A bíróság szerint nem titkolhatja a KELLO, hogy mennyiért államosították az Alföldi Nyomdát

2020 őszén pereltük be az állami tulajdonú, országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit (KELLO) Kft.-t, mert nem adták ki, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát. A Fővárosi Ítélőtáblán másodfokon is nyertünk a KELLO ellen novemberben: a döntés értelmében az állami cég nem titkolhatja tovább a vételárat. A bíróság szerint „az állami feladatának ellátása során felhasznált forrásokkal történő vagyongazdálkodás nem veszíti el a közpénz jellegét önmagában attól, hogy azt egy nonprofit gazdasági társaság végzi”. Az ügynek azonban még mindig nincs vége, ugyanis a KELLO a Kúriánál fellebbezett az ítélet ellen. A tankönyvpiac államosításának az egyik utolsó állomása volt az Alföldi Nyomda megszerzése, így ma már a magyar tankönyvek 80 százalékát hazafias szellemben gyárthatják.

Az Alföldi Nyomda Zrt. megvásárlásával kapcsolatos információkat 2020. szeptember 9-én kértük ki közérdekű adatigényléssel a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-től. Ez az a cég, ami a tankönyvrendelést és az iskolai kiszállítást 2013 óta egyedüli szereplőként biztosíthatja az iskolák számára. A 2020-as nyomdavásárlással kapcsolatos szerződést szerettük volna megkapni, ami tartalmazza a legfontosabb érdemi információt, azaz a vételárat. A társaság az Alföldi Nyomda Zrt. részvényeinek a 97,71 százalékát vásárolta meg, a tranzakciót a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A válaszadás határidejét 2020. szeptember 24-én 15 nappal meghosszabbították – azaz a vírushelyzetre hivatkozva húzták az időt. Újabb levelet 2020. október 8-án kaptunk, amiből végre megtudhattuk, hogy a vételár szerintük üzleti titok. Többek között azért mert

• „az Alföldi Nyomda Zrt. fent említett részvényei megvásárlására nem költségvetési, hanem a Társaság saját forrásainak felhasználásával került sor”,
• továbbá a feleket az adásvételi szerződés szerint titoktartási kötelezettség terheli.

A KELLO a kitakart szerződést 17 600 forintért küldte volna el nekünk, az indoklásuk szerint ugyanis az adatigénylés teljesítéséhez nyolc munkaórára lett volna szükségük. A választ a társaság ügyvezető igazgatója, Tőczik Zsolt szignózta, aki a honlapjuk szerint havi bruttó 2,7 millió forintot visz haza.

A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Nyertünk első- és másodfokon, de a kúriai döntés még hátravan

Az adatok megszerzése miatt perre mentünk, mert nem gondoljuk, hogy a közpénz csak úgy elveszítheti a közpénz jellegét egy állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaságnál, továbbá szerintünk a vételár közadat, az adatkiadásért kért összeget pedig magasnak tartjuk.

1. Az ügy a Fővárosi Törvényszéken indult, ami elsőfokú bíróságként járt el, és az Átlátszónak adott igazat.
2. A KELLO Kft. azonban fellebbezéssel megtámadta az elsőfokú határozatot, a másodfokú ítélet ezért már a Fővárosi Ítélőtáblán született meg, ami szintén a vételár közzétételére kötelezte a társaságot.
3. Azonban a KELLO inkább tovább titkolná az adatokat, ezért a másodfokú ítélet ellen a társaság a legfőbb szervhez, a Kúriához fordult.

Ha egy közfeladatot ellátó szerv titkolózni akar, akkor a közadatok megszerzése idő és pénzigényes folyamat. A másodfokú határozat a közérdekű adatigénylés beadása után egy évvel, 2021. október 7-én született meg. További egy évbe telhet, amíg a Kúria lezárja az ügyet.

A Fővárosi Ítélőtábla szerint is ki kell adniuk a vételárat (forrás: Fővárosi Ítélőtábla ítélete)

Elsőfokú ítélet: ki kell adniuk a vételárat

Az elsőfokú bíróságon a KELLO azt kérte, hogy bizonyos adatok kitakarásával adhassa ki a szerződést, így kitakarva az eladó nevét, bankszámlaszámát, azonosító adatait; de a részvények vételárát, kiszámítási módját, ütemezését és a kifizetésére vonatkozó adatokat is.

Azonban az elsőfokú bíróság arra kötelezte az alperest, hogy küldje meg nekünk a szerződést – amiből kitakarhatja többek között az eladó nevét, de a vételárat nem –, és hogy fizessen meg nekünk 150 ezer forint perköltséget. Továbbá a társaság a bíróság szerint ingyen köteles kiadni a kért adatokat.

A bíróság indoklása tanulságos lehet más adatigénylések esetén is:

• A kormány a tankönyvellátásra jelölte ki a társaságot, mivel az alperes állami feladatot látott el, és feladatellátása során pedig közvagyont használ, ezért ez önmagában megalapozta az igényelt adatok közérdekű adat minőségét.
• Az alkotmánybíróság gyakorlata alapján az állami feladatának ellátása során felhasznált forrásokkal történő vagyongazdálkodás nem veszíti el a közpénz jellegét önmagában attól, hogy azt egy nonprofit gazdasági társaság végzi.
• A cégnyilvántartás adatai alapján tény, hogy az alperes egyedüli tagja kizárólagosan a Magyar Állam, ezért vagyona nemzeti vagyonba tartozik, mint az állam vagyona.
• Azért nem fogadták el az üzleti titokra való hivatkozást, mert az lényegében kiüresítette volna a közérdekből nyilvános adat megismerésének a lehetőségét.

