A kormánypártok jobban teljesítenek az adófizetők pénzének elkampányolásában

A Transparency International Magyarország (TI), a K-Monitor és az Átlátszó.hu összefogott azért, hogy kiderüljön, mennyit költenek a pártok a kampányaikra. Mai sajtótájékoztatójukon bemutatták a kepmutatas.hu oldalt, ahol folyamatosan nyomon lehet követni, hogy egy-egy párt mennyit fizet a kampányáért.  Az már most látszik, hogy a Fidesz-KDNP (a CÖF és a kormány segítségével) kétszeresen lépi túl a törvény által meghatározott egymilliárd forintos határt, és az is látszik, hogy ennek semmilyen következménye nem lesz.

Még nem ért véget a választási kampány, az azonban már látszik, hogy február végéig a Fidesz több mint 2 milliárd, a baloldali Kormányváltás szövetség 680 millió, a Jobbik 650 millió, az LMP pedig 310 millió  forintot költött. Az adataink nem tartalmazzák a pártok összes márciusi kampányköltését, így ezek a számok a választásokig hátralévő időszakban tovább fognak nőni. A kampányköltések törvényes határértéke 1 milliárd forint. A TI kampányköltéseket számláló programja minden kampányeszközt megvizsgál, vagyis nyomon követi a köztéri óriásplakátokat, a médiahirdetéseket, a direkt marketing eszközöket (postai levél, sms, telefon, személyes megkeresés), és a pártrendezvényeket is. A korrupció ellen küzdő szervezet beárazta a pártok által kampánystábra, közvélemény-kutatásokra és promóciós tárgyakra fordított költéseket is.

A Fidesz többet költ a megengedettnél

Az eddig beérkezett adatokból látszik, hogy a Fidesz a pártot támogató kormányzati és civil hirdetésekkel már most túllépte a törvényes határokat. A pártok 1 milliárd forintot költhetnek a kampányaikra, ebből legfeljebb 700 millió forint származhat közpénzből.

A kormánypártok kampányát „civilnek tűnő” hirdetések is segítik, számításaink szerint a CÖF kampányának ára november és február között 570 millió forint volt.

Nem csak álcivil szervezetek, hanem a kormány is támogatja a Fidesz kampányát. A kormány 540 millió forintos ajándékot adott a Fidesznek, ugyanis november óta ennyibe került a kormánypárt választási kampányát megalapozó „Magyarország jobban teljesít” kampány és a rezsicsökkentést népszerűsítő kampány.

Ezek az álcivil és kormányzati óriásplakátok eddig összesen több mint 1 milliárd forintba kerültek. Mivel közvetlenül támogatják a Fidesz kampányát, ezt az összeget hozzáadtuk a Fidesz kampányköltéseihez. A Fidesz-KDNP február végéig a CÖF és kormány kampányköltése nélkül is 940 milliót költött a kampányára, vagyis több mint egy hónappal a választások előtt szinte teljesen kimerítette az 1 milliárdos törvényi limitet.

Lyukak a szabályozásban

„Az új kampányfinanszírozási törvény alkalmatlan a kampánykorrupció felszámolására” – jelentette ki Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója, aki szerint „a parlamentnek olyan szabályokat sikerült elfogadnia, amelyeket meg sem kell szegniük a pártoknak, ha ellenőrizetlenül akarnak költeni a kampányaikra”.

Ligeti kifejtette: a január elsejétől hatályos jogszabály nem tiltja a kampány kiszervezését, vagyis nem foglalkozik a párt közeli civil szervezetek költéseivel, és nem szab gátat a kormányzati korteskedésnek. A kampányfinanszírozási rendszer azért is vált rendkívül átláthatatlanná, mert az óriásplakátok tarifái a törvény szerint titokban tarthatóak. Az elektronikus médiában ingyenes a reklámköltés, ezt a TI elvileg üdvözölné, de a jogszabály alkalmazása sajnos teljesen kioltja a törvény e pozitív elemét. A kereskedelmi televíziók ugyanis a jelek szerint nem tartanak igényt a pártok hirdetéseire (az egyik nagy kereskedelmi csatorna csak kormányhirdetéseket közöl), ráadásul a közmédia súlyosan elfogult a kormánypártok javára.

