Miközben a kormány arról faggatja a lakosságot, vajon „dühíti-e őket Brüsszel”, úgy tűnik, a saját berkeikben is vannak, akik ha nem is kedvelik az EU-t, profitálnak az onnan érkező forrásokból. Például az agrártámogatásokon keresztül, amelyek közül egyet, az „állattartó telepek fejlesztésére” kiírt pályázatot végig is néztünk, hogy megtudjuk, kiknek hozott hasznot. Az 549 nyertesből azokat ellenőriztük, akik 1 milliárd forint feletti támogatást kaptak – ez több mint félszáz céget jelentett. Így derült ki, hogyan jutottak uniós és hazai milliárdok többek között Horváth István fideszes parlamenti képviselő cégének, a Kósa Lajoshoz és Bánki Erikhez köthető vállalkozóknak, az alapítványba kiszervezett Ménesbirtoknak, Csányi Sándor több cégének, az Ángyán-jelentésekből ismert, földárveréseken taroló családoknak vagy éppen Varga Zoltán üzlettársának.
Társadalmi célú hirdetés
„Az állattartó telepek korszerűsítésére több mint 206 milliárd forint volt az eddig megítélt támogatás, amivel országszerte összesen 460 baromfi-, sertés-, szarvasmarha-, valamint juh- és kecsketartó telep fejlesztését támogattunk” – mondta dr. Nagy István agrárminiszter májusban Napkoron, a Kerekerdő Turisztikai Központban.
Kíváncsiak voltunk, kik szerepeltek sikerrel ezen a pályázaton, és pontosan hova került az a 206 milliárd forint, ezért közadatigénylést nyújtottunk be az Agrárminisztériumhoz. A minisztérium a 15 napos határidőn belül válaszolt és megküldte a nyertesek listájához vezető linket.
Ez alapján az agrárminiszter által emlegetett pályázat a VP-4.1.1-20 – Állattartó telepek fejlesztésének támogatása elnevezésű program, amelyben baromfitartók, sertéstartók, szarvasmarhatartók, juhtartók, kecsketartók, lótartók, nyúltartók, méhészek és még több más gazdasági haszonállattal foglalkozó állattenyésztő volt érintett. A cégek új állattartó telepek létrehozására, meglévőek korszerűsítésére, valamint az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésére kérhettek támogatást.
A rendelkezésre álló forrást az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosította.
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás minimális összege 5 és 100 millió forint között változott, maximum összege pedig 2 milliárd forint volt. A támogatás maximális mértéke közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség 40%-a, a nem közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség 50%-a volt.
2021. 07. 20-ig 549 nyertest tartottak nyilván. Ebből néztük végig egyesével azokat, akik 1 milliárd forint feletti támogatást kaptak: ez több mint félszáz céget jelentett. A nyertesek között találtunk kormányközeli vállalkozásokat, szupergazdagokat és egy meglepetést is.
A Tolna megyei Bafami Sertéstenyésztő és Hizlaló Kft. a BAFAMI Kft. Sertéstelepeinek fejlesztésére nyert 1,9 milliárd forintot. (A projekt összköltsége 3,9 milliárd forint.) A cég tulajdonosa a SÁRRÉT Sertéstenyésztő Zrt., amely az azonos lakcímen élő szekszárdi Horváth István és a szintén szekszárdi Horváth Orsolya érdekeltsége.
Horváth Istvánt nem kell bemutatni a szekszárdiaknak. Ahogy a 24.hu írta nemrég: „ő az a kormánypárti országgyűlési képviselő, aki még szekszárdi polgármesterként főszereplője volt a dohánybolt-koncessziókat kiosztó trafikmutyinak, és kivette a részét az Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez köthető Elios-botrányból is. Ám mindez nemhogy nem törte meg politikusi karrierjét, az előző kormányzati ciklusban még államtitkári posztot is kapott Kósa Lajos minisztersége alatt…” Horváthnak 2013-ban adták azt a feladatot, hogy miniszteri megbíztottként felügyelje a sertésprogram végrehajtását is.
