Mit jelent Európának az Északi Áramlat?

Ma újraindult az Északi Áramlat 1 gázvezeték, amelyet július 11-én zárt le Oroszország karbantartási munkálatokra hivatkozva. Többen attól tartottak, hogy a leállás nem átmeneti lesz, és aggodalmuk nagyon is érthető volt. Az Európába érkező orosz gáz mértéke a háború óta folyamatosan csökken, és ha a kontinens legnagyobb gázvezetéke leállt volna, úgy a háború előtti mennyiség kevesebb mint egynegyede érkezett volna. 

Múlt hétfőn reggel 6 órakor megkezdődött az Északi Áramlat 1 vezeték évenként egyszer esetékes rendszeres karbantartása. Sokan tartottak attól, hogy Oroszország nem fogja újraindítani a szállítást. Ám szerencsére a munkálatok a hivatalos kommunikáció szerint ígért 10 napon belül befejeződtek, és újra érkezhet gáz az Európa gázellátásának közel egyharmadát biztosító gázvezetéken.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Európa legnagyobb vezetékén, amely a Balti-tengeren keresztül juttatja Németországba a földgázt, már egy hónapja akadozott a szállítás: a Gazprom ugyanis technikai problémákra hivatkozva június eleje óta két lépcsőben 40-százalékkal csökkentette a vezetéken érkező gáz mennyiségét.

Tavaly tél óta az Európába érkező orosz gázszállítás mértéke szinte folyamatosan csökken.

A Lengyelországon keresztül futó Jamal vezeték szinte teljesen leállt, miután Moszkva a nyugati szankciókra válaszul megtiltotta a Gazpromnak, hogy kapcsolatba lépjen a lengyel szakaszt üzemeltető Europol Gasszal. Az Ukrajnán keresztül futó gázvezeték-hálózaton a háború első hónapjában stabilan érkezett a gáz Európába, azonban április óta ezen az útvonalon is egyre ingadozóbb a gázszállítás.

A négy nagyobb tranzitútvonal közül csupán a Törökországon keresztül a Balkánra vezető Török Áramlaton keresztül érkezett végig stabilan a gáz Oroszországból — noha a megszokott éves karbantartási munkálatok miatt július végén ezt a vezetéket is leállították egy hétre.

Az akadozások miatt az Északi Áramlat 1 leállítása nélkül is közel feleannyi gázt kap most Európa, mint a háború előtt. Európa legnagyobb gázvezetékének leállása vélhetőleg ezt a számot is megfelezte volna.

A Gázszállítási Rendszerüzemeltetők Európai Hálózata (Entsog) áprilisi elemzésében alaposan körbejárta mire számíthat Európa az orosz gázcsapok elzárása esetén. Az elemzés szerint amennyiben áprilisban megakad az orosz gázszállítás, a legtöbb európai ország nem lesz képes megfelelően feltölteni a gáztározóit a téli időszakra.

Az Entsog szerint egy ilyen szcenárióval Közép-Kelet Európa járna a legrosszabbul: a becslések azt jelzik, hogy a régió országai csak 5–35%-os szinten lennének képesek feltölteni gáztározóikat. A szervezet rámutat, hogy az sem segítene ezeken az országokon, hogy Nyugat-Európa bizonyos országai akár 80% feletti töltöttségi szintet is képesek lennének elérni, hiszen nincs megfelelő infrastruktúra arra, hogy a gázt eljuttassák a közép-kelet európai országoknak.

Áprilishoz képest javult a helyzet, hiszen a gáztározók töltöttsége már most 40% felett van minden országban, azonban az arány sok országban még korántsem érte el az Unió által meghatározott minimum 80%-os telítettséget. Négy országban – köztük Magyarországon is – egyelőre még a gáztározók felét sem sikerült megtölteni.

Szémann Tamás—Rédl Boglárka

Korábbi cikkünk a témáról:

Milyen hatása lehet a háborúnak a gázimportra? | atlatszo.hu

A 2022. február 24-én az Ukrajna ellen indított orosz hadművelet megrázta az európai közvéleményt, de Oroszországnak és az Európai Uniónak régebb óta feszült a viszonya. Ez elsősorban az oroszoktól importált gáz mennyiségén és árán volt lemérhető. A háborúval az egymástól kölcsönösen függő felek számára kiemelt alku tárgyává válhat az energiaimport kérdése. Cikkünk a Reuters anyagának magyar feldolgozása.