Titkolják a fideszes orvos-politikusok, hogy a kamarában maradtak-e vagy kiléptek

Finoman szólva sem voltak bőbeszédűek azok az orvosi végzettséggel rendelkező korábbi vagy jelenlegi fideszes politikusok, akiket arról kérdeztünk, hogy a kötelező tagság eltörlése után maradnak-e az orvosi kamara tagjai. Kollégáik elsöprő többsége már döntött: az orvosok több mint kétharmada maradt a kamarában. Próbáltuk azt is kideríteni: megtudhatjuk-e, hogy az orvos, aki kezel bennünket (vagy épp megszavazta a kötelező tagság eltörlését) kamarai tag-e vagy sem. Az egészségügyi államtitkár nem válaszolt a kérdéseinkre, a Magyar Orvosi Kamara Átlátszónak nyilatkozó illetékese szerint pedig vannak nagyobb bajok is a kötelező tagság eltörlésénél. 

Jó néhány aktív és visszavonult, korábban vagy akár jelenleg is orvosként dolgozó, de legalábbis orvosként végzett fideszes politikust megkérdeztünk arról, hogy a Magyar Orvosi Kamara tagjai akarnak-e maradni vagy a jövőben inkább kimaradnak a szakmai szervezetből.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ugyanis egy idén februári törvénymódosítás értelmében azonnali hatállyal megszűnt a kötelező orvosi kamarai tagság (csak az marad, aki úgy nyilatkozik). Továbbá az etikai eljárásokat az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz helyezték át. A nyilatkozat megtételének határideje 2023. április 1. volt.

Nem ez az első ilyen eset. Az 1988-ban, közvetlenül létrejött Magyar Orvosi Kamara (MOK) még önkéntes tagságon alapult, de 1994-ben jogszabályban tették kötelezővé. Hiába támadták meg ezt az Alkotmánybíróságon, 1997-ben úgy döntött a taláros testület, hogy nem alkotmánysértő a kötelező tagság. Ennek dacára 2007-ben, a Gyurcsány-kormány mégis eltörölte. Utána a kötelező tagságot, a kamara etikai jogkörét pont az a Fidesz-kormány állította helyre 2011-ben, amely most eltörölte ugyanezt. Mind a 2007-es, mind a 2011-es változás akkor történt, amikor az egészségügy átalakítása miatt konfliktus lett az orvostársadalom és a kormány között. 

A Magyar Hírlap 2011. június 1-jei cikke (forrás: Arcanum)

Az egészségügyi államtitkár és a győri polgármester nem válaszolt

Az egyik legismertebb fideszes orvos a harminc éve a kormánypárt színeiben politizáló, s emellett a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház Kardiológiai Osztályát vezető Dézsi Csaba András, aki 2020 januárja óta Győr polgármestere. A politikus kedvéért törvényt is módosítottak, hogy a városvezetés mellett osztályvezető főorvosi állását is megtarthassa. A médiában egyébként gyakran megszólaló, a Facebook-on is napi rendszerességgel posztolgató városvezető nem válaszolt arra, hogy marad-e kamarai tag vagy sem.

Hiába kérdeztük Takács Péter mostani egészségügyi államtitkárt is, aki 2007-2015 között a Magyar Orvosi Kamara országos elnökségi tagja volt.

Ugyancsak válasz nélkül hagytak minket az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának kormánypárti tagjai. A belgyógyász-gasztroenterológus orvosként végzett Kovács József, a Békés megyei 3. számú választókerület egyéni fideszes képviselője, a Parlament Népjóléti Bizottságának alelnöke, valamint az urológus szakorvos, korábban a dunaújvárosi kórház főigazgatójaként dolgozó Mészáros Lajos, aki kormánypárti honatyaként ugyancsak a Népjóléti Bizottságban foglal helyet. Valamint hiába kérdeztük a korábban mentőorvosként dolgozó egykori főpolgármester-helyettest, a Fidesz 2010-es egészségügyi programját író Pesti Imrét, aki szintén a Népjóléti Bizottság tagja az Országgyűlésben.

Hasonlóképp nem felelt  megkeresésünkre a győri kórház baleseti sebész főorvosa, Szálasy László, aki Győr fideszes önkormányzati képviselőjeként tevékenykedik. Ahogy a Győrtől nem messze lévő Kapuvár fideszes alpolgármestere, a településen háziorvosként dolgozó Hoffer Imre, valamint a kapuvári képviselő-testület ugyancsak kormánypárti tagja, egyben szintén háziorvos Dr. Benedek Zoltánné Dr. Vincze Eszter sem.

Kásler, volt orvos-miniszter sem válaszolt

Korábbi fideszes politikusokat is megkerestünk. A Magyarságkutató Intézet főigazgatója, a korábban az Országos Onkológiai Intézetet vezető, 2018 és 2022 között pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma élén álló Kásler Miklós sem válaszolt a kérdésünkre.

