Láthatta-e Einstein kisbabaként Putyint?

Egy amerikai kutató táblázatba rendezte a világtörténelem nagyjainak életét. Láthatjuk például, hogy Martin Luther King és Anna Frank egy évben születtek, de érdekes, hogy Einstein akár láthatta volna Putyint is. Igaz, csak cumizó kisbabaként.

Egy átlagos magyar ember ötödikes korától, nyolc éven át tanul történelmet. Megtanulja az ókort, a görögöket, majd a “sötét” középkort, a reneszánszot, végül eljut a boldog békeidőkön és a világháborúkon át napjainkig. Vannak, akik kapásból megmondják, hogy 1521. augusztus 29-én vesztettük el a török ellen a nándorfehérvári csatát, de vannak olyanok is, akiknek nincs érzékük a történelemhez.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Általános hiányosság azonban, hogy nem mindig tudjuk egy dimenzióban elhelyezni a történelem nagy alakjait. Mert bár megtanultuk a Habsburg-ház uralkodóit, majd énekórán az összes nagy zeneszerzőt, irodalom órán pedig a nagy írókat, mégis problémát jelenthet megmondani, hogy ki kinek volt kortársa. Pedig George Washington, Mozart és Rousseau is láthatta volna egymást, ahogyan mondjuk ma Malála és Miley Cyrus is tehetné.

A Wait But Why? tudományos ismeretterjesztő oldal csapata úgy döntött, a történelemnek ezt az oldalát is bemutatja. Ehhez az oldal egyik kutatója, Tim Urban, színes táblázatokat gyártott, benne a világtörténelem nagy alakjaival, időrendbe helyezve.

Első lépésként Urban megpróbálta évtizedek alapján elrendezni a hírességeket. Második lépésben az évtizedet évekre is bontotta. Az alábbi táblázatban ez látható: bal oldalon jelölte az évtizedet, majd balról-jobbra haladva az évtized évei következnek. A középkort már harminc évenként listázza, mert, mint ahogyan mondja, a különböző országokból származó emberek nem feltétlenül ismerik egymás középkori figuráit, így a lista már igen rövid.

Forrás: Tim Urban/Wait But Why?

A kis lila buborkéban a szerző érdekességeket jegyzett fel: például, hogy Shakespeare akkor fejezte be A vihar című művét, amikor Galilei felfedezte a Jupiter holdjait.

A harmadik lépésben még tovább ment: születési- és halálozási év alapján jelenítette meg a hírességeket, és színkóddokkal segítette az eligazodást. Kék-fekete színek jelzik a politikai vezetőket, szürkéskék-fehér a kulturális vezetőket, sötétkék-fehér a vallási vezetőket, babakék-fehér a felfedezőket, a zöld a tudomány képviselőit, a cián a feltalálókat, a sötétzöld az üzletben kiemelkedőket, a szürke pedig a gazdaság szereplőit.

Forrás: Tim Urban/Wait But Why?

Urban kiemeli, hogy a színes csíkok és kaotikus adatsorok mögött történetek állnak: Miközben Mozart Requiemet komponált, és George Washingtonék aláírták az USA Jognyilatkozatát, Beethoven éppen azt próbálta eldönteni, hogy támogatja-e Napoleont vagy sem.

Forrás: Wait But Why/Tim Urban

Katona Fruzsina

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.