Egy évvel a járvány megjelenése után előkerültek a fertőzöttek településszintű adatai végre

Több hónapon át tartó adatigénylést és levelezést követően a K-Monitor birtokába kerültek a magyar településszintű fertőzési adatok. A hozzánk is eljutott adatbázisból csináltunk néhány térképes ábrázolást, amivel így a korábbinál többet tudhatunk meg a járvány itthoni helyzetéről.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak! Adószámunk 18516641-1-42, kattints ide a letölthető nyilatkozatért.

November elején mi is írtunk róla, hogy se Müller Cecília tisztifőorvosnak, se a Nemzeti Népegészségügyi Központnak „nem állnak rendelkezésére” járási szintű bontásban a járványadatok.

„Ez természetesen nincs így, tudjuk, hogy vannak településszintű adatok is, csakhogy annak gyűjtője, kezelője és gazdája nem Müller Cecília és az NNK, hanem az Információs és Technológiai Minisztérium, így ők valóban nem rendelkeznek az adatokkal, csupán használják őket. Természetesen ettől még felmehet az emberben a pumpa egy ilyen választól, ráadásul Müller Cecília maga nyilatkozta november 5-én, hogy „szinte nincsen olyan település, ahol ne lenne jelen a vírus”, amit vélhetőleg nem a madarak röptéből állapított meg, hanem onnan, mert látta az adatokat és a térképeket.” – írtuk.

Nem jön ki a vírusmatek: hiányok és kérdések a kormány hivatalos járványügyi adatközlésében

A kormány hivatalos járványügyi adatközéseivel kapcsolatban már a kezdetek óta felmerültek hitelességi kérdések. Következetlenségeket, kimaradásokat, a tudott esetek és a vélhető valóság közötti eltéréseket – amennyiben lehetett – mi is segítettünk magyarázni és értelmezni. A második hullám számai azonban olyan kérdéseket vetnek fel, amelyekre nagyon kellene valamiféle magyarázat, de hivatalos nincsen. Bemutatjuk ezeket a kérdéseket.

November 18-án pedig, a korábbi állításokkal szembe menve publikálásra került a kormány járványügyi oldalán egy statikus térkép, amin a fertőzöttek településszintű eloszlása volt látható. Ugyan ezen nem szerepelt sem a fertőzöttek száma, sem a címben szereplő „életkori megoszlás”, egészen eddig ez volt az egyetlen hivatalos forrásból érkező adat, ami a megyei eloszlásnál részletesebb keresztmetszetet tudott adni az ország fertőzöttségéről.

A K-Monitor november óta próbálta megigényelni a településszintű, idősoros adatokat, ami több körös levelezés után február 25-én sikerrel zárult. A megszerzett adatbázisból továbbra sem derül ki idősoros változás, csupán a 2020. március 4. és 2021. február 14. közötti összesített fertőzöttek száma településekre lebontva. Viszont már ez is több adattal szolgál, mint a kormányzati portálon novemberben publikált térkép.

Az adatbázis alapján készítettünk néhány térképet.

Az elsőn az egyes településeken összesen regisztrált fertőzöttek száma látható. Ebből láthatóvá válik az az egyértelmű tény, hogy a megyeszékhelyeken és a nagyobb lakosságú városokban arányosan több fertőzöttet regisztráltak, mint a kisebb falvakban. Február 14-én a kerületi felosztásban ábrázolt Budapest 72 340 fertőzöttnél járt, ami abszolút számokban a legtöbb esetet regisztrált település az országban. Ezt követte Debrecen 9215 fővel, majd Szeged 7602 fővel.

Fertőzöttek száma

Hogyha a településeket nem az abszolút fertőzöttek száma alapján vizsgáljuk, hanem lakosságarányosan, akkor egy másfajta térkép rajzolódik ki. Az előző térképen látott, nagy lakosságú települések kiugrásai eltűnnek (hiszen Debrecen 4,55%-a, Budapest 4,13%-a, Szeged 2,33%-a kapta csak el a vírust), és az ország keleti településeinél jelennek meg nagyobb értékek. Az itt lévő kisebb falvakban tehát nagyobb veszélyt jelent a járvány, mint a nagyobb városokban, a lakosság nagyobb arányban kapta el a vírust. Ez alapján a legfertőzöttebb település Nemeskisfalud, ahol a lakosság 39,84 százaléka elkapta a vírust (128 főből 51 fertőzött).

Fertőzöttek százalékos aránya településenként

A harmadik térképen pedig az látható, hogy melyik településeken nem jelent még mindig meg a vírus. Összesen 69 ilyen település van, mindegyik 500 főnél kisebb lélekszámú. Így a november 18-i 88 százalékról 98 százalékra nőtt a fertőzött települések aránya.

Fertőzött és nem fertőzött települések megoszlása

Ezekkel a térképekkel egy lépéssel közelebb jutottunk ahhoz, hogy megértsük, hogyan vált a járvány országos szintű problémává. Természetesen a lehető legpontosabb képet ugyanennek az adatnak az idősoros változata tudná nyújtani.

Szabó Krisztián – Bátorfy Attila