Ezzel a képpel köszöntette Orbán Viktort születésnapján Horváth István május 31-én (fotó: A szekszárdi politikus Facebook -oldala)
A fideszes politikus 2019-ben megszerezte az országosan ismert szőnyeg-, lamináltpadló- és függönyértékesítéssel foglalkozó Diego áruház szekszárdi franchise-üzletét, emellett az érdekeltségébe került az egymilliárd forint saját tőkével rendelkező Bafami Sertéstenyésztő és -Hizlaló Kft. is. Utóbbi nyert most 1,9 milliárd forintot.
Ezzel a cég összesen 2 645 345 687 forint uniós/állami támogatáshoz jutott az elmúlt 3 évben – vagyis pont azóta, hogy Horváth Istvánék másik cége, a Sárrét Zrt. megvásárolta azt.
A Bafaminak határozottan jót tett a tulajdonosváltás. Bár a most elnyert forrás kétszer annyi, mint a Bafami éves árbevétele volt tavaly, a cég jól prosperál: a 2018-ban még veszteséges kft. 2020-ban már 122 milliós eredményt ért el, a forgalma pedig 184 millióról 1 milliárdra nőtt.
1,7 milliárd forint támogatást nyert el a Bászna Sertés Zrt. sertéstelep létrehozására Hodászon (a projekt összköltsége 4 milliárd forint). A tulajdonosa Szilágyi Gábor, aki a rossz nyelvek szerint „Kósa Lajos strómanja”.
Ennek pedig az az alapja, hogy Kósa Lajos testvére, Kósa Karolina Éva a Bászna Gabonában rendelkezik tulajdonrésszel, amelyben Szilágyi Gábor és a Méker Befektetési és Tanácsadó Kft. a társtulajdonos. A Méker azonban jogutódlással tavaly megszűnt – és talán nem meglepő módon – ma már Bászna Sertés Zrt. néven műkődik.
A Mékerben korábban (2015 és 2019 között) Kósa Lajosné, Kósa Lajos édesanyja is tulajdonos volt. Ez idő alatt (2017-ben) a kft. 123 millió forintot nyert el egy, a sertéstartó telepek korszerűsítését támogató pályázaton. A finanszírozást akkor is az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a magyar állam biztosította. A Méker Kft.-nek megítélt összeg volt az ötvenedik legnagyobb, amit ezen a címen fizettek volna ki.
A Méker pályázati sikerei után rengeteg mém született Kósa Lajos reakciójáról. A Flashandbones a klasszikus Nagymamám, Zalai Imréné találkozása David Bowie-val címen elhíresült falvédőt remixelte naprakészre (forrás: Flash and bones/Tumblr)
A hír akkor megjárta a hazai sajtót, de végül a HVG két évvel később arról számolt be, hogy a cég vezetői úgy döntöttek, lemondanak a támogatásról. Az erről szóló levelet Szilágyi Gábor, a vállalat ügyvezetője küldte el a lapnak.
Most vélhetően nem lesz ilyen szemérmes a Méker jogutódjaként működő Bászna Sertés, és nem utasítja el az 1,7 milliárdos agrártámogatást. Ez egyébként a cég éves forgalmának a bő háromszorosa.
Érdekesség, hogy még egy név felbukkant a támogatott cégek tulajdonosai között, akit Kósa Lajossal hoztak összefüggésbe. Ez pedig Kakulya Zoltán, aki a Berzencei Erdőgazdálkodási és Szolgáltató Kft. többségi tulajdonosaként 5 db új baromfi istálló épület és technológia kiépítésére nyert 1,2 milliárd forintot Izsákon. (A projekt összköltsége 2,5 milliárd forint.)
Kakulya először egy 2017-es 168 óra-cikkben szerepelt, amelyben Mondok József izsáki polgármester viselt dolgairól számoltak be. Ebben többek között szó esett egy Innoterv nevű cégről, amely a település csatornaberuházásáért volt felelős, és amellyel az önkormányzat jogi, elszámolási vitába keveredett. Ebbe a – felszámolás alatt álló – cégbe vásárolta be magát a polgármester „helybéli jó barátja, a kisizsáki iskolát felújító betonüzem-tulajdonos, Kakulya Zoltán nagyvállalkozó”. (Az Innotervet azóta megvette a támogatásban részesülő Berzencei Erdőgazdálkodási és Szolgáltató Kft.)
