A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat is vizsgálta a fideszes kémügyben lefoglalt adathordozót

Egy rágalmazás gyanúja miatt megindult eljárás során megtartott házkutatás során foglalták le a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai azokat az adathordozókat, amikről szerintük kiderül, hogy magyar állampolgárok többek között az USA-nak kémkedtek. Az NNI egyik osztályvezetője szerint ezzel már 2015 augusztusában tisztában voltak, de magát az eljárást csak két hónappal később indították el. A lefoglalt bűnjeleket pedig nem a bűnjelraktárban tartották, mivel az NNI szerint azok jó helyen voltak az egyik nyomozó páncélszekrényében.

Maxin Norbert és társa kémkedési ügyéről legutóbb az Átlátszó azt írta meg, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Bírósága előtt meghallgatott NNI-s nyomozók eltérően számoltak be arról, hogy miként zajlott az eljárás során a bűnjelkezelés.

Az ügy legfontosabb bizonyítékával, egy merevlemezzel kapcsolatban nem tudták pontosan megmondani, hogy a lefoglalást követően egy jó ideig hol volt, és ki férhetett hozzá. Ha szabálytalanul tárolták az adathordozókat, az akár az eszköz bizonyítékok közül történő kizárását is jelentheti.

A helyzet tisztázása érdekében az egyik vádlott védője, Dániel-Szabó Mátyás megkereste a nyomozó irodát, és a bűnjelek, illetve kimondottan a merevlemez tárolásával kapcsolatban kérdezősködött. Az NNI válaszlevele, amely szerkesztőségünk birtokában van, további kérdéseket vet fel a kémügy nyomozásával kapcsolatban.

A büntetőeljárás lényege, hogy a vádhatóság szerint Maxin Norberték hírszerzést folytattak egy Birodalom nevű szervezetben az Amerikai Egyesült Államok és az IMF részére, ezen belül is az első rendű vádlott, társa révén az USA nagykövetségének NATO-tisztjéhez hazánk honvédelmére vonatkozó iratot juttatott el.

A vád másik pontja az, hogy Maxin Norbert 2010-ben az IMF küldöttség vele jó viszonyban lévő vezetőjének a figyelmét hívta fel arra, hogy úgy helyezzék ki a szervezet pénzét, hogy Magyarország aktuális politikai vezetése ne tudjon abból ellopni.

Ha a kémkedés bebizonyosodik és ezekben az ügyekben a vádlottakat bűnösnek találják, akkor akár kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatóak.

A nyomozó iroda Elemző-Értékelő Osztályának vezetője azt írta, hogy a lefoglalt bűnjelet, egy számítógép Spire Gigapod típusú külső winchesterét, nem a bűnjelraktárban helyezték el, hanem az NNI egyik, az ügyben nyomozó munkatársának a páncélszekrényében.

Az eszközt 2015 júliusában átküldték a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetébe. Itt másolatot készítettek a Spire Gigapodon található anyagokról, majd a winchestert visszaadták az NNI-nek. A fájlok vizsgálata során találták meg azt a dokumentumot, amely alapján a hatóság kémkedés gyanújára hivatkozva indított eljárást.

A kiemelt bűnügyi szerv munkatársa a levélben megemlítette azt is, hogy addig, amíg az adathordozót nem adták át a szakértőknek az eszköz az NNI Csúcstechnológiai Bűnözés Elleni Osztályán volt egy páncélszekrényben, és az NNI-sek kutatásokat végeztek rajta.

„Kiemelem, hogy – a sok esetben igen nagy kapacitású – adattároló eszközökön történő nyomozói kutatás nem rendhagyó, annak során a nyomozók csupán áttekintik, megnyitják a fájlokat, de azokon módosításokat nem eszközölnek.”

Ha mégis történt volna ilyen vagy fájl létrehozása, az osztályvezető szerint szakértői bizonyítással igazolható.

Márpedig, mint korábbi cikkünkben is írtuk, a kirendelt szakértő szerint a merevlemezen 2015. április 15. és 2015. április 17. között 9 könyvtár és 26 fájl módosult. „A fenti két napot kivéve nem található aktivitásra utaló nyom a merevlemezen” – jegyezte meg a szakértő.

 

 

A külső meghajtó a szakértőtől 2017. augusztus 25-én, az első szakvélemény megküldésével került vissza az NNI-hez, és azt továbbra is az egyik nyomozó páncélszekrényében helyezték el. S hogy miért? Mert „az adattároló minősített anyagokat tartalmazott.”

Csakhogy a szakszolgálat a levelében ezt elfelejtette megemlíteni, sőt szakvéleményről sem tesz említést. Ráadásul a szakértői intézet részéről 2017. augusztus 24-ére hivatkoznak a bűnjelek visszaszolgáltatásánál. Nem jelzik azt sem, hogy nem átlagos dokumentumokról van szó. Már pedig ha valóban minősített anyagokat tartalmazó merevlemezt adtak vissza, érdekes, hogy engedik egy napig keringeni a szervezetek közötti iktatási rendszerben.

Aztán szintén elgondolkodtató, hogy a kémügy gyanúja miatti eljárást nem ekkor, 2015 augusztusában, hanem csak két hónappal később indították el. Ezt maga az NNI osztályvezető is megemlíti a levelében.

Korábbi cikkeink a témáról

Szabálytalanul tárolhatták a fideszes kémügyben lefoglalt adathordozót

Unalomba fulladt a fideszes kémügy második tárgyalási napja; a vádakról senki nem tudott nyilatkozni

Elkezdődött a fideszes kémügy tárgyalása a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsán

Udvariatlanság a Pentagont kémkedéssel vádolni – Maxin Norbert, a fideszes kémügy gyanúsítottja

Etikai vizsgálatot kért az NNI a fideszes kémügyről nyilatkozó ügyvéd ellen, de az eljárást már ma befejezik

Nagyon kellemetlen a Fidesznek a legújabb magyar James Bond – közreadjuk a levelét

Milliárdos sikkasztásgyanú az amerikai kémkedéssel gyanúsított üzletember becsődölt vállalkozásánál

Nem kíváncsi a rendőrség az amerikai kémkedéssel gyanúsított üzletember cégügyeire és fideszes kapcsolataira

Az IMF képviselőjét és egy amerikai katonatisztet is gyanúsítottként hallgatnák meg a kémügyben

Kémkedéssel gyanúsítanak egy több éve eltűnt üzletembert

Az eddigi tárgyalásokon egyébként a kémügyben vizsgálódó NNI-sek – a Műkincsvédelmi Alosztály emberei – mellett további tanúkat hallgattak meg, és mint korábban beszámoltunk róla, nem sok eredménnyel, mert az állítólagos kémkedésről egyikük sem tudott.

A beidézettek által elmondottakat úgy foglalhatjuk össze, hogy Maxin Norbert egy különc műgyűjtő volt, aki kiterjedt, vezető politikai körökig elérő, elsősorban fideszes kapcsolatokkal rendelkezett.

Csikász Brigitta