Varázssziget az Ír-tengerben: így kerülik el az adófizetést az orosz magánrepülő-tulajdonosok

Borisz és Arkagyij Rotenberg Oroszország leggazdagabb emberei közé tartoznak. A testvérpár mindkét tagja Vlagyimir Putyin régi barátja, vagyonukat főleg orosz állami szerződéseknek köszönhetik, és több nemzetközi üzleti érdekeltségük van. A Rotenbergek könnyedén ki tudták fizetni azt a több mint 100 millió dollárt, amit három csúcskategóriás magánrepülőgépért fizettek. Az ezután fizetendő áfát azonban már nem fizették be: a Man-szigeten vetették nyilvántartásba repülőgépeiket, amivel mintegy 20 millió dollárt spóroltak meg.

A Man-sziget az Ír-tengerben fekszik, összesen 85 ezer lakosa van, akik brit állampolgárok. Ám apró államuk nem része az Európai Uniónak. Ugyanakkor az Egyesült Királysággal kötött vám- és adómegállapodásoknak köszönhetően a Man-szigetre behozott termékekre úgy kell tekinteni, mintha azokat az Egyesült Királyságba, és így az Európai Gazdasági Térségbe importálták volna. A szigetállamban meglehetősen engedékenyen viszonyulnak olyan adózási zsonglőrmutatványokhoz, amelyeket az EU-tagállamok adóhatóságai nem tűrnének meg.

A Rotenbergek üzleti ügyeire az úgynevezett Paradise-iratokból derült fény, amely feldolgozásában az OCCRP is részt vett. A kiszivárgott iratok nagy része a bermudai székhelyű Appleby ügyvédi irodától származik. Az Appleby offshore ügyekre specializálódott: költségeikből lefaragni kívánó milliomosoknak nyújt szolgáltatásokat és jogi tanácsadást világszerte.

Az Applebynak a Man-szigeten is vannak irodái. Az Appleby segítségével több mint ötven repülőgépet importáltak a Man-szigetre, egymilliárd dollárnál is nagyobb összértékben.

„Adóoptimalizálás” orosz módra

Arkagyij Rotenberg egy tizenhat ülőhelyes Bombardier Global Express repülőgépet vásárolt; az ügylet iskolapéldája az áfa-fizetés elkerülésének.

Az áfa fogyasztási adó, amelyet több mint 160 országban alkalmaznak. Amikor egy magánszemély autót vásárol, az összeg, amit az eladónak fizet, tartalmazza az áfát. A csúcskategóriás magánrepülőgépeket azonban jellemzően nem magánszemélyek, hanem vállalatok vásárolják. Ha a repülőgépet megvásárló cég papíron légifuvarozási tevékenységet folytat, EU-tagállamokban mentesül az áfa-fizetési kötelezettség alól. Ha a cég a repülőgépet egy lízingszerződés keretében használatba adja egy másik cégnek, akkor kell ugyan áfát fizetnie, de a befizetett összeget később visszaigényelheti.

A repülővásárlás kapcsán Rotenberg képviselői levélben fordultak az Appleby ügyvédi irodához. „Tudnának nekünk segíteni az új Global XRS Man-szigeten történő bejegyzésével és EU-s importálásával kapcsolatban (kedvező áfa-feltételek mellett)?” – állt a levélben. A levélben Rotenberg képviselői azt is leírták, hogy a gépet annak tulajdonosa, valamint a tulajdonos családja, barátai és beosztottai fogják használni, magáncélokra.

Az Appleby egy összetett, cégek láncolatából álló rendszert javasolt, hogy Rotenberg megspórolhassa az áfa összegét. A rendszer a következőképpen nézett ki:

• A repülőgép tulajdonosa egy, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett társaság lett. Ez a társaság leányvállalatot hozott létre a Man-szigeten.
• A leányvállalat a Man-szigeten lett adófizetőként bejegyezve, és hivatalosan ez a cég importálta a gépet az Európai Gazdasági Térségbe. Papíron egy harmadik, Cipruson bejegyzett cég lett a repülőgép végfelhasználója.
• A ciprusi cég lízingeli a repülőgépet, ami ily módon a lízingcég tárgyi eszközének minősül. A lízingcéggé avanzsált leányvállalat tulajdonosának joga van a repülőgépre vonatkozó áfa visszaigénylésére.