Idén pedig a csengeri örökösnő kapcsán került elő Kakulya neve. A 24.hu a HVG nyomán megírta, hogy „a csengeri nő egy kézzel írt vallomásában már korábban összefüggésbe hozta Kósát az egyik olyan ügylettel, ami a vádiratban is szerepelt, és amit az előkészítő ülésen is megismételt. Ebben a vallomásában azt állította, hogy az egyik olyan cég, amelyik neki utalt, a pénzt valójában nem is neki szánta, hanem egy harmadik személynek. Erről a harmadik személyről azt állította, hogy az illető a család egy »miniszteri pozícióban lévő barátja«.”
A HVG szerint az ominózus cég – amit P. Mária egyértelműen Kósa Lajossal hozott összefüggésbe – a ceglédi székhelyű, de izsáki fiókteleppel rendelkező Kiskun Tender Kft.
„Ez a társaság több mint hatvanmillió forintot fizetett ki P. Máriának, aki azt állította, hogy a kft. részéről Kakulya Zoltán meg is kereste őt, mondván, Kósával akar beszélni”.
A Kiskun Tenderről Kósa Lajos is beszélt vallomásában – írja a 24.hu. „Mária azt akarta, hogy találkozzak a Kiskun Tender Kft. tulajdonosával vagy igazgatójával, Kakulya Zoltánnal, hogy segítsek neki valamilyen munkaügyben. Erre nem voltam hajlandó. Később ellenőriztem mint polgármester, hogy Debrecen városának sem bármelyik intézményének, sem bármelyik vállalatának soha semmilyen szerződéses kapcsolata nem volt a Kiskun Tender Kft.-vel, amíg én polgármester voltam” – idézi a lap Kósa Lajos szavait.
Az Opten adatai szerint Kakulyának nincs és nem is volt köze a Kiskun Tender Kft.-hez, de – ahogy azt a HVG megírta – mégis van köztük kapcsolat: a Kiskun Tender izsáki fióktelepe ugyanis megegyezik Kakulya lakcímével.
A Magyar Róna Mezőgazdasági Szövetkezet Tehenészeti telep korszerűsítésére nyert 1,9 milliárd forintot a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszaladányban (a beruházás teljes költsége 3,9 milliárd forint). A Magyar Róna szövetkezet igazgatóságának elnöke a mádi Kovács Zoltán, további tagok Tatárka András és Tatárka József, Mád polgármestere, a felügyelő bizottságba pedig tavaly ült be Szepsy Gabriella.
Már 2016-ban megírtuk, hogy ömlenek az uniós támogatások Mádra, és hogyan profitálnak belőle gyakran a Fideszhez közeli mádi borászlobbi oszlopos tagjai. Aminek nyilván semmi köze ahhoz, hogy helyben vásárolt be szőlőkből Lázár János kancelláriaminiszter családja.
Uniós pénzcunami Lázár János kedvenc tokaji borászfalujába | atlatszo.hu
Jobban teljesítnek a fidesztől sem távoli mádi borászlobbi oszlopos tagja, Kovács Károly cégei az uniós pályázatokon: 2012-ben és 2013-ban például csaknem annyit nyertek, mint az egész település átlagos éves EU-s pénze. Jól fut a polgármester, Tatárka József vállalkozása is, s egyebekben is dől a pénzeső.
Akkor bemutattuk, hogy Mád nem csak szerencsés, de fontos település is, hiszen itt borászkodik Demeter Ervin volt titokminiszter is. 2016-os cikkünk összesítése szerint az átlagos éves uniós támogatás Mádon 269 millió forint volt 2007–2015-ben. Ugyanez a szám a szomszédos Rátkán mindössze 49 millió, Erdőbényén 23 millió, Mezőzomboron 56 millió forint.
Toplistásan kaszáltak az uniós pályázatokon Tatárka József polgármester és családja cégei, illetve az egymással is együttműködő két helyi borász-család, Szepsyék és Kovács Károly érdekeltségei.