A törvény nem szab gátat a mutyulásnak

A kampányfinanszírozás szabályozásának további érthetetlen eleme, hogy miközben az egyéni képviselőjelölteknek – helyesen – forintra pontosan el kell számolniuk a felvett állami támogatással és kudarc esetén vissza kell fizetniük az állami támogatást, a pártoknak nincs ilyen kötelezettségük. Mint arra a TI több alkalommal figyelmeztetett, fennáll a veszélye annak, hogy számos párt csak azért indul a választáson, hogy felvehesse a busás állami apanázst. Az országos lista állításához 27 körzetben 500-500 aláírást kell gyűjteni, ezért mintegy 149 millió forint állami támogatás jár, ez az összeg – az összegyűjtött ajánlások függvényében – sávosan 600 millió forintig kúszhat fel. Ráadásul az Állami Számvevőszék nem „hivatalból”, hanem csak bejelentésre vizsgálja a választásokon kudarcot valló „kamupártok” költéseit. Az új kampányszabályozásnak egyetlen – a gyakorlatban is megmutatkozó – pozitív eleme, hogy a nyomtatott politikai hirdetések tarifái nyilvánosak.

A kampánymonitorozás eddigi tapasztalatai szerint a Fidesz használja ki leginkább a kampányfinanszírozás szabályain tátongó réseket. Éppen ezért a TI szerint a választás ugyan szabad lesz, de számos ponton nem fair.

Az emberek szerint a pártok korruptak

A TI megbízásából a Psyma közvélemény-kutató cég felmérte, hogy a lakosság miként vélekedik a kampányról. Az eredmény azt mutatja, hogy az emberek mindössze 8 százaléka számít tiszta kampányra, vagyis arra, hogy a pártok csak törvényes eszközöket vesznek igénybe a választók meggyőzésére. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a lakosság többsége szerint mind a kormányváltásra törekvő baloldali szövetség (62 százalék), mind pedig a Fidesz-KDNP (55 százalék) korrupt forrásból származó pénzeket használ fel a kampányban, és a Jobbik esetében is minden második ember gondolkodik így.

A TI megbízásából az Ipsos közvélemény-kutatást végzett a közvetlen kampánymarketing eszközökről. A felmérésből egyebek mellett kiderül, hogy a Fidesz-KDNP a felnőtt népesség csaknem negyedét (22 százalékát) kereste meg aktivistái révén személyesen, míg a baloldali szövetség ezen a csatornán a választójogosultak 12 százalékát érte el. Mindkét oldal intenzív kampányt folytat szórólapokon keresztül, az emberek negyedét érik el ezzel az eszközzel.

Korrupcióellenes minimumprogram kell – ez mindenkinek fontos

A TI, a K-Monitor és az Átlátszó.hu oknyomozó portál minimumprogramot dolgozott ki a korrupció ellen (www.ezaminimum.hu). A program javaslatai annak érdekében születtek, hogy negyedszázaddal a rendszerváltás után végre érdemben lehessen tenni a közpénzekkel való visszaélések ellen. Célunk az, hogy politikai oldaltól függetlenül a törvényhozást befolyásolni képes döntéshozók és minél szélesebb körű civil összefogás támogassa kezdeményezésünket, és a korrupció elleni küzdelem újra a közéleti egyik legfontosabb témája legyen.

A program elsősorban a párt- és kampányfinanszírozás, a közbeszerzések, a vagyonnyilatkozatok, az összeférhetetlenség, a nemzeti vagyon kezelése, valamint a jogállamiság témájában fogalmaz meg javaslatokat. „Sokat változott az ország és sokat változtak a törvények az elmúlt 25 évben, a korrupció elleni küzdelemben azonban nem történt valódi áttörés” – mondta Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatója. A korrupció felmérhetetlen gazdasági és társadalmi károkat okoz, felszámolása ezért minden politikai szereplő érdeke kell, hogy legyen. A parlamentbe igyekvő pártok egyike sem engedheti meg magának, hogy ne foglalkozzék ezzel a problémával – tette hozzá az igazgató.

„Az atlatszo.hu a választási kampány visszásságait feltáró közérdekű bejelentéseket fogad” – mondta Bodoky Tamás. A tényfeltáró újságírással foglalkozó portál főszerkesztője hozzátette, hogy a megalapozott bejelentéseket oknyomozó újságírók dolgozzák fel.