Közel fél évig vártunk az oltási adatokra az NNK-tól, több kérdést vetett fel a kapott táblázat, mint amennyit megválaszolt

Először öt hónapja, március végén fordultunk közérdekű adatigényléssel a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK), hogy képet kapjunk arról, milyen az átoltottság a nagyobb városokban. Több sikertelen adatkérést és egy 90 napos határidő hosszabbítást követően most végre sikerült adatokhoz jutnunk arról, hogy állt a vakcinák kiosztása. Ám a kapott táblázattal több komoly gond van: a hivatalos adatok szerint ugyanis több oltóanyagot adtak be április végéig, mint amennyi adagot kaptak az NNK tájékoztatása szerint az oltópontok. A Pfizer és a Szputnyik V adataiból azonban az körvonalazódni kezd, hogy milyen lehet az egyes megyék átoltottsága.

Társadalmi célú hirdetés

Tavaly december végén kezdődött el az oltási program hazánkban, elsőként az egészségügyi dolgozók kapták meg a vakcinát. Eleinte kizárólag Pfizerral oltottak, az első szállítmány december 26-án érkezett Magyarországra.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ezt követte a Moderna (2021. január 12.), a Szputnyik V (február 2.), az AstraZeneca (február 6.) és a Sinopharm (február 16.). Az utolsó beérkezett oltóanyagtípus az egydózisú Janssen volt, amely április 13-tól vált elérhetővé hazánkban.

Friss adatok szerint jelenleg több mint 5,6 millióan kapták már meg legalább az egyik dózis vakcinát hazánkban. A bűvös 5 milliót május végén léptük át, azóta azonban visszaesett az oltási kedv, 2 hónap alatt alig 600 ezerrel növekedett a beoltottak száma. Erre a kormányzaton belül is számítottak, Gulyás Gergely a 2021. május 20-i Kormányinfón elmondta, hogy az oltási terv 5 millió első oltott után le fog lassulni, „talán 5,5, ha nagyon optimisták vagyunk, 6 millió oltásig még el tudunk jutni”.

A szám gyors feltornázását nem segítette az sem, hogy június 4-étől jelentősen kevesebb oltópont állt rendelkezésre, az ország átállt készenléti oltásra, és a felelősséget a kormány a lakosságra hárította. A lakosság számára viszont egyre kevésbé vált sürgőssé az oltás felvétele, hiszen a számos kiváltságot hordozó védettségi plasztikkártyát az 5,5 millió első oltott elérését követően szinte sehol nem kell ma már felmutatni.

Kíváncsiak voltunk, hogy az oltási kampány első négy hónapjában hogyan alakult az átoltottság a különböző településeken, volt-e valamilyen különbség az egyes városok között, ezért március végén közérdekű adatigényléssel fordultunk a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK), azonban nem sikerült megszereznünk a kért adatokat. A kezdeti sikertelen próbálkozásokról áprilisi cikkünkben számoltunk be:

Se az NNK-nak, se a Kórházi Főigazgatóságnak nincs településszintű nyilvántartása az oltottakról

Ahogy közeledünk a 4 millió beoltotthoz, úgy válik egyre aktuálisabbá a kérdés, hogyan állnak az egyes városok a koronavírus elleni…

Később újra megpróbáltuk, ugyanis az világossá vált, hogy bár településszintű nyilvántartást a jelek szerint nem létezik az oltottakról, a kiszállított oltóanyagokat egészségügyi intézmények szerint vezethetik. Adatigénylésünkben ezért azt kértük, küldjék meg részünkre 2021. április végéig:

•  az egészségügyi intézményekbe kiszállított oltóanyagok listáját intézmény, és oltóanyag szerinti bontásban;
• mennyi volt ezekből az első, illetve a második dózis.

Közérdekű adatigénylésre legtöbbször az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használjuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Június végén a veszélyhelyzetre hivatkozva Müller Cecília országos tisztifőorvos előbb 45 napra tolta ki a válaszadási határidőt, majd ezt újabb 45 nappal meghosszabbította. A hosszabbításra a Magyar Közlönyben novemberben megjelent rendelet miatt van lehetősége az állami szerveknek.

Eszerint a normál esetben 15 naposról a járvány miatt 45 naposra emelt határidő újabb másfél hónappal meghosszabbítható abban az esetben, ha az adatok kiadása „a közfeladatot ellátó szervnek a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné”.

A hosszabbítással pedig rendre élnek is az adatgazdák: az NNK például annak ellenére, hogy egyértelműen lecsengőben volt már ekkor a járvány, a járványhelyzetre hivatkozva kért 3 hónapot arra is, hogy egyáltalán megmondja, pontosan milyen nyilvántartást vezetnek az oltottakról:

90 nap kell Müller Cecíliának, hogy megmondja, milyen nyilvántartást vezetnek az oltottakról

Továbbra sem tudunk semmit arról, hogyan állnak az egyes települések a koronavírus elleni vakcina beadásával. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK)…

A 90 napos válaszadási határidő nemrég járt le (ironikus módon ugyanazon a napon kaptuk meg a kért adatokat, amikor válasz érkezett arra a három hónapja feltett kérdésünkre is, hogy milyen bontásban tárolják az adatokat).