Tatárka József cége, a Tatárka Kft. most is jól prosperál: a cég éves bevétele 2,1 milliárd forint volt tavaly. A MAD Wine Kft.-ben azonban már nincs érdekeltsége, ahogy Tatárka Andrásnak sem. Ő a Korki Plusz Kft.-ből is kiszállt, csak a Magyar Róna Szövetkezetben tölt be tisztséget. A Tatárka Kft. közel félmilliárd (463 899 400) forint támogatást (illetve közbeszerzést) nyert el az elmúlt tíz évben.
A Magyar Róna Mezőgazdasági Szövetkezet 2017 és 2021 között összesen 1 939 503 000 forint uniós/állami támogatáshoz jutott. A szövetkezet éves bevétele 348 millió forint volt tavaly.
Ha a mádi borászokról azt írtuk, koccinthatnak, akkor Horváth László minden bizonnyal újabb tűzijátékot lőhet fel örömében. A vállalkozóról 2014-ben írtuk meg, hogyan vált az első pesti oligarchabuli főhősévé. Horváth akkor lett ötvenéves, és a születésnapja alkalmából csapott fergetes bulit a Nemzeti Galériában. Sőt, tűzijátékot is fellőttek a tiszteletére a Dunáról. Akkor azt írtuk, Horváth a kevésbé ismert magyar nagytőkések közé tartozik, pedig ő is azon szerencsés kevesek egyike, akik az első Orbán-kormány kapuzárási pánikjának lettek haszonélvezői.
Ma éjjel nem alszunk – az első pesti oligarchabuli főhőse
Vihar télen? Szombat este 10 óra körül a fél város az eget fürkészte, keresve a mennydörgésszerű hangok forrását. Pedig nem az Apokalipszis lovasai tartottak a város felé, csak egy Horváth László nevű ember lett ötven éves. A hírek szerint őt ünnepelték egy…
Egy évvel később a HVG hosszabb riportban mutatta be Horváthot, a felvezetőben hangsúlyozva, a „fideszes oligarchaként számon tartott milliárdos szerteágazó cégbirodalmat épített, jó barátságot ápol Varga Mihállyal és Fazekas Sándorral, de feltalálta magát a szocialisták idején is”. 2019-ben pedig szintén a HVG írta meg, hogy az éves árbevételénél nagyobb kormányzati támogatást kapott Horváth László Fidesz-közeli vállalkozó cége.
A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. akkor „feldolgozóipari komplexum” megvalósítására 2,4 milliárd forintos támogatást kapott a központi költségvetésből. A lap emlékeztetett: a zrt. „2016-ban tett szert országos ismertségre, amikor kiderült, hogy jelentős részben plagizálták azt a kazah juhtenyésztéssel foglalkozó tanulmányt, amit a Földművelésügyi Minisztérium rendelt tőlük”.
A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. most 1,7 milliárd forint uniós/állami támogatást nyert fejlesztésre; a projekt összköltsége 3,4 milliárd forint.
A zrt. végső tulajdonosa – több másik cégen keresztül – még mindig Horváth László. A cég stabilan működik, éves forgalma az elmúlt öt évben 1,6 és 2,2 milliárd forint között mozgott, az adózott eredménye pedig tavaly már elérte a félmilliárd forintot.
A Villányi Szársomlyó Mezőgazdasági Kft. állattartó tevékenységének bővítésére, új baromfitartó telepre pályázott és nyert Villányban. Az 1,9 milliárdos támogatás közel fele a 4 milliárdos összköltségű beruházásnak.
A cégben minősített többséggel rendelkező György Tamás Norbertnek „az érdekeltségébe tartozó Aquaplus Kft. alapította azt az Aqua Holding nevű céget, amelyben 2010 nyaráig Bánki Erik fideszes politikus, a parlament gazdasági bizottságának mostani elnöke is tulajdonos volt” – írja a HVG, amelynek Bánki 2010-ben azt nyilatkozta, György Zoltán (az Aquaplus Kft. többségi tulajdonosa) „jó barátja”. György Tamás ráadásul a sajtóhírek szerint György Zoltán unokatestvére.
