A következő harminc évben drasztikusan és megállíthatatlanul csökkenhet a magyar népesség

Riasztó előrejelzéseket mutat a hazai népességszám alakulásáról Tóth G. Csaba és Obádovics Csilla 2021-es demográfiai kutatása. Alapforgatókönyvük szerint 2050-re 13 százalékkal csökkenhet Magyarország teljes népessége, ami az elmúlt harminc évi lakosságfogyásnak több mint a kétszerese. Az MTA november 28-ai statisztikai és jövőkutatási minikonferenciáján a kutatók azt mondták, hogy a csökkenést megfordítani szinte lehetetlen, legfeljebb csak mérsékelni lehet az ütemét.

A Magyar Tudományos Akadémia 2022. november 28-án megtartott Statisztikai és Jövőkutatási minikonferenciáján ismertette Tóth G. Csaba, a KSH Népességtudományi Intézetének volt főmunkatársa és Obádovics Csilla tudományos főmunkatárs demográfiai kutatásukat.

A 2021 végén publikált kutatás megmutatja, hogy számításaik szerint hányan élnek majd Magyarországon 2050-ben, milyen lesz a korszerkezet, és miként alakulnak az egyes régiók adatai. A demográfiai folyamatok komponenseiben bekövetkező változások egyik évről a másikra ritkán módosítják érdemben egy népesség létszámát, szerkezetét vagy korösszetételét, hosszabb távon azonban jelentős a hatásuk – fogalmaznak a kutatók a kiadványban.

Hangsúlyozzák, hogy a népesség-előreszámítás nem becslés vagy előrejelzés, hanem különböző forgatókönyveken alapuló, „mi lenne ha” típusú számítás. Ehhez a születések, a halálozások és a vándorlások esetében jövőbeli feltételezéseket alkottak. Egyrészt a múltbeli tendenciák elemzésével, másrészt a szakértői vélemények figyelembevételével, illetve olyan országokkal való összehasonlítással, amelyek hazánkéhoz hasonló fejlődési utat jártak be.

Nyolc diagram a világ nyolcmilliárd lakosáról | atlatszo.hu

A World Population Review valósidejű adatai szerint mindössze két országban magasabb a népesség egymilliárdnál: Kínában (1,42 milliárd fő) és Indiában (1,41 milliárd fő). Ezt követi 12 ország, ahol százmilliónál is többen laknak. A világ harmadik legnépesebb országa az Egyesült Államok 338 millió lakossal.

Magyarország népessége már több mint 40 éve folyamatosan fogy. A csökkenést a kutatók az alacsony fertilitási rátával és az ebből fakadó

alacsony születésszámmal, valamint a magas halálozással magyarázzák.

A népességcsökkenés országon belül azonban nem egységes: nem minden régió népessége csökken, illetve a csökkenés mértékében is nagy eltérések láthatók.

Hazánk lakossága a két legutóbbi népszámlálás (2001 és 2011) között 215 ezer fővel fogyott, a KSH adatai szerint a népességveszteség 2011-től 2021-ig 255 ezer fő volt. Az elmúlt évtizedben a természetes fogyás – vagyis amikor a halálozások száma meghaladja a születésekét – évente 35-40 ezer fő volt, de 2020-ban a koronavírus okozta járvány hatására megközelítette az 50 ezret.

A történelmi adatokból az látható, hogy az ezredforduló óta kizárólag Közép-Magyarországon emelkedett a lakosság száma (216 ezer fővel), minden más régióban csökkent. A legnagyobb veszteséget Észak-Magyarország (-184 ezer fő) és Dél-Alföld (-149 ezer fő) szenvedte el.

Az elmúlt húsz évben a magyarországi régiók között érdemben növekedtek a különbségek mind a halálozás, mind a termékenység terén. A születéskor várható élettartam Közép-Magyarországon, illetve Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb, Észak-Magyarországon pedig jóval alacsonyabb, mint a többi régióban. A teljes termékenységi arányszám esetében éppen fordított a sorrend – olvasható a kutatásban.

10 és 16 százalék között lehet a csökkenés

A kutatók által létrehozott forgatókönyv szerint a magyarországi népességcsökkenés az elmúlt időszakhoz képest nagyobb ütemben folytatódik a következő évtizedekben. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint 2019-ben 9,8 millióan éltek az országban, és az alapforgatókönyvük alapján ez a szám 2050-re 8,5 millióra fog csökkenni.

A három legjelentősebb forgatókönyvük némileg eltérő eredményeket mutat. Az alapforgatókönyv mérsékelt és reális változásokat tartalmaz, azonban magas termékenység esetén 8,5 millió helyett előreszámításaik szerint 8,8 millióan élhetnek majd Magyarországon 2050-ben. Viszont a nemzetközi vándorlás nélkül (vagyis, ha nem történik sem el-, sem bevándorlás) egészen 8,2 millióra csökkenhet a népesség a következő harminc évben.

Az alapforgatókönyv alapján a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország népessége 8 százalékkal növekedhet, viszont minden más régió népessége tovább fog csökkenni. Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön, a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön 25-30 százalékos várható népességcsökkenést állapítottak meg 2050-ig.

Kiderült a kutatásból az is, hogy 100 aktív korú magyarországi lakosra 2050-ben már 47 időskorú juthat – a jelenlegi 30 helyett. Ez a mutató a leginkább öregedő Dél-Dunántúlon 60-ra emelkedik, míg a legkevésbé érintett Közép-Magyarországon 41-re nő.

Megállíthatatlan folyamatról van szó

„Ezt megfordítani szinte lehetetlen, és akkor nagyon finoman fogalmaztam” – jelentette ki Tóth a 444.hu tudósítása szerint.

A kutatók szerint

megállíthatatlan és egyre gyorsul a magyar népesség fogyása, az ütemét pedig legfeljebb csak mérsékelni lehet.

Ennek elsősorban a korszerkezetünk az oka: a magyar társadalom öreg, régiós összevetésben pedig az egyik legidősebb, és ez alapvetően határozza meg a következő évtizedekben a népesség alakulását.

Hosszú távon szerintük elkerülhetetlen a születésszám további csökkenése, és a közelebbi jövőben is csak a legoptimistább forgatókönyv szerint nő kicsit, átmeneti jelleggel.

A népesség fenntartásához szükséges 110 ezres éves születésszám a lehetetlen kategória. A realitás inkább az, hogy évi 80 ezer alá csökken a születések száma. A halálozások éves száma minden modell szerint évi 130 ezer fölött fog megállni valamikor 15 év múlva, aztán elkezd majd csökkenni – írta meg a 444.hu.

Szémann Tamás – Pete Luca