Micimackós tüntetés – beszámoló a Fudan ellen, a Diákvárosért meghirdetett demonstrációról

Békésen zajlott a június 5-i Fudan Egyetem elleni és a Diákváros melletti tüntetés. Szinte az összes ellenzéki párt és számos ellenzéki politikus jelen volt. Felszólalt többek között Karácsony Gergely és Baranyi Krisztina. A tömegben számtalan Micimackó is felbukkant.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Több ezer ember ment az utcára

A demonstráció programja szerint a tüntetés résztvevői az Andrássy úton, a Kodály körönd metrómegálló és a Hősök tere között gyülekeztek. Itt az önkéntes szervezők szétválasztották a – bonyolult vészhelyzeti szabályozás miatt – 16 külön bejelentett tüntetést. A forgalomtól lezárt Andrássy út közepén haladtak az oltási igazolvánnyal rendelkezők, az igazolással nem rendelkezők pedig  az út két oldalán elkerített részen indultak meg. A tüntetés szervezéséről és a Fudan-ügyről részletesebben itt írunk:

Trükkös tüntetés a Diákvárosért és a Fudan Egyetem ellen

Tizenhat külön tüntetést jelentettek be a szervezők június 5-re, hogy megfeleljenek a fokozatosan feloldott védelmi intézkedéseknek. Jámbor András és a Szikra Mozgalom a budapesti Diákvárosért és a kínai Fudan egyetem ellen szervez tüntetés(eke)t a Hősök terére. A megmozduláshoz számos ellenzéki képviselő és párt csatlakozik.

A vonulás jelentős forgalomkorlátozással járt mind az autósok, mind a tömegközlekedők számára. Az állami hírügynökség, az MTI közleményében azonban csak annyit tett közzé a tüntetés előtt, hogy „demonstrációt tartanak”, de azt nem írták, hogy kik és miért tüntetnek a fővárosban.

Gyülekezik a tömeg.

A tüntetés nem hivatalos jelképe Micimackó volt. Ugyanis a kínai cenzúra miatt a kínai emberek kódneveket és szimbólumokat használnak az online kommunikáció során. A kínai elnök, Hszi Csin-ping „fedőneve” volt Micimackó, ami mára már betiltott jelkép a keleti diktatúrában.

A Kínától felvett hitel okozta eladósodás és a lakhatás kérdése mindegyik beszédnek meghatározó része volt. Több felszólaló is arra kérte az embereket, hogy vegyenek részt a Fudan Egyetemről szóló négy nemes konzultáción.

Jámbor András, a tüntetés főszervezője.

Fókuszban a lakhatási válság

Az első beszédet a tüntetés főszervezője és a Mérce volt főszerkesztője, Jámbor András mondta. Ő jelenleg Budapest 6-os számú egyéni választókerületében előválasztási-jelölt. Jámbor először egy tapsot kért az aktivistáknak és szervezőknek, akik segítettek „kicselezni a kormányt” és a tüntetésekre vonatkozó bonyolult szabályozást.

Beszéde középpontjában a lakhatási helyzet, a kollégiumi és kilakoltatási körülmények álltak.

„Aki nem egy vadászkastélyban kénytelen átvészelni a telet, tudja, hogy százezrek egyetemistáknak, kollégistáknak, fiataloknak, családoknak, dolgozóknak okoz gondot a lakhatási költség előteremtése minden hónapban

Ezért szimbolikus, hogy a Diákváros a Fudan ügye. Ezért elfogadhatatlan, hogy pont a kormányzat egyetlen lakhatási csúcsprojektjét törölnék így el az országot eladósító Fudan Egyetem kedvéért.”

A Hallgatói Szakszervezet aktivistája, Bereczki Áron a koronavírus hallgatókra gyakorolt elkeserítő hatásaival kezdte beszédét:

„Amikor kitört a járvány, ugyanígy szinte egyik pillanatról a másikra tettek utcára több ezer vidéki vagy külhoni magyar hallgatót, akik addig kollégiumban laktak. Tombol a válság. Munka alig, kollégium alig, sokaknak az egyetlen választása, hogy hazaköltözik a szülőkhöz, ami számos családnak megterhelést jelent, ha egyáltalán lehetséges. Vagy marad az albérlet, amire az ember gatyája is rámegy.”

Tüntetők

A lakhatás problémáját vette középpontba Gede Márton és Őze Sándor aktivisták is, akik különböző lakhatási szervezetek – A Város Mindenkié, Utcáról Lakásba Egyesület, Utcajogász – nevében más élethelyzettel, más megközelítéssel, de ugyanarról a tapasztalatról beszéltek.