Dél-dunántúli fürdőbirodalom I. – Bánki Erik pályaképe | atlatszo.hu
Hogyan bukik bele önkormányzatok sora abba, amit az évtized legjobb beruházásának ígértek? Az Aquaplus-cégcsoport fürdőberuházásait vizsgáló cikksorozatunk első részében a főszereplőket, illetve a köztük húzódó családi-üzleti, politikai kapcsolatokat ismertetjük. Eredménytelenségét fokozza funkcióhalmozása is – így jellemezte korábban Bánki Erik, a Fidesz turizmusguruja még az ellenzéki években a területért felelős Gyenesei István minisztert.
A Villányi Szársomlyó Mezőgazdasági Kft. éves nettó árbevétele 2,9 milliárd forint volt tavaly, az adózott eredmény pedig az elmúlt öt évben 31 millióról 309 millióra nőtt.
Azonban nemcsak György Tamás (cége), de a céghálójának zászlóshajójához, a Hungast cégcsoporthoz köthető személyek (pontosabban azok cégei) is sikerrel pályáztak a támogatásra.
A Hungast a közétkeztetés egyik üstököse, amely sorra nyerte a közétkeztetési közbeszerzéseket, akár egyedüliként is, mint például a fideszes vezetésű Pest megyében, sőt, úgy is, hogy az előre tervezett éves keretnél 76 millióval drágább ajánlatot adott be. Utóbbi Pécsett történt, még a fideszes városvezetés alatt. A Hungast ma 19 megyében, 1 100 tálalási ponton, napi 200 000 adag ételt juttat el a fogyasztóihoz és 3 500 munkavállalóval bír.
Az egyik a Farming Kft., amely „a villányi mezőgazdaság diverzifikálása, a Farming Kft. új sertéstartó telepének kialakítására” nyert 1,9 milliárd forintot, a másik pedig a szintén villányi VILLFARM Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft. amely 1,9 milliárd forinthoz jutott új sertéstelep építésére, és „a vállalkozás tevékenységeinek diverzifikálására”.
Előbbi tulajdonosa Csúri Csaba István, aki éppen most májusban vette meg a céget, míg utóbbié Szél Ferenc Csaba, aki egyúttal a Villányi Szársomlyó Kft.-ben és a Farming Kft.-ben is érdekelt. Csúri többek között a Hungast Flotta Kft. és a Hungast Holding Zrt. vezető tisztségviselője, Szél pedig a Hungast Flotta Kft. ügyvezetője.
Érdekesség, hogy egy, a Csúri Csaba tulajdonában álló cég, az S-Gast Kft. beszállhat a Pécsi MFC-be is mint többségi tulajdonos –a1 legalábbis egy önkormányzati előterjesztés szerint. Az adásvételt a sporttörvény módosítása teszi lehetővé, amely engedélyezi az indulási jog átruházását. A módosítást pedig nem más, mint Bánki Erik indítványozta. A „lex PMFC”-t tavaly nyáron fogadták el.
Épp a napokban látogatta meg titokban Orbán Viktor miniszterelnök és felesége a mezőhegyesi ménesbirtokot. Nem kizárt, hogy azt is megnézték, pontosan mire költi majd a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány azt az 1,2 milliárd forintot, amit üszőtelep fejlesztésre nyert el a hozzájuk került Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.
A Magyar Narancs szerint a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság az ország egyik legértékesebb agráripari komplexuma, amely kiváló minőségű földeken termel. Lázár János úgy véli, a birtok Magyarország egyik legnagyobb vetőmag-termesztője, képesek lennének az egész országot ellátni kukorica vetőmaggal. A hazai egyetemek többségével párhuzamosan a parlamenti többség április 27-i döntésével egy közérdekű vagyonkezelő alapítványnak, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak adta a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t. Az állami tulajdonú területek mellé az alapítvány indulótőkeként megkapta a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját is. Az alapítvány a mai napig nincs bejegyezve, legalábbis a bíróság.hu nem ad ki találatot erre a civil szervezetre.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság alapítványba adásáról szóló törvényt Áder János köztársasági elnök április 30-án írta alá, és május 1-jén hatályba is lépett.
Pár nappal később, 2021. május 5-én született meg a döntés, hogy a zrt. 1,2 milliárd forint támogatásban részesül.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tavaly 7,6 milliárdos forgalmat bonyolított, adózott eredménye a félmilliárd forintot is meghaladta. A zrt. saját tőkéje 38 milliárd forintra, az eszközök összesen 52 milliárdra nőttek.