A 460 éves fennállását ünneplő Alföldi Nyomda főépülete. Az üzemben évente 3500 könyvcímből megközelítőleg 20 millió kötetet készítenek, amelynek jelentős részét a tankönyvgyártás teszi ki, de külföldi megbízásokat is teljesítenek. A Tiszántúl legnagyobb városában, melyet „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként is emlegetnek, 1561-ben napvilágot látott az első magyar nyelvű egyházi nyomtatvány. Méliusz Juhász Péter kálvinista prédikátor és Huszár Gál nyomdász ekkor készítették el Szent Pál leveleinek magyarázatát tartalmazó első könyvüket. (forrás: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)

A másodfokú ítélet szerint a társaság állami vagyonért felel

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a KELLO fellebbezett. A társaság azt nem vitatta, hogy valóban kijelölték a tankönyvellátási feladatokra, ebből azonban szerintük nem következik, hogy minden tevékenységét közvagyonból végezné. Azzal védekeztek, hogy a cég „mérlegadataiból is kitűnik, hogy a részvények adásvétele nem történhetett a Magyar Állam által rendelkezésre bocsátott forrásból, hanem piaci alapon megtermelt nyereségéből finanszírozta azt”.

A másodfokú ítélet az elsőfokúnak adott igazat, a bíróság szerint „az alperes egyedüli tagja a Magyar Állam, amelynek a kizárólagos befolyása alatt álló alperes a vagyonkezelése során közpénzt kezel, vagyona állami vagyon, még akkor is, ha van olyan bevétele, amit közvetlenül nem az állam bocsájtott a rendelkezésére”.

A Fővárosi Ítélőtábla arra kötelezte a KELLO-t, hogy további 75 ezer forint másodfokú perköltséget fizessen ki nekünk. Összesen tehát a társaságnak közel negyedmillió, 225 ezer forint perköltséget kell állnia, ami az ügyvédi díjat fedezi. A másodfokú ítélet ellen a Társaság 2021. november 30. napján felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, kérve a Kúriától a jogerős döntés hatályon kívül helyezését.

A tankönyvpiac államosításának fontos lépése volt az Alföldi Nyomda megszerzése

Az elmúlt nyolc évben jelentős átalakuláson ment keresztül a tankönyvellátás. A tankönyvellátási folyamatba beletartozik a kiadás, a terjesztés és a nyomtatás. Az átalakulás során a magántulajdonú tankönyvkiadók kötetei szinte teljesen kiszorultak a tankönyvjegyzékből, miközben az állami és egyházi kiadók megerősödtek.

Könyv-Tár: egyezménysértő volt a hazai tankönyvpiac államosítása

A 2011 és 2013 között lezajlott központosítás az addig piaci versenyen alapuló, sokszínű magyar tankönyvpiacot az állami Könyvtárellátó helyzetbe hozásával…

Magyarország legrégebbi nyomdáját, a debreceni Alföldi Nyomdát 2020-ban vásárolta meg a KELLO. György Géza, az Alföldi Nyomda korábbi tulajdonosa maradt a nyomda vezérigazgatója. A KELLO felügyelő bizottsági tagja Bathelt Krisztina, aki a Fidesz pártalapítványának, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány általános igazgatójaként kapta meg 2020-ban a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetését.

2021 őszén Kövér László, az országgyűlés elnöke részt vett a nyomda jubileumi ünnepségén, ahol arról is beszélt, hogyan maradhat talpon a magyarság, és hogy az elmúlt 10 esztendőben megerősítették a nemzeti kultúra intézményrendszerét, azaz a szellemi honvédelem fegyvertárát. Ennek a folyamatnak a keretében került többek között a debreceni Alföldi Nyomda is az állam tulajdonába.

A politikai haszon a kormány szemszögéből nemcsak az egyentankönyvek ideológiai befolyásolhatóságában, hanem ezeknek a tankönyveknek az ingyenességében is rejlik – amivel széles körben lehet kampányolni. A tankönyvnyomtatás jelentős része ma már a debreceni üzemben zajlik: 2021-ben 13 milliárd forint állt rendelkezésre a tankönyvek beszerzésére, 13 millió tankönyvből 10 milliót nyomtattak Debrecenben.

Aláírtak egy 20 milliárdos szerződést, majd megvette az állam a nyomdát

A G7 2020-ban írta meg, hogy furcsák voltak az eladás körülményei. Az Alföldi Nyomda kapott egy 20 milliárd forintos megbízást a KELLO-tól, majd három nap múlva bejelentették, hogy megveszi a céget az állam. Azt ugyan nem lehetett tudni, hogy a könyvtárellátó mennyit fizetett az Alföldi Nyomdáért, de a lap szerint egész biztosan milliárdos tételről volt szó.

Kósa Lajos, fideszes országgyűlési képviselő, Debrecen volt polgármestere látogatást tett az Alföldi Nyomdában 2021-ben (forrás: Kósa Lajos/Facebook)

A G7 által megkérdezett ágazati szakértők szerint a vállalat jövedelemtermelő képessége alapján 5-6 milliárd forint lehetett a még megindokolható vételár, bár azt hozzátették, hogy ennyit egy nem állami, hanem piaci szereplő szinte biztosan nem adott volna a cégért. Ami némileg bekavarhatott az árba, az az Alföldi Nyomda vagyona, azon belül is az az elég értékes ingatlan Debrecen belvárosában, ahol jelenleg az üzemük is működik.

Zsilák Szilvia

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere és Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára (b-j) nézik az új tankönyveket a debreceni Alföldi Nyomda Zrt.-ben 2014. július 29-én (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)