Tranzitzónában tartják fogva az iráni rendezőt és kisfiát, a filmbemutatóra sem engedik ki őket

Abouzar Soltani filmjét ma este mutatják be a Verzió emberi jogi dokumentumfilm fesztiválon. Az iráni rendezőt és fiát, a 10 éves Armint a röszkei tranzitzónában tartják fogva immáron 11 hónapja. Soltaniék itt akartak menedéket kérni, de a hatóságok nem hajlandók érdemben meghallgatni őket. A fesztivál szervezői meghívták a rendezőt és kisfiát a bemutatóra, de nem engedik ki őket. A Helsinki Bizottság kisfilmet készített róluk.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ma este lesz a magyarországi premierje az Abouzar Soltani rendező Hal című dokumentumfilmjének. A film főszereplője a rendező 10 éves fia, Armin Soltani. Az alkotóknak és a filmnek nem mindennapi a története. Nem mindennapi, de nem egyedi. Az ő történetük a tranzitzónákban fogva tartott emberek, szülők és gyerekeik története is.

VERZIO Film Festival

Abuzar Soltani 1982-ben született Iránban, egy vegyesen művész- és munkáscsalád tagjaként. Kamaszként a bátyjaitól megtanult fényképezni, festeni és kalligráfiát rajzolni. PR-osként dolgozott, ami mellett részt vett szociális tevékenységekben. Hétéves kisfiával három évvel ezelőtt el kellett hagyniuk Iránt, mivel más nézetei voltak a gondolatszabadságról. Európa felé menekültek és belevetették magukat kifejezetten nehéz emigrációs folyamatba.

Abouzar Soltaninak jó állása volt Iránban, egy egészségügyi szolgáltatónál dolgozott PR-osként és dekoratőrként. Annyit lehet a meneküléséről nyilvánosan mondani, hogy mást gondolt a világról, mint az Iránban uralkodó nézet, és zaklatták emiatt. Három és fél éve úgy döntött hát, hogy fiával együtt elhagyja hazáját. Olyan helyen akar élni, ahol nem kell félni annak, akinek más véleménye van.

Előbb Bulgáriába került, ahol három hónapig volt bezárva. Majd Szerbiába mentek. Itt két és fél évig vártak arra, hogy a röszkei tranzitzónán keresztül beléphessenek Magyarországra. Legálisan jöttek ide tehát. Azonban a menekültkérelmüket érdemben nem voltak hajlandók kivizsgálni a hatóságok, mondván, a menekülők a biztonságosnak ítélt Szerbián keresztül érkeztek. Kiutasították őket, de a szerb hatóságok nem veszik vissza őket. Ezért az új kiutasítási célpont Irán lett, épp az az ország, ahonnan el kellett menekülniük és ahová nem térhetnek vissza, mivel keresztény hitük miatt akár ki is végezhetik őket. Soltaniék három pert is indítottak a magyar állam hatóságaival szemben, amelyekben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli őket.

Abouzar Soltani hosszú útja során kitért a síita muszlim vallásból és keresztény lett. Megtanult filmezni is, Hassan Fazilitől, egy afgán sorstársától leste el a mesterfogásokat. (Fazili egyik filmje azóta díjat nyert a Sundance filmfesztiválon.)

Az iráni férfi abban reménykedett, hogy védelmet kap Magyarországon. Nem ez történt. A hatóságok ki akarják szekírozni a röszkei tranzitzónából, arra akarják rávenni, hogy menjen vissza Szerbiába. Egy ideig még éheztették is, és csak a strasbourgi bíróság fellépése nyomán kaphat újra enni.

Őrá is nyomasztóan hat az élet egyhangúsága és a kényszerű tétlenség a tranzitzónában. De az egyébként eleven, játékra mindig kész kisfia még rosszabbul van, egyenesen depresszióba zuhant. Nincs rendes oktatás, játszani se igen lehet. Pajtása még akadna, mert a tranzitzónák „népének” nagyobbik fele gyerek, de az őszre forduló időben nincs kedvük kimenni a sivár udvarra. Csigalassúsággal telik az idő. Csak a rajzolgatás meg a mobiltelefon marad, és az alvás, az álmok.

Az apa ezért kitalálta, hogy filmet készít fiáról és az elrabolt gyerekkoráról. A kisfilmben Armin arról is beszél, hogy nem érti, a felnőttek miért zárják el előle a világot szögesdrótokkal. Valóban, felfoghatatlan, miért tartanak ártatlan gyerekeket és szülőket úgy fogva, mintha veszélyes bűnözők volnának. Sőt, bizonyos tekintetben még rosszabb körülmények közt, mert a fogságuk határozatlan ideig tart.

A Verzió fesztivál meghívta Abouzart és Armint – mint a film alkotóit – a premierre, de erre sem engedik ki őket. A Magyar Helsinki Bizottság azért készített egy kisfilmet róluk, hogy ne csak a fesztivál közönsége, de mindenki láthassa, kiket tartanak fogva a röszkei tranzitzónában. Nekik is van arcuk.

Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál

A 16. Verzió Filmfesztiválon 46 ország 75 filmjét láthatjuk. Idén első alkalommal, a Vektor VR szekcióban, 9 VR projekt is helyet kapott a programban. A sokszínű és átfogó válogatásban megtalálhatunk olyan dokumentumfilmeket, amelyek a problémákra világítanak rá, és olyanokat is, amelyek azt vizsgálják, milyen alternatívák állnak rendelkezésre az igazságosság helyreállításához, a bajok orvoslásához, a sebek begyógyításához.

A nemzetközi és diákfilm-versenyben szereplő emberi jogi filmek palettája mellett a program középpontjában az áll, milyen szerepet játszik a média a világ képének formálásában. A többi szekció filmjei arra keresik a választ, hogyan hatnak a környezeti változások az emberi jogokra, hogyan látják a világot és benne magukat azok a mai fiatalok, akik hamarosan átveszik a Földet az előző generációktól, és akiknek a jogai forognak kockán, ha élhetetlen világot örökölnek.

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!