Az Mfor.hu rámutatott: az elmúlt években valósággal dőlt a közpénz a Mezőhegyesi Ménesbirtokra (az állam négy év alatt 44 milliárd forint tőkét biztosított a Társaság számára), amiben nagy szerepe lehetett annak, hogy Lázár János (volt Miniszterelnökséget vezető miniszter) 2018 óta kormánybiztosként tevékenykedik a társaságnál.
A Mezőhegyesi Ménesbirtok (fotó: Lázár János Facebook-oldala)
Nemrég az is kiderült, hogy a Ménesbirtokra sportcsarnokot is terveznek. A Napi.hu írta meg, hogy kiírták a közbeszerzést a létesítmény kivitelezésére, amely négyszintes lesz, a beépített alapterület 1 350 négyzetméter, míg a hasznos alapterület 2 989 négyzetmétert tesz ki. A megvalósításra azonban úgy tűnik, még várni kell. A tender ugyanis eredménytelenül zárult, miután a két jelentkező, a BÓLEM Építőipari Kft. és a BUILD IT Mérnökiroda Kft. érvénytelen ajánlatot nyújtott be.
A birtokon napelemes kiserőmű is épül. A felkért cégek közül három tett ajánlatot a kivitelezésre: a PS Sol – PC Ker Kft., a Kapos Villamosipari Kivitelező Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a Security Alarm Service Kft. A rendelkezésre álló keret 252 millió forint.
„Noha a Fidesz 2010 előtt mindennek elhordta az offshore-ozó vállalkozókat, és megígérte, hogy száműzi a gazdasági életből a tulajdonosrejtegető cégformákat, a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) mégis létrehozta a maga titkos »pénzeszsákjait«, amelyekre aztán óriásvállalatokat épített. A Covid-időszakban különösen elszaporodtak az úgynevezett magántőkealapok; számuk mára a hatvanat is meghaladja. 43-at egyértelműen a kormányközeli felsőelit kezel, de a többi sem esett messze a hatalomtól. Azt tehát tudjuk, »hol a lé«. Csak azt nem, honnan van és pontosan kié” – írta májusban a VálaszOnline.hu.
A magántőkealapok lényege, hogy a nagybefektetők profi alapkezelőkre bízzák a vagyonukat, akiknek a stratégiájával egyetértenek. Nem szólnak bele a napi döntésekbe, nem befolyásolják az alapkezelő szakmai munkáját. A befektetők személye ismeretlen. „A baj az, ha a logika megfordul, és az üzleti döntéseket nem a magántőkealap kezelője, hanem a befektetői hozzák meg, márpedig Magyarországon erre utaló jelek vannak. Ilyenkor a nem önálló alapkezelőt strómanként tolják előre” – magyarázta a HVG-nek Oszkó Péter egykori pénzügyminiszter.
Az egyik ilyen, a Válasz Online által a Mészáros-holdudvarhoz sorolt alapkezelő, a 2019 áprilisában startolt Béta Magántőkealap tulajdonolta Ebesi Pulykahízlaló Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. is nyert 1,7 milliárd forint támogatást zöldmezős pulykatartó telep létesítésére Tarcalon.
Hogy ez esetben pontosan kit gazdagít az uniós/állami támogatás, nem tudni.
A PortfoLion Zöld Magántőke Alap tulajdonában álló két cég, a Nagisz Mg.-i Termelő és Szolgáltató Zrt. és a Nagisz-Tej Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. is nyert 1,9-1,9 milliárd forintot baromfi- és sertéstelepeinek fejlesztésére, illetve tejtermelő tehenészeti telep kialakítására. Az OTP Csoporthoz tartozó Portfolion Zöld Alap és a Nagisz Csoport fő tulajdonosai tavaly nyáron írtak alá megállapodást a Nagisz Csoport többségi irányításának megszerzéséről.