Nem kaptunk választ minden kérdésünkre

A kapott Excel-táblázat összefésülése nem volt egy egyszerű feladat, ugyanis annak ellenére, hogy adatigénylésünkben kifejezetten adagokra lebontva kértük a kiszállított oltóanyagok számát, az NNK ampullákban küldte el a kért adatokat, azt azonban már nem tüntették fel, hogy egy ampulla pontosan hány adagot tartalmaz. A táblázatokban ráadásul a kórházak, egészségügyi intézmények nevének jelölése sem volt egységes, elírások is előfordultak.

Végül az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján található alkalmazási előírások alapján kiszámoltuk az adagszámokat. Az AstraZeneca a tájékoztató szerint 8 és 10 adagos injekciós üvegekben érhető el, mi most 10 adaggal számoltunk ampullánként, egy oltóponton dolgozó orvossal történő egyeztetést követően, aki elmondta: ők eddig csupán 10 adagos verzióval találkoztak.

A Moderna szintén 10 dózist tartalmaznak ampullánként, legkönnyebb dolgunk pedig a kínai Sinopharmmal volt, ugyanis az már eleve előretöltött fecskendőben, vagy egyadagos injekciós üvegben érkezik.

A Pfizernél az első pár hétben az ajánlások szerint egy ampullából 5 adagot nyertek ki, januárban ezt 6-ra emelték, így mi már ezzel számoltunk. Az orosz Szputnyik V helyzete annyiból volt különleges, hogy többféle kiszerelésben is elérhető, ráadásul az első és második dózis összetétele eltér egymástól. Ezt azonban a táblázatban feltüntette az NNK, így itt pontos adatokkal számolhattunk.

Egészségügyi intézményekbe kiszállított koronavírus-vakcinák száma

Valami nem stimmel az adatokkal

Miután átszámoltuk az ampullákat adagokra, újabb problémával szembesültünk: az NNK által megadott számok nem minden vakcina esetében fedik a hivatalos koronavírus tájékoztató oldal, a koronavirus.gov.hu, illetve az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi központ (ECDC) által közölt adatokat a Magyarországra beérkezett és a már felhasznált vakcinákat tekintve.

Adatigénylésben szereplő, valójában beérkezett és felhasznált oltóanyagok száma típusonként

A különbség három vakcinánál különösen feltűnő volt: az NNK által küldött táblázat szerint április végéig 22 100 adag Modernát szállítottak ki 21 kórházba. Ez azonban akárhogy is nézzük, elenyésző része (mindössze 6 százaléka) az ekkorra már hivatalos adatok szerint hazánkba érkezett 367 ezer oltóanyagnak, amiből közel 268 ezer adagot használtak fel április végére.

Ugyanez a helyzet az AstraZeneca és a Sinopharm esetében is:

az április végéig felhasznált AstraZeneca csupán 1,9 százalékáról derül ki az NNK táblázatából, hogy pontosan hova szállították, az adatok szerint mindössze öt kórház kapott belőle.

A kínai oltásnál ez az arány kicsivel magasabb, 28,8%, de az is nagyon messze áll a teljes, országos adat megismerésétől.

Természetesen a beérkezett oltóanyagok nem kerülnek rögtön kiszállításra az oltópontokra. Április 29-én a koronavirus.gov.hu arról számolt be, hogy „minden az országba érkező vakcinát rövid időn belül kiszállítanak az oltópontokra és a háziorvosokhoz. Az a vakcina, amely már az országban van, de éppen még nincs beoltva, az vagy második körös oltásra biztonsági tartalék, vagy éppen kiszállítás alatt van, vagy hatósági vizsgálat alatt áll.”

Ugyanakkor a felhasznált oltóanyagok száma mindenképpen elárulja, hogy valami gond van a most kapott adatokkal.

Az NNK táblázata alapján mindössze 4,4 millió adag vakcinát szállítottak ki az oltópontokra április végéig, viszont több mint 5 millió oltást adtak be ekkorra.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben hihetünk az adatoknak, a táblázat pedig teljesnek tekinthető, akkor csodával határos módon több oltást adtak be, mint amennyi oltóanyag az adott időpontban rendelkezésre állt a kórházakban és rendelőkben.

Pfizert 25, Szputnyikot több mint 100 kórház kapott

Két vakcinatípusnál – a Pfizernél és a Szputnyik V-nél – viszont megfeleltek a kapott táblázatban feltüntetett adagszámok a hírekben és a járványügyi portálon sorra bejelentett beérkezett vakcinák számával, ezért ezt a kettőt közelebbről megvizsgáltuk.