„Sorstársaink számára megoldást jelenthetne az önkormányzati bérlakásoknak számának növelése, egy igazságos önkormányzati bérlakás rendszer kialakítása, amely menedéket nyújthat minden hajléktalanságban élőnek, a felháborítóan alacsony keresetű közalkalmazottaknak és mindenkinek, aki hiába dolgozik keményen, nem tud piaci áron lakást bérelni.”

A beszédek között fellépett Szabó Benedek is. Elmondása szerint azért szeretett volna így részt venni a tüntetésen, mert „rendkívül elégedetlen a dolgok menetével és a maga módján szeretné ezt jelezni.”  Később Henri Gonzó énekelte el Cseh Tamás Kamasz című dalát.

Ferencváros polgármestere, Baranyi Krisztina az Oktogontól vonult a tömeggel. Beszédét egy közös szelfivel nyitotta meg. Felszólalásában a kormánypárti szavazókat szólította meg, és kérte a tömegtől:

„üzenjünk Pekingnek úgy, hogy azt Felcsúton is meghallják.”

„Mi a Diákváros felépítésére szerződtünk. Mert az a magyar egyetemeken tanuló vidékről felvett, rászoruló tanulóknak épülne és nem azoknak, akik képesek hárommillió forintos tandíjat fizetni. […] Kína még a saját trójai falovát is a mi pénzünkből építi meg, mert a magyar kormány még ebben is partner.”

A tüntetés utolsó felszólalója Budapest főpolgármestere, a Párbeszéd, MSZP, LMP közös miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely volt. A városvezető beszédében kitért arra is, hogy milyen „csodálatos dolgokat lehetne csinálni Magyarországon” 500 milliárd forintból, a Fudan egyetem tervezett költségeiből. Például „Jakab Péter ötvenezerszer mondhatná Kövér Lászlónak azt, hogy ficsúr” a parlamentben, vagy „egyszer és mindenkorra fel lehetne számolni a gyermekszegénységet”.

Karácsony Gergely volt az utolsó felszólaló.

A tüntetés nem Kína ellen szólt

Karácsony Gergely kiemelte, hogy a tüntetés nem Kína, nem a kínai emberek, és végképp nem a Magyarországon élő kínai emberek ellen szól, hanem a Fudan Egyetem ellen és Diákváros mellett szerettek volna kiállni.

A főpolgármester szerint a Kossuth téren összegyűlt tömeg olyan, mint a Tienanmen téri kamasz fiú, aki két szatyorral a kezében megállította a tankokat. De a tömegnek nem tankokat, hanem a „propagandagépezetet” kell megállítania. Ahogy Karácsony Gergely mondta, „a Fudan-ügy arról szól, hogy uralkodhatnak-e olyan emberek Magyarországon, akik a politikát uralkodásnak fogják fel szolgálat helyett”.

„A Fudan-ügy arról szól, hogy ez a tízmilliós kis ország végre dönthet-e a saját sorsáról. Hogy leszünk-e igenis szabad nemzet. Arról szól, hogy a politika végre a mi életünkről szól-e. A Fudan-ügy a Fidesz végső és teljes erkölcsi öngyilkossága.”

Baranyi Krisztina példáját követve a főpolgármester is megszólította a Fidesz-szavazókat. Arra kérte őket, hogy gondolják meg, a libernyáknak és kommunistának nevezett ellenzék, vagy a saját kormányuk áll-e közelebb hozzájuk. Karácsony Gergely szerint meg kell mutatni, hogy

„A kormány sokkal gyengébb, mint amilyennek látszik. Aki erőszakos, az sohasem lehet erős.” 

Tömeg a Kossuth téren.

Az Átlátszó riportere szerint viszont a Diákváros mellett és a Fudan Egyetem ellen meghirdetett tüntetés Karácsony Gergely kampányrendezvényévé avanzsált a végére, arról viszont nem mondott konkrétumokat a főpolgármester / ellenzéki miniszterelnöki jelölt, hogy mire költené a kormány által a kínai egyetemre szánt 500 milliárd forintot.

Karácsony-kampánygyűlés lett a Fudan-ellenes tüntetésből – fotók a budapesti megmozdulásról

Szombaton délután négy óra körül kezdődött a budapesti Kodály köröndnél a Fudan egyetem tervezett budapesti kampusza elleni tüntetés, ami Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti kampánynyitó gyűléseként ért véget. [featuredbox text=

Horváth Kata

Címlapkép, fotók: Fábián Adrián