A magyar fizetések szinte a legrosszabbak az EU-ban, így még az olcsó rezsi is drága

A legfrissebb, szeptemberi adatok szerint Európában a földgáz ára Magyarországon a legalacsonyabb a rezsicsökkentéssel (és átlagfogyasztás feletti áron is a harmadik legolcsóbb), a villamos energia rezsicsökkentett ára pedig a második (átlagfogyasztás felett a harmadik) legolcsóbb. Azonban ha a fizetésekkel is összevetjük ezeket a számokat, akkor máris más a sorrend.

Nem meglepő módon a magyar fizetésből kevésbé tudjuk megfizetni az energiaárakat, mint más európai állampolgárok. A mediánbérünk a harmadik legalacsonyabb Európában, nagyjából évi 6600 euró, miközben az uniós átlag ennek majdnem háromszorosa, évi 18 372 euró. Ha azt nézzük, hogy az egyes országok lakosai hány kilowattóra energiát tudnak a fizetésükből kifizetni, akkor Magyarország a villamos energiát illetően csak a hetedik, a földgáz esetében pedig a kilencedik helyen áll.

„A szeptemberi adatok szerint Pozsonyban a magyar gázár dupláját, Párizsban és Londonban a négyszeresét, Rómában és Brüsszelben a hatszorosát, Bécsben a tizenegyszeresét, Amszterdamban a tizenhétszeresét fizeti a lakosság a gázért” – nyilatkozta az MTI-nek Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára néhány napja.

Az adatok megegyeznek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi ár-összehasonító vizsgálatával, miszerint a villamos energia ára Szerbia után nálunk a legalacsonyabb: rezsicsökkentett áron 9,22 eurócent/kilowattóra, átlagfogyasztás felett (vagyis 120%-ot meghaladó fogyasztásnál) 10,63 eurócent/kilowattóra. A földgáz esetében is hasonlóan alakul a rangsor: átlagfogyasztás alatt 2,55 eurócent/kilowattórás árral első helyen állunk olcsóságban, afelett (vagyis 120%-os fogyasztástól) harmadik helyre kerülünk 5,07 eurócent/kilowattórás árral.

 

Szeptemberben a legmagasabb árak mind a villamos energia, mind a földgáz esetében Hollandiában, Dániában és Észtországban születtek, de még az EU-s átlag – 33,1 eurócent/kWh és 16,36 eurócent/kWh – is jóval drágábban alakult.

EU: magasabb rezsiárak, de jóval nagyobb fizetések

Az európai szinten alacsonynak számító rezsiköltségünk mellett azonban jóval kevesebb szó esik a fizetésünkről. Hiába ilyen alacsony Magyarországon a villamos energia és a földgáz ára, ha közben a fizetésünk is szinte a legkevesebb Európában.

Ha a mediánbéreket vesszük figyelembe, – amely az átlagbérnél pontosabb képet festhet a valóságról – akkor az látható, hogy huszonnyolc ország közül (Bulgáriával holtversenyben)

Magyarországon a harmadik legalacsonyabb fizetést kapják az állampolgárok, évi 6614 eurót.

Az Eurostat adatbázisában egyelőre csak a 2021-es bérek elérhetők, így az infláció és a gyengülő forint miatt a 2022-es helyzet valójában még ennél is rosszabb lehet.

Hazánknál alacsonyabb mediánbérek csak Romániában (4832 euró) és Szerbiában (3733 euró) fordulnak elő. A legmagasabb fizetések Európán belül Luxemburgban (42 482 euró), Dániában (32 088 euró) és Hollandiában (28 441 euró) jellemzőek. Az uniós átlag szinte a magyar fizetések háromszorosa, évi 18 372 euró.

A KSH szerint félmillió forint a bruttó átlagfizetés, de az alkalmazottak többsége bruttó 400 ezret se kap havonta | atlatszo.hu

A legmarkánsabb különbség egyértelműen a medián- és az átlagbér között figyelhető meg. 2019-ben 79 291 forint, 2020-ban 86 928 forint volt a különbség a teljes munkaidőben dolgozók (nem közalkalmazottak) bruttó átlagbére és mediánbére között. Az átlagbért elnézve sokan érezhették, hogy jóval az átlag alatt maradtak, hiszen számlaegyenlegükre nézve nem is annyira sokan mondhatták el magukról 2020-ban, hogy szinte 410 ezer forint bruttó fizetést kapnak.

Kevés fizetésből az olcsó rezsi is drága

Kiszámoltuk, hogy egyes országok lakosai hány kilowattóra villamos energia, illetve földgáz megvásárlására képesek a fizetésükből. Az eredmények alapján valójában kevésbé állunk olyan jól, mint amit a Technológiai és Ipari Minisztérium hangoztat.

Az energiaárak esetében az átlag feletti, vagyis a nem rezsicsökkentett árakat ábrázoltuk (a rezsicsökkentett adatokkal is hasonló sorrendre jutottunk), mivel a G7 számításai alapján a rezsinövelés akár a háztartások felét is érintheti, de az biztos, hogy összességében a gáz 21 százalékáért, a villamosenergia pedig közel harmadáért fizeti az emelt árat a lakosság. Bár ez az arány nem mindenkinél lesz ugyanez, és nem is lakosság ekkora hányadát fogja érinteni, így biztos számokat még egyelőre nem lehet tudni.

Bár a villamos energia magyar ára a legolcsóbbak között szerepel Európában, ha a fizetéseket is figyelembe vesszük, akkor a magyar bérekből csak a hetedik legtöbb villamos energiát tudjuk megvásárolni. Szám szerint a fizetésünkből 62 220 kilowattóra jön ki.

Ezzel szemben a legtöbb energiát Luxemburgban (198 421 kWh), Máltán (86 747 kWh) és Szlovéniában (86 747 kWh) tudják kifizetni. A legkevesebb villamos energia vásárlására Lettországban (20 488 kWh), Csehországban (20 981 kWh) és Észtországban (21 293 kWh) telik a bérekből.

A földgáz esetében rosszabb eredmények születtek, a bérekkel korrigálva csak a kilencedik helyen állunk Európában: havi fizetésünkből 130 453 kilowattóra földgáz jön ki.

A villamos energiához hasonlóan a legjobban kereső luxemburgiak képesek a legtöbb földgáz vásárlására (403 055 kWh), őket követi Írország (245 891 kWh), majd Franciaország (199 647 kWh).

A legkevesebb mennyiségű földgázt a bérekből Bulgáriában (22 411 kWh), Görögországban (31 618 kWh) és Észtországban (33 035 kWh) tudják kifizetni.

Tehát nemzetközi rezsi-összehasonlításoknál mindenképp fontos figyelembe venni azt is, hogy más-más országokban eltérő fizetésekből gazdálkodnak, mert önmagukban az energiaárak még nem jelentenek semmit.

Pete Luca