Durván csökken a felsőoktatási hallgatók száma Magyarországon 2005 óta

2005-ben még a teljes magyar népesség 4,2 százaléka, 2016-ban már csak 2,9 százaléka járt felsőfokú képzésre valamilyen főiskolára vagy egyetemre. Grafikonra tettük a KSH vonatkozó adatait.

A magyar kormány október elején jelentette be, hogy 2020-tól nem lesz államilag támogatott hely a Corvinus Egyetemen, de állítólag lesz majd alapítványi ösztöndíj, tehát nem kell mindenkinek fizetnie az oktatásért. Szakmai körökben és a közvéleményben is sokan attól tartanak, hogy a modellt a kormány a teljes felsőoktatásra kiterjeszti majd, bár ezt az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményben cáfolta.

Remélhetőleg tényleg nem lesz fizetős a teljes hazai felsőoktatás, mert a helyzet már most is katasztrofális. Október elején a G7 mutatta be az Eurostat kutatási eredményeit, amelyekből az látszik, hogy az Európai Unióban csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25-34 éves fiatal felnőttek körében az elmúlt években.

A téma kapcsán körülnéztünk a KSH adatbázisában, és vizualizáltuk az ott szereplő számokat.

Az első ábra azt mutatja be, hogy 1960 és 2017 között mennyi volt a felsőoktatási hallgatók aránya a teljes népességben. Jól látszik, hogy 1989 után lassan, de fokozatosan nőtt a hallgatók aránya, egészen 2005-ig, azóta pedig folyamatosan csökken. 2005-ben a teljes magyar népesség 4,2 százaléka volt felsőoktatási hallgató, 2016-ban viszont már csak 2,92 százalék volt az arányuk.

 

Megnéztük a KSH adatbázisában azt is, hogy 2005 és 2017 között miként alakult a felsőoktatási hallgatók száma lakóhelyük szerint. Ezekben az adatokban komoly változások láthatók. Szinte mindenhol csökkent a hallgatók száma, de a keleti megyékben lakó hallgatók száma különösen nagy visszaesést mutat.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például 2005-ben még 15.257 felsőoktatási hallgató volt, de 2017-ben már csak 9.935 volt a számuk. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2005-ben 12.697 felsőoktatási hallgató volt, 2017-ben pedig már csak 9.536 fő járt valamilyen főiskolára vagy egyetemre. Hasonló a helyzet Hajdú-Bihar megyében, ahol 2005-ben még 12.407 hallgató volt, 2017-ben viszont már csak 9.823.

Érdekesség, hogy a budapesti lakhelyű hallgatók száma csökkent a legjobban 12 év alatt: 2005-ben 39.687-en voltak, 2017-ben pedig már csak 31.023-an. A bő nyolcezres visszaesést nem magyarázza az agglomerációba költözés, mert eközben a Pest megyei hallgatók száma csak szűk háromezer fővel nőtt.

Az, hogy mennyire durván visszaesett a felsőoktatási hallgatók száma az elmúlt 12 évben, a megyék teljes népességéhez viszonyított arányukból látszik igazán. Egyedül Pest megye produkált növekedést (14,3%), de az összes többi megye és Budapest is erős visszaesést mutat. Tolna megyében a legdurvább a helyzet: ott 2005 óta 38,55 százalékkal csökkent a felsőoktatási hallgatók aránya.

 

Az OECD adatai szerint azonban ennek ellenére kismértékben emelkedett a diplomával rendelkezők aránya a magyar lakosság körében: 2005-ben a teljes lakosság 17 százalékának, 2017-ben pedig 24 százalékának volt diplomája. Azonban még így is az Európai Unió rangsorának végén vagyunk. Az uniós listát Nagy-Britannia és Írország vezeti 46-46 százalékkal,  a harmadik helyen pedig Finnország áll 44 százaléknyi diplomással. Olaszországban van a legkevesebb diplomás, mindössze a lakosság 19 százalékát teszi ki az arányuk.

 

Szöveg: Erdélyi Katalin — Adatvizualizáció: Bátorfy Attila

Adatok forrás: KSH, OECD