Csányi Sándornak, az ország második leggazdagabb emberének szintén nem lehet oka panaszra. Öt különböző cégével összesen 8 992 372 445 forint (egymillárd feletti) támogatást kapott:
Az egy kivétellel a Bonafarm csoporthoz tartozó cégek gyakran több más vállalkozáson keresztül részei Csányi Sándor birodalmának. Az Agroprodukt tulajdonosa például az AGRO 22 Mezőgazdasági Befektetési Zrt., ami az AGRO-INVEST Mezőgazdasági Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-é, amelynek tulajdonosa a Bonafarm Zrt., ami a BONITÁS 2002 Befektető és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaságé, amelynek tulajdonosa Csányi Sándor.
Így jöhetnek össze olyan látszólag furcsa számok a cégadatbázisban, hogy míg a BONITÁS 2002 éves forgalma mindössze 35 millió volt tavaly, az adózott eredménye 63 milliárd.
Forrás: Opten.hu
A K 64 Farm Mezőgazdasági Termelő Szolgáltató Kereskedelmi Kft. korszerű sertéstartó telep kialakítására nyert 2 milliárdos támogatást Füzesabonyban. A cég résztulajdonosa Karkus János, akinek neve Ángyán József agrárprofesszor, a második Orbán-kormány egykori államtitkárának Heves megyei földárverésekről szóló tanulmányából is ismerős lehet.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei alelnöke, a Dél-Hevesi Gazdák Mezőgazdasági Szövetkezetének alapító igazgatósági elnöke családjával 251 hektár földhöz jutott 352 millió forint értékben.
Karkusék ezzel a képzeletbeli dobogó harmadik fokára állhattak fel Utassy László, a Merkantil Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója (az ügyész feleségével és kereskedő lányával közösen 659 hektárt szerzett) és a Benedek család (ők 397 hektárt szereztek meg) mögé.
Karkus János emellett külön is pályázott sertés és szarvasmarhatelep korszerűsítésére, és nyert is 1,1 milliárd forintot.
Szintén jól járt Raskó György, az ország egyik legnagyobb földbirtokosa, volt MDF-es politikus, egykori agrárállamtitkár. A Lajoskomáromi Sertéstenyésztő Kft., amelynek Raskó a résztulajdonosa, 1,4 milliárd forint támogatást nyert termelési kapacitásbővítés megvalósítására a lajoskomáromi sertéstelepen.
Az Agrár Mezőgazdasági Termelő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. kisbaráti sertéstelepének fejlesztésére kért és kapott 1,9 milliárdot. A cég a Belgiumból áttelepült Claessens család tagjainak tulajdonában van. Ők szerezték meg Somogy megyében a legnagyobb – 900 hektárt meghaladó – területet a 2015–2016-ban lebonyolított állami földárveréseken.
Ángyán József tanulmánya szerint a megyében összesen 11 külföldi vagy kettős állampolgár jutott állami földekhez. Az általuk megvett, 918 hektárnyi termőföld a megyében elárverezett összterület 7,6 százalékát tette ki.
A Claessens család egy másik cége is kapott támogatást: a Claessens Általános Mezőgazdasági Kft. szarvasmarhatartó telepének fejlesztésére nyert 1 milliárd forintot.
1,8 milliárdot kapott baromfikeltető üzem bővítésére Petneházán a Baromfi- Coop Termelő és Kereskedelmi Kft., amelynek tulajdonosai között Bárány Péter és Bárány László, valamint a Master Good Kft. is megtalálható.
A Bárány családról a leggazdagabb magyarok között beszélt a dehir.hu, amikor megírta, hogy két debreceni család is van a Top25-ben a Forbes listáján. Az egyik Bárány László és családja: a 16. helyet szerezte meg 88,3 milliárdos vagyonával, miután a család vagyona minimálisan nőtt az elmúlt két évben, annak ellenére, hogy a Master Good (amelynek ügyvezetője Bárány László) tavaly felvásárolta a Ságát.