Székely Tamás egészségügyi miniszter (b) és Kásler Miklós fõigazgató fõorvos az onkológiai intézetben tartott kormányszóvivõi tájékoztatón, ahol bejelentik, hogy két egészségügyi intézmény fejlesztésérõl döntött a kormány: az Országos Onkológiai Intézet (OOI) és a Váci Jávorszky Ödön Kórház kap fejlesztési támogatást. Az onkológiai intézetben, amely a jövõben Közép-Magyarországi Onkológiai Centrumként működik majd, a fejlesztési pénzek nyomán új diagnosztikai, ambulancia és sebészeti tömb jön létre.
MTI Fotó: Kovács Attila

Megkérdeztük a kaposvári Kaposi Mór Megyei Kórház egykori orvosát, Heintz Tamást, aki 2006-ban fideszes honatyaként a parlament Egészségügyi Bizottságának tagja lett, de ő sem reagált. Ahogy a jelenleg a zalai Bázarekettyén háziorvosként dolgozó Frajna Imre sem, aki az 1998-ban megalakult legelső Orbán-kormány pénzügyi, majd miniszterelnökségi államtitkára volt.

Ennél közlékenyebbnek bizonyult a 2010-ben megalakult Fidesz-kormány egészségügyi államtitkára, Szócska Miklós, aki 2014-ig töltötte be pozícióját, jelenleg pedig a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja.

„Mivel én nem gyakorló orvosként dolgozom, nagyon régóta nem vagyok kamarai tag. Ezért az én tagsági státuszom a jelenlegi eseményekhez nem releváns. Az én MOK-kal kapcsolatos legtöbb viszonyulásom a nyilvánosság előtt zajlott és az interneten jól kereshető” – felelte a korábbi államtitkár.

Réthelyi Miklós, a nemzeti erőforrások 2010-2012 közötti minisztere, a Semmelweis Egyetem korábbi rektora, anatómus orvosprofesszor is hasonlóképp válaszolt.

„Nyugdíjazásomig tagja voltam a Magyar Orvosi Kamarának, de mivel egyetemi elméleti intézetben dolgoztam, ez a tagság inkább formális volt” – mondta.

Ezen nyilatkozatok alapján lehet, hogy más korábbi politikusok tagsága is régebben megszűnt, de mivel nem válaszoltak, ezt nem tudhatjuk.

Az orvosok több mint kétharmada marad

Ezek után megkerestük a Magyar Orvosi Kamarát is, tudnak-e konkrét adatokkal szolgálni a bent maradó, illetve kilépő orvosokról.

„A 2023. április 25-i adatok szerint 34 014 orvos jelezte, hogy a kamara tagja akar maradni” – mondta el az Átlátszónak Dr. Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának elnöke, azt is hozzátéve:

a kamarának a kötelező tagság eltörlésekor 50 202 tagja volt, vagyis már az orvosok több mint kétharmada jelezte: fenntartja MOK-tagságát.

Azt is megkérdeztük, hogy lesz-e olyan nyilvántartás, amelyből bárki lekérdezheti, hogy egy adott orvos (így például az általunk megkeresett közszereplők, egykori vagy jelenlegi politikusok) tagjai-e a kamarának. „Ez még nem tisztázott kérdés, valószínűleg adatvédelmi jogi szabályozásokat is mérlegelni kell annak eldöntésére, hogy létrehozható-e ilyen nyilvántartás” – mondta Hegedűs Zsolt, aki szerint hasznos lenne egy ilyen felület. „Én támogatom azt, hogy egy olyan, mindenki számára könnyen elérhető adatbázisa legyen a MOK-nak, ahol bárki könnyen megnézheti, hogy az adott orvos tagja-e vagy sem a kamarának. Ez a gyakorlat Angliában is” – említette a külföldi példát.

A MOK illetékese szerint „nem a kötelező tagság, hanem az etikai kódex és az etikai eljárások lefolytatásának elvétele a súlyosabb veszteség a kamara számára, mert így elveszítettük azt az európai gyakorlatot, hogy az orvostársadalom többségének jóváhagyásával alakítsuk hivatásunk etikai útmutatóit, és az orvosok csak úgy és akkor praktizálhassanak, ha mindennap eleget tesznek a hivatásrend etikai elveinek” – fogalmazott a MOK etikai ügyekért felelős vezetője.

Hegedűs Zsolt azt is elmondta: „A Lex MOK-ként is elhíresült, két nap alatt elfogadott törvény – ami a hivatásrendi kamarák közül egyedül az orvosi kamaránál szüntette meg a kötelező tagságot – az etikai ügyek tárgyalását is jogilag áthelyezte az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz (ETT), amelynek tagjait a Belügyminisztérium hagyja jóvá. Az ETT az új orvosetikai kódex megalkotásának feladatát is megkapta. Ennek értelmében a kamarai tagságtól függetlenül az összes magyarországi orvos etikai ügyeit ez a szervezet fogja kezelni, tárgyalni egy jelenleg készülőben lévő etikai kódex alapján” – tette hozzá a MOK Etikai Kollégiumának elnöke, aki súlyos problémának tartja, hogy ilyen gyorsan, előkészítés nélkül csorbították a kamara jogosítványait.