Arkagyij testvére, Borisz Rotenberg ugyanezt a módszert alkalmazta egy Bombardier Global 5000 importálásához.

A kiszivárgott Appleby-iratokból kiderült, hogy az importügyletek itt-ott eltértek a fentebb vázolt sémától. Például a repülőgépet birtokló céget néha a Brit Virgin-szigetek helyett Bermudán jegyezték be, a leányvállalatot pedig nem Cipruson, hanem a Brit Virgin-szigeteken. A döntő mozzanat azonban mindegyik ügyletben az volt, hogy létrehoztak egy adófizetőként bejegyezett leányvállalatot a Man-szigeten.

Az orosz adóhatóság ügyvédei és alkalmazottai, akik nevük vállalása nélkül nyilatkoztak az OCCRP-nak, azt állítják, hogy ismerik ezt a módszert, és nem tartják illegálisnak. Egyikük szerint ez “inkább adóoptimalizálás, mint adócsalás.”

Alekszandr Orlov, az Orlov és Szizov tanácsadó cég ügyvezető partnere szerint általános gyakorlat a magántulajdon céges bejegyzése. “Olyan gyakori, hogy eddig senki nem merte ezt a gyakorlatot illegálisnak nevezni. Formálisan a cég tiszteletben tartja a jogszabályokat, és nem követ el törvénysértést.”

Ez a megengedő hatósági álláspont azonban változni látszik. “Az utóbbi időben az adóhatóságok egyre több figyelmet fordítanak a cégek üzleti tevékenységére,” nyilatkozta Orlov. “Ha egy cég tényleges tevékenysége nem felel meg a hivatalos üzleti céloknak, akkor a hatóságok nem ismerik el a cég adóköltségeit. Ez gondot okozhat azoknak a vállalatcsoportoknak, amelyek csak papíron folytatnak üzleti tevékenységet.”

Klasszikus adóparadicsom

A Man-szigeten az áfaszabályok hasonlóak, mint más európai országokban és Oroszországban is: a vállalkozásoknak nem kell áfát fizetniük tárgyi eszközeik után. A Man-sziget vonzereje abban rejlik, hogy a szigetállamban az áfavisszaigénylés gyorsított eljárásban történik, és az eljárás során az áfát visszaigénylő cégeknek, úgy tűnik, semmilyen könyvvizsgálati követelménynek nem kell megfelelniük.

A Man-szigeten az áfa-visszatérítés egy napot vesz igénybe. A repülőgép tulajdonosának egyetlen pennyt sem kell költenie: papíron befizeti az adót, amit azonnal vissza is térítenek neki.

Orlov szerint Oroszországban az adóhatóságok nem szívesen hagyják jóvá az áfa-visszatérítéseket; még a zökkenőmentes áfa-visszaigénylési esetek is hónapokig tartanak. “Legtöbbször a cégeknek a bíróságon kell bizonyítaniuk az áfa-visszaigénylés jogosultságukat. Egy adóhatósági ellenőrzés súlyos kérdéseket vethet fel az egész vállalati struktúrával kapcsolatban. Az eljárás hasonló más európai országokban is.”

“A Man-sziget köztisztviselői tisztában vannak ezekkel a [repülőgépek importálására használt] vállalati sémákkal, és engedik a használatukat, mert a szigetállamnak előnyös, hogy a repülőgépeket náluk veszik nyilvántartásba,” nyilatkozta Orlov.

“A Man-sziget egy klasszikus adóparadicsom: azzal vonz üzleti tranzakciókat és tőkét, hogy nem adóztatja meg ezeket.”