A Master Good-nak nyújtott támogatás kapcsán beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter Debrecenben 2018 nyarán (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A Master Good-ot korábban is támogatta a kormány: 2018-ban például 3,4 milliárd forintot biztosított a cég kisvárdai baromfifeldolgozó üzemének 15 milliárd forintos beruházásához. Bárány László akkor a HVG-nek nyilatkozva azt mondta, nem tagadja, hogy jó a kapcsolata Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselővel, aki szerint „jó miniszter volt, sok pénzt szerzett a térségnek”. Hozzátette ugyanakkor, szerinte „sokan úgy tekintenek a pályázati pénzre, hogy ajándék, pedig nem az. (…) gazdaságilag hitelesnek kell lenni, és be kell tudni mutatni, hogyan térül meg társadalmilag a támogatás” – fogalmazott a vállalkozó.
A Janssen Joseph Henri által tulajdonolt Bovinia Kft. szarvasmarhatelep bővítésére és korszerűsítésére kapott 1,3 milliárd forintot Takácsiban. A „holland földesúr” a Pest megyei földárverések egyik nagy nyertese volt.
Az üzletember 1992 óta foglalkozik szarvasmarha-tenyésztéssel és kereskedelemmel Magyarországon. Már az uniós csatlakozás előtt jelezte a sajtóban, hogy amint lehetősége lesz rá, földet fog vásárolni. Amikor az új földtörvény hatályba lépett, a szintén holland feleségével el is kezdték felvásárolni a bejelentett lakhelye, Bugyi környékén lévő földeket. 2016-ban a földárveréseken ő és környezete 269 hektárt szerzett meg, több mint 624 millió forintért.
Több száz hektár földet vásárolt Szíjjártó futsalcsapatának holland szponzora | atlatszo.hu
Hiába állította évekig Orbán Viktor, hogy a magyar föld nem kerülhet külföldiek kezébe, a földárveréseken 2015-ben 222 külföldi állampolgár juthatott állami földhöz. Közülük is kiemelkedik egy holland milliárdos, akit a politikai hátszél régebben balról, mostanában jobbról segít az előrejutásban. A cége Szíjjártó Péter külügyminiszter futsalcsapatának egyik fő szponzora.
Ahogy azt korábban megírtuk, Janssenék beágyazottságát segítheti, hogy érdekeltségük Szijjártó Péter külügyminiszter futballcsapatának egyik legnagylelkűbb támogatója volt, ezen felül TAO-ztak is.
Janssen Joseph Henri egy másik cégével, a Hunland Veal Farm Mezőgazdasági Kft.-vel is behúzott egy 2 milliárdos támogatást a felsőbabádi sertéstelep beruházáshoz.
A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. 1,6 milliárd forintot kapott állattartó telep fejlesztésre Nagyszentjánosban. A cég egyik tulajdonosa az ANTABAND Vagyonkezelő Zrt., a másik a Business Vagyonkezelő és Tanácsadó Kft., továbbá Dr. Reszegi László és Szajkó Lóránt.
Reszegi László neve ismerős lehet azoknak, akik olvassák a G7 gazdasági portált. Nem véletlenül. Azon túl, hogy Reszegi a lap állandó szerzője, a G7.hu Nonprofit Zrt. résztulajdonosa is, fele-fele arányban Varga Zoltánnal, a Central Médiacsoport Zrt. tulajdonosával, Magyarország 50 leggazdagabb emberének egyikével.
A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. éves bevétele 3 és 4,8 milliárd forint között mozgott az elmúlt öt évben, azonban ez idő alatt az Opten adatai szerint egyszer sem kaptak állami vagy uniós támogatást.
Katus Eszter
Infografika: Szabó Krisztián
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Nagy István a Demokrata címlapján (forrás: Nagy István közéleti Facebook-oldala)
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Újabb máltai bejegyzésű jachttal gazdagodott a kormányközeli elit Magyarországon. Az 50 méter hosszú Seagull MRD tavaly készült Livornóban, máltai zászló...
„Rendszeresen azt hallgattuk, hogy a fürdőben a nagy emberek azt mondták, hogy neki kell nyernie, mert akkor turisztikai fejlesztésre nagyon...
Már csak öt állami egyetem maradt az országban. A modellváltás során létrejövő „magánegyetemek” továbbra is költségvetési forrásból fognak működni, de...
Két lóharapás, magyarul nem beszélő személyzet, túlárazott répa és nyugdíjas elefántok. Többek között erre számíthat, aki megnézi Töltéstava tömegeket vonzó...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!