A hét infografikája: adóparadicsomokból is dől a pénz Svájcba

Nagyon jelentős részben eleve adóparadicsomnak tartott országokból érkezett abban a svájci bankban tartott pénz, amelyről a HSBC ottani leánybankjának egyik munkatársa miatt ismerünk részleteket.

Martin Grosjean svájci kutató a blogján közölt két tanulságos képet, amelyek érthetőbbé teszik a Swissleaks néven ismert svájci banki adatokat. A Swissleaks az az adattömeg, amit a HSBC bankcsoport svájci leánybankjának egy alkalmazottja a francia adóhatóságnak juttatott el 2008-ban. A hatóságtól valahogyan a francia Le Mondé napilaphoz, onnan pedig az ICIJ nevű nemzetközi oknyomozó újságíró-konzorciumhoz jutottak az adatok.

Az ICIJ jelenleg a hihetetlen mértékű adattömeg újságírói feldolgozásával próbálkozik. Amit viszont első látásra meg lehet állapítani, hogy milyen nemzetiségűek voltak azok az emberek vagy cégek, amelyek a banknál tartották a pénzüket, és összesítve országonként mekkora összegről van szó. Grosjean első képén földrajzi régiók szerint rendezi az országokat, amelyeket piros négyzetek szimbolizálnak. Ezek mérete aszerint változik, hogy az adott országban honos kliensek összesen mennyi pénzt tartottak a bankban.

Magyarország külön nincsen nevesítve. Az ICIJ vonatkozó adatbázisa szerint egyébként magyar kliensek összesen 122,5 millió dollárnak megfelelő összegű pénzéről van adat, és ezt összesen 162 ügyfélnek sikerült összehoznia – az egy ügyfélhez fűződő legmagasabb összeg 11,2 millió dollár. Magyarország ezzel a 97. az országok rangsorában, és a jelmagyarázat szerint Grosjean képén a legkisebb méretű négyzettel ugyan, de szerepelnie kell.

A második kép azt a különös körülményt vizsgálja tovább, amit már az első kép alapján is lehet sejteni. Ezen ugyanis látványosan soknak tűnnek a karibi országokból származó pénzek.

A második képen csak azok a négyzetek vannak beszínezve pirosra, amelyek adóparadicsomnak sejtett országokat jeleznek (Grosjean ezeket egy 2007-es amerikai törvényjavaslat alapján válogatta ki).

Hervé Falciani és a Swiss Leaks: Azt csináljuk, amit a kormányok nem akarnak megtenni

Több, mint hat év telt el azóta, hogy 2008 decemberében Hervé Falciani, a HSBC Private Bank alkalmazottja átadta a francia nyomozóknak azt a mintegy 100 ezer számlára vonatkozó adathalmazt, amely a február 9-én Swiss leaks néven publikált leleplezés forrásául is szolgált. Mire volt elég ez az idő a listákat kb. 2010-ig kézhez kapó európai hatóságoknak, és hogyan lehetséges, hogy a 47 országból verbuvált másfél száz újságíró előbb tett le az asztalra egy nyomós érvet a bank által szisztematikusan szervezett adócsalás ellen, mint maguk az adók beszedésével megbízott kormányok? Tovább a teljes cikkre.

Sokan azért jegyeznek be adóparadicsomban cégeket, mert ezek anonimitást és alacsony szabályozási szintet biztosítanak; Svájcban pedig azért tartanak fent bankszámlát, mert ott erős a banktitok. Ha tehát egy adóparadicsombeli cégnek van Svájcban bankszámlája, az akár valamilyen bűncselekményre, pénzmosásra utalhat. A kép ebben a tekintetben önmagáért beszél.

Sarkadi Nagy Márton

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.