Oroszországban, ha egy magánszemély vagy egy cég regisztrálna egy repülőgépet, minden évben vagyonadót kellene fizetnie a jármű után. A Man-szigeten azonban nincs vagyonadó és társasági jövedelemadó sem. A manx hatóságok szerint a Man-sziget repülőgép-flottája immár a hatodik legnagyobb a világon.

Ami a lízingelést illeti, a Paradise-iratok tanúsága szerint egyes repülőgép-tulajdonosok néha évekig nem fizettek használati díjat, annak ellenére sem, hogy az Appleby figyelmeztette őket: csak akkor jogosultak az áfa-visszatérítésre, ha minden negyedévben fizetik a használati díjat. A kiszivárgott dokumentumokban nincs nyoma, hogy a Man-szigeti hatóságok valaha is megkérdőjelezték volna ezeket a folytonossági hiányokat a díjbefizetésben (és így az áfa-visszatérítésre való jogosultságban).

A manx hatóságok tagadják, hogy bármilyen szabálytalanságot követtek volna el. Howard Quayle, a szigetállam miniszterelnöke az nyilatkozta, hogy kormánya felkérte a brit államkincstárat, hogy vizsgálja meg a Man-sziget repülőgépbehozatali gyakorlatát.

Többszáz millió fontnyi adókiesés

Arkagyij Rotenberg valamivel kevesebb, mint 13500 fontot fizetett a Global XRS importálásáért, körülbelül évi 4000 fontot költ a vállalati struktúra fenntartására – és több mint nyolc millió dollárt spórolt az áfán.

“Amennyiben a repülőgépet ténylegesen céges feladatokra használják, mondjuk egy felsővezetőt szállítanak vele egyik telephelyről a másikra, vagy üzleti utakra használják, akkor a cég jogosult az áfa-visszatérítésre,” jegyezte meg Orlov. Az Appleby ügyfelekkel folytatott levelezéséből nem mindig derül ki, hogy a tulajdonosok a repülőgépeket magán- vagy céges használatra szánták-e.

Feltételezve, hogy mind az ötven repülőgépet, amelyről az Appleby-iratokban az OCCRP újságírói említést találtak, ténylegesen magáncélokra használták, az Egyesült Királyság államkincstárából kiesett általános forgalmi adó mértéke meghaladja a 200 millió dollárt.

Az OCCRP által megkérdezett szakértők megjegyezték, hogy nem csak a kedvező adózási feltételek miatt regisztrálják szívesen orosz ügyfeleik a Man-szigeten a repülőgépeiket. Szergej Svalja, az orosz Repülőgép-tulajdonosok és Pilóták Szövetségének (AOPA) képviselője szerint az oroszországi szabályozás nem kedvez a repülőgépek regisztrálásának.

“Oroszországnak gyakorlatilag nincs rendszere a légialkalmassági ellenőrzésre: nincsenek megfelelő jogszabályok, nincs technológiai szabályozás, nincs ellenőrzés,” nyilatkozta Svalja. “Ha egy repülőgépet Oroszországban vesznek nyilvántartásba, akkor az a gép azonnal 30 százalékot veszít az értékéből. Ha valaki hitelt vesz föl, hogy repülőgépet vásároljon, a bank kiköti, hogy a gépet Európában kell nyilvántartásba venni.”

A nagypályás üzletemberek számára azonban mégis az adóelőnyök a legfontosabbak. Derek Bloom, aki a floridai Fort Lauderdale-ben található Aviation Legal Group iroda ügyvédje, és évekig Moszkvában dolgozott, állítja, hogy voltak ügyfelei, akik “szívesebben regisztrálták volna a repülőgépüket Oroszországban.” Ám Bloom szerint ezek az ügyfelek a legtöbb oroszhoz hasonlóan úgy gondolták, hogy az “adófizetés szükségtelen pénzpazarlás, ha az adózást törvényesen el lehet kerülni.”

Szerző: Olesya Shmagun

Fordíotta: Orosz Kata

Az eredeti, angol nyelvű cikket itt olvashatja.