A kapott táblázatból az derül ki, hogy Pfizer-vakcinát 25 kórházba szállítottak ki, amelyek jellemzően megyeszékhelyek, nagyobb városok kórházai voltak. A listában összesen 7 budapesti oltópont volt. Természetesen valószínű, hogy nem csak ebben a 20 városban oltottak Pfizerrel,  a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a központi kórházak osztották el később az oltóanyagot a kisebb városok kórházai és rendelőintézetei között.

Lakosságarányosan a legtöbb amerikai-német oltóanyagot a főváros kapta, ahol ezer főre 362 adag oltóanyag jutott. Budapestet Baranya (306), Tolna (288) és Vas megye követte (276).  A legkevesebb vakcina az ország középső, és észak-keleti részére jutott: Pest megyében lakosságarányosan 155 adag oltóanyagot szállítottak ki az oltópontokra, de további négy megyében (Borsod, Bács-Kiskun, Szabolcs, Komárom-Esztergom) sem éri el a 230-et a beérkező oltóanyagok száma az NNK adatai szerint.

Kórházi oltópontokra érkezett Pfizer-vakcinák lakosságarányos száma (adag)

Ha az orosz vakcinát nézzük, akkor kicsit más a helyzet: az például már elsőre szembetűnő, hogy jóval több, összesen 114 oltópont kapott ebből az oltóanyagból, ebből 28 fővárosi helyszín volt.

A Szputnyik V vakcinát az NNK táblázata alapján 88 városba szállították ki. Lakosságarányosan a legtöbb adagot ebben az esetben is a főváros kapta (ahol ezer főre 297 adag vakcina jutott), amit Komárom-Esztergom (178), Zala (173) és Somogy (171) megye követett.  A legkevesebb orosz vakcina Baranya, Pest és Fejér megyébe jutott, ebben a három megyében a százat sem éri el az oltópontokra érkezett vakcinák száma ezer főre vetítve.

Kórházi oltópontokra érkezett Szputnyik V-vakcinák lakosságarányos száma (adag)

A védettségi igazolványok számából többet lehet tudni

Múlt hétvégén számolt be Facebook-oldalán Szél Bernadett független országgyűlési-képviselő is arról, hogy sikerült adatokhoz jutnia az oltásokról. A képviselő a kipostázott védettségi igazolványok számát kapta meg a Fővárosi Kormányhivataltól. Amint írja, neki sem volt egyszerű dolga a kapott táblázat feldolgozásával.

Érdemes megjegyezni, hogy védettségi igazolványt nemcsak az oltottak kapnak, hanem azok is, akik igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen, így a képviselő birtokába jutott adatok nem mutatják egyértelműen az átoltottságot, hiszen arra is van példa, hogy valaki két igazolványt kap, például hogyha pár hónappal a fertőzés után úgy dönt, hogy beoltatja magát.

Az azonban egyértelműen kiderül az adatokból, hogy augusztusig országosan több mint 6,5 millió védettségi igazolványt postáztak, ami országosan 66 százalékot jelent, A legtöbb igazolvány Budapest (78,4%), Győr-Moson-Sopron (72,2%) és Vas (69,8%) megyébe érkezett, a legkevesebb igazolványt Szabolcs-Szatmár-Bereg (56,5%), Jász-Nagykun-Szolnok (55,7%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (54,9%) kapta.

Szél a posztjában is felhívja a figyelmet arra, hogy hogy a lista első és utolsó helye között 23,5 százalékos különbség van.

Az adatokat járások szerint is elemezték: mint írja, a védettségivel rendelkezők aránya a Győri, a Budakeszi, a Dunakeszi és a Szombathelyi járásban a legmagasabb, 75 százalék, a legalacsonyabb az arány a Kunhegyesi járásban (40 százalék) a Mezőcsáti és Ózdi járásban (41 százalék). A legmagasabb és legalacsonyabb arányokkal rendelkező járások között 35 százalék a különbség.

Települési szinten vannak olyan helyek, ahol a védettségivel rendelkezők aránya 100 százalék körüli. A legalacsonyabb arányokkal bíró települések között főleg borsodi, somogyi és szabolcsi falvak vannak, ahol a kipostázott védettségi igazolványok aránya 25 százalék alatti, de van olyan falu is, ahol a lakosok csupán 5 százaléka rendelkezik a védettséget igazoló plasztikkártyával.

„Ahogy sokszor elmondtam már: rugalmasabbá kell tenni az oltási programot, oltóbuszokkal kell helybe vinni az oltóanyagot és ami még nagyon fontos, előzetes regisztráció nélkül is lehetővé tenni az oltást” – értékeli a képviselő Facebook-posztjában az adatokat.

Szabó Krisztián, Szopkó Zita

Címlapkép: Müller Cecília országos tisztifőorvos megkapja a koronavírus elleni vakcinát 2021. január 13-án Budapesten, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban. Forrás: Facebook/Magyarország Kormánya

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!