Napi Mutyimondó: 2500 év rabszolgaság és Rogán nejlonszatyra

Minket nem pénzelnek oligarchák, csak akkor leszünk, ha te is fontosnak érzed, hogy dolgozunk. Légy szíves, támogasd az Átlátszót és a Mutyimondót rendszeres, akármilyen kicsi havi adománnyal! Rajtad is múlik!

Még nem késő feliratkozni az Átlátszó napi e-mail hírlevelére sem, a Napi Mutyimondóra, akkor már reggel olvashatod az aznapit. Kattints ide!

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Báránybőrbe bújtak
Az atlatszo.hu videóriportban mutatja be azt a vecsési hagyományőrző csoportot, amely Városi Nemzeti Szövetségi Egyesület néven feltételezhetően a militarista, neonáci gyűlöletcsoport, a Betyársereg hátországát adja. Idén januárban a Betyársereg „seregszemléjén” százötvenen vettek részt Vecsésen, az esemény dokumentációjából kiderül, hogy a Városi Nemzeti Szövetség aktivistája ‒ akinek lakcímére be van jegyezve az egyesület ‒, Szabó Attila vecsési képviselőtestületi tag a Jobbik színeiben. Egy 2008-as videó tanúsága szerint Szabó Attila azután kezdett szimpatizálni a Betyársereggel, hogy betörtek vecsési otthonába, őt súlyosan bántalmazták, és családtagjait fegyverrel kényszerítették értékeik átadására a szerinte roma származású támadók ‒ számol be az atlatszo.hu.

2500 év rabszolgaság
Korábban 830 évvel kellett számolnia, ma már 2500 évre lenne szüksége adótartozása törlesztéséhez annak a gyári munkásnak, aki egymilliárdos sárga csekket kapott a NAV-tól ‒ írja az Index.hu. Az ügyben István néven hivatkozott férfi 2008-ban több részletben másfélmilliárd forintot vett fel egy vállalkozás számlájáról; állítása szerint stróman volt, megbízóinak mindig továbbadta a pénzt. Az Index szerint az olvasókat megosztja az ügy, többen azt írták, aki törvényt sértett, bűnhődjön, mások nem értik, miért csak Istvánt veszi elő az adóhatóság. Ez utóbbival ért egyet az az adószakértő is, aki a történet megjelenése után ingyen elvállalta a férfi képviseletét.

Bizniszpártok elszámolása
Nem marad örökre titokban, mire költik az állami kampánytámogatásokat a pártok és a jelöltek. A törvény szerint a választást követő 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia mindenkinek, hogy mire mennyit költött. A parlamentbe jutó jelölteket kötelezően ellenőrzi az Állami Számvevőszék, a többieket csak külön kérelemre. Kérdés, mire lesz elég az ÁSZ-ellenőrzés a fiktív számlázás hazájában?

Hol van már a 70-30?
A Mérték blog arról ír, hogy mennyire lejt a mostani ciklusban a pálya a jobbos lapok felé az állami hirdetési piacon. Gyakorlatilag ezek az újságok nem léteznének,  ha nem lenne állami hirdetés, tehát ha nem lenne Fidesz. A Magyar Nemzet reklámbevételeinek például a 44 százaléka állami, a Magyar Hírlapé 31, a Heti Válaszé 40 százalék. Persze az előző ciklusban erősen a balos lapoknak állt a zászló, a helyzet tehát szintén messze volt az ideálistól, de a jelek szerint működött a nevezetes 70-30 törvénye, miszerint a több a kormánypártiaknak jut, de nem irtják ki az ellenfeleket sem.

AB döntés a devizahitelesekről
Az Ígyírnánkmi-blog az Alkotmánybíróság legutóbbi döntését elemzi, amely a devizahitelekről született. A jogász szakblog konklúziója: a Kúriához képest olcsón megúszta az Alkotmánybíróság az ügyet, hiszen az első reakciók alapján annak ellenére nem lett bűnbak, hogy a Kúriával azonos módon egyértelművé tette: ő maga nem tud semmit tenni, számos alkotmányos megoldás lehet, ezek közül választani azonban a jogalkotó feladata. A következő ciklusra maradó, sokkal érdekesebb kérdés az, hogy sikerül-e ezek közül az alkotmányos megoldások közül egyet meg is találni.

Órák kérdése
Kedden meghekkelték a Batthyány tér egyik hirdetőoszlopát, amelyen egymás alatt szerepelt Rogán Antal „Magyarország jobban teljesít” címkével ellátott kampányplakátja és Zuschlag János „Pártházból börtönbe” című könyvének reklámja. A 444.hu által publikált fotón látszik, hogy a reklámhekkerek Rogán Antal neve alá az „50 milliót kaptam reklámszatyorban” feliratot ragasztották, utalva arra, hogy Zuschlag könyvében azt állítja, ötvenmillió forint kenőpénzt kapott vezető szocialista politikusoktól reklámszatyorban. A kenőpénzezés új eszközét hirdető Batthyány téri oszlopot a 444.hu szerint pár óra alatt helyreállították. Rogán alá a HírTv „Magyarország élőben” című műsorát hirdető reklám került.

A nap legfontosabb korrupciós hírei immár rádión is. Hallgasd az Átlátszó Rádiót!

Pörög a török kör
Szerdán kormányzati korrupció ügyében tartottak rendkívüli ülést a török nagy nemzetgyűlésben, számol be a NOL.hu. A december 17-én kirobbant botrány óta most először sikerült összegyűjteni az ülés összehívásához szükséges számú szavazatot. A vádak szerint a kormánytagok nemcsak kenőpénzeket fogadtak el építési vállalkozóktól és nagyberuházóktól, hanem az Iránnal kapcsolatos szankciókat is megsértették. Az ügy miatt már lemondott a belügy-, a gazdasági, az EU-s ügyekért és a környezetvédelmi tervezésért felelős miniszter is.

Katari focikorrupció
Az eddig is sejthető volt, hogy nem teljesen sportszerű eszközökkel szerezte meg Katar a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát, de ezúttal pontos számokat is megismerhettünk arról, hogy mely FIFA-vezetőket vesztegettek meg a rendezők – írja a brit The Telegraph-ra hivatkozva a Sportgéza alapján a Mutyimondó.

Kenőpénz okozott katasztrófát Kairóban
Összedőlt egy hatemeletes épület Kairóban, számol be az MTI alapján a Hír24. Eddig nyolc súlyos sérültet menekítettek ki a romok alól. A cikk szerint az egyiptomi fővárosban gyakran előfordulnak az ilyen balesetek, mert a hivatalnokok kenőpénz fejében engedélyezik a ráépítéseket.

Amerikai átláthatóság hete
Az Egyesült Államokban most van a Sunshine Week, azaz az átláthatóság hete. Rekordszámú, több mint hétszázezer adatigénylést nyújtottak be tavaly Amerikában, számol be az AP-re hivatkozva a Huffington Post. Az AP elemzést tett közzé a szövetségi kormány saját számai alapján a közadat-igénylésekkel kapcsolatos teljesítményről: bár az Obama-kormány az első perctől fogva a történelem eddigi legátláthatóbb kormányaként aposztrofálta magát, valójában az elmúlt hat évben alig történt jelentős változás. Sőt, tavaly az NSA, az amerikai Nemzeti Felügyeleti Hatóság megfigyelési botránya miatt is megnőtt adatkérések évében Barack Obama első elnöki évéhez képest 57 százalékkal megnőtt a nemzetbiztonsági okokra hivatkozó elutasítások száma.

Mong Attila