Bizonytalanság az etikai ügyek terén

„Jelenleg egy súlyos alkotmányos rendszerhiba, légüres tér van az orvosetikai ügyek területén, mivel a betegek sem tudhatják most, hogy pontosan hova forduljanak, illetve, ha élnek is etikai panaszukkal, akkor az várhatóan mikor, és milyen szempontrendszerek alapján lesz megítélve, beleértve a folyamatban levő ügyeket is, mivel azokat is át kellett adni már az ETT-nek” – mondja Dr. Hegedűs Zsolt. Szerinte ezzel a továbbiakban nem egy független intézmény, hanem egy kormányszerv hozza létre, illetve működteti az orvosok etikai kontrolljának rendszerét.

„Az új rendszer alapján a belügyminiszter alá tartozó tanács néhány felkért embere írja jelenleg a kódexet, változtathatja azt meg és az etikai bizottságok felügyelete és működtetése is várhatóan oda fog tartozni. Így sajnos a jogalkotás és a jogalkalmazás nem válik külön, mely aggodalomra adhat okot” – véli a MOK Etikai Kollégiumának elnöke.

„Nagy-Britanniában a fajsúlyos etikai ügyeket az orvoskamarától – General Medical Council – teljesen független etikai bíróságra (MPTS) helyezik át, pontosan azért, hogy véletlenül se történjen meg vagy érje a kamarát az a vád, hogy aránytalanul védi tagjait a betegekkel szemben. Ezek az etikai bíróságok a teljes transzparencia és előre lefektetett szankció-irányelvek mellett működnek, így védve és edukálva a társadalmat, de a megvádolt orvost is” – állítja Hegedűs Zsolt.

Hozzáteszi, hogy amennyiben az angliaihoz hasonló rendszert szeretne a Belügyminisztérium működtetni Magyarországon, akkor „lenne létjogosultsága az etikai bizottságok MOK-tól független működtetésének, de az ott lefektetett elveket, gyakorlatokat minél jobban Magyarországra kellene adaptálni. Egy biztos: ha nem merik transzparensen működtetni, azzal nemhogy előre lépnénk, hanem visszamennénk az időben” – fogalmaz a MOK Etikai Kollégiumának elnöke.

A Magyar Orvosi Kamara a februári küldöttgyűlésén, a 94 százalékos többséggel elfogadott határozattal szembement a kormánnyal – Fotó: Magyar Orvosi Kamara / Facebook

Hegedűs Zsolt azt is megemlítette, hogy eddig a kamara etikai döntése alapján „a társadalom igazságérzetével arányos, differenciált szankciók adása volt lehetséges, így például ott az orvosok működési engedélyének felfüggesztése vagy az orvosi hivatás gyakorlásából történő kizárás, akár öt évre is. Érdekes módon, most a Lex MOK-ban ilyen lehetőség egyáltalán nincs”. Hegedűs szerint támogatható lenne, hogy „a MOK a tagságra kötelezően érvényes etikai kódexünk alapján etikailag továbbra is felügyelhetné tagjait. Ez történhetne az ETT etikai vizsgálatával párhuzamosan is és mi részleteiben tájékoztathatnánk az ETT-t a nálunk lefolytatott etikai vizsgálatról” – állítja a MOK Etikai Kollégiumának elnöke.

Hegedűs Zsolt úgy látja: a kötelező tagság Gyurcsány-kormány általi 2007-ben történt eltörlése (melyet épp az Orbán-kormány vont vissza a kötelező tagság 2011-es helyreállításával) után négy év alatt sem tudtak olyan rendszert kidolgozni, amely pótolta volna a kamara elvett, illetve kieső jogköreit. „Akkor egy hibrid rendszer alakult ki az ÁNTSZ keretében működő Országos Etikai Tanács létrehozásával. Mivel nem átláthatóan működtek, ezért sajnos működésükről érdemben nincs információm” – mondta.

Az etikai eljárások nem igazán érték el céljukat, hiszen: „Az orvosi kamara etikai eljárást már csak tagjaival szemben folytathatta, mindennek azonban megkérdőjeleződött az értelme. Az etikai eljárás alá vont kamarai tagok tagsági viszonyuk megszüntetésével ugyanis mentesülhettek az eljárás alól, ráadásul a kamarai tagság felfüggesztése már nem volt tekinthető szankciónak, hiszen nem járt az orvoslás gyakorlásának felfüggesztésével” – hangsúlyozta a MOK illetékese.

A fentiekről (a kamarai tagság nyilvántartásáról, egy, mind a kamarától, mind a kormánytól független etikai bíróság felállításának lehetőségéről) megkérdeztük Takács Péter egészségügyi államtitkárt is, de nem válaszolt. Arra a kérdésünkre sem, hogy nem jelenthet-e problémát, hogy a folyamatban lévő etikai ügyeket, amelyek tárgyalása már elkezdődött, szintén elveszik a MOK etikai testületeitől, és átteszik az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz? Próbáltuk azt is megtudni, hány ilyen ügy van, de egyelőre nem kaptunk róla adatot.

Papp László Tamás

A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta. Címlapkép: Dr. Dézsi Csaba András, Győr fideszes polgármestere orvosként is aktív (Fotó: Dézsi Csaba András / Facebook)