Azt sejtjük, miért lesz jó Vlagyimir Putyinnak az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankot Magyarországra költöztetni, de vajon miért jó ez hazánknak? Ahhoz nem elég a bank pénze, hogy az ország gazdaságát fellendítse, de biztosan lesznek olyanok, aki jól járnak vele. Hogy utóbbit világosabban lássuk, megnéztük, kik üzleteltek eddig az NBB-vel. Nem lepődtünk meg: számos, a kormánnyal közeli kapcsolatot ápoló céget és nevet találtunk: felbukkan a MOL, a MET, a Takarékbank, az OTP, az Eximbank de még a kínai állam is.
Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
Februárban számolt be arról az Index, hogy a székhelyét Budapestre költöztető orosz Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) elképesztő kedvezményeket kap a magyar kormánytól. A számviteli szabályoknak nem kell megfelelniük, a magyar hatóságok semmilyen ellenőrzést nem végezhetnek a bank működésében, sőt, a bank területére sem léphetnek. A bank vezetői és járművei diplomáciai mentességet kapnak, és az NBB munkatársai, az ő családtagjaik és vendégeik belépését az országba kérdés nélkül biztosítani kell.
A bank Magyarországra települése épp ezért itthon és külföldön is azonnal nagy vihart kavart. Kiderült, hogy a bank vezetőjének, Nyikolaj Koszovnak a szülei a Szovjetuniónak kémkedtek. Koszov apja Budapesten is szolgált magas beosztásban, és a Népszava szerint a kém-házaspár a KGB „legendás” párosa volt. Ungváry Krisztián történész az Indexnek adott interjújában egyenesen úgy fogalmazott: az NBB-t beengedni Magyarországra „nettó hazaárulás” és a bank „vezetőinek nagy része alighanem fedett hírszerző.”
Bankhadosztály? Az orosz Nemzetközi Beruházási Bank központjának Magyarországra költözéséről
A magyar Országgyűlés 2019. március 5-én megszavazta azt a törvényt, amely a Nemzetközi Beruházási Bank (Mezsdunarodnüj Inveszticionnüj Bank) központjának Budapestre költöztetéséről szól. Ha a törvény változatlan formában kerül kihirdetésre, az több olyan, elsősorban biztonsági problémát is felvet, amelyek kapcsán helye lett volna a társadalmi vitának és érdemi érdekegyeztetésnek is.
Az nyilvánvaló, hogy Vlagyimir Putyinnak elemi érdeke, hogy egy bankot helyezzen az Európai Unió területén belülre, és nem lenne meglepő, ha valóban kihasználná a Kreml a lehetőséget, hogy kérdés nélkül bárkit Budapestre küldhet a bank alkalmazottjaként vagy vendégeként. Az tehát világos, miért jó ez Oroszországnak.
De miért jó ez Magyarországnak? A bank ugyanis nem túl nagy, a nemzetgazdaság egésze szempontjából nem hoz be az országba jelentős összeget. Valakinek mégis jól kell járnia az üzlettel. Hogy kiderítsük, vajon milyen körök fognak profitálni az NBB Magyarországra költözéséből, megnéztük, eddig kik üzleteltek a bankkal és kinek származott előnye Magyarország NBB-tagságából. Ehhez átböngésztük a bank teljes honlapját és megkerestünk minden magyar vonatkozású üzletet, amelyről hírt adtak az angol nyelvű honlapon.
Fontos megjegyezni: a KGST-bankként is emlegetett bank 2012-ig, mint arról a magyar sajtó többször is beszámolt, tetszhalott állapotban volt. 2012 szeptemberében, Koszov elnökké választásával formálták és indították újra az NBB-t. Magyarország 2015-ben lépett vissza a bank tagjai közé, ám már Koszov elnökké választása után néhány hónappal, 2013 januárjában megkezdte hazánk az együttműködést a bankkal, februárjában pedig már be is jelentették, hogy Magyarország visszatér a bank tagjai közé. Azaz Koszov megválasztása és a bank újraindítása óta szoros a kapcsolat Magyarország és az NBB között.
A Direkt36 tavaly szeptemberi cikke szerint Orbán-kormánynak elsősorban azért éri meg a részvétel, mert ennek köszönhetően alternatív forrásokhoz férhet hozzá. A bank hiteleinek segítségével olyan, akár politikailag is fontos projektek juthatnak támogatásokhoz, amelyekre az EU-tól nem lehet pénzt szerezni.
Az NBB potenciális befektetők számára készült prezentációjából kiderül: a MET-csoport 4,8 milliárd forintot kapott a banktól. Az NBB partnerei itt a Citibank és az Unicredit Bank voltak. A három bank összesen 35,82 milliárd forintot adott a MET-nek hét évre a „működés finanszírozására,” ebből az összegből 4,8 milliárd forint jött az orosz banktól.
Érdekesség, hogy az Index , a Népszava és az Átlátszó PC-blogja is azt írja: a MET a Tigáz megvásárlásához kapta a hitelt az orosz banktól. Az Index belinkeli a vonatkozó közleményt és idézi Gurmai Zita MSZP-s képviselőt, aki szerint az NBB honlapja elárulja, hogy a Tigáz-üzlethez kellett a hitel. A közleményben azonban a Tigáz neve nem szerepel, csakúgy, mint a PC-blog bejegyzésében linkelt prezentációban sem. A prezentáció egy a Google által megőrzött, korábbi, orosz nyelvű verziójában még azonban szerepel, hogy az NBB segítette a MET tulajdonában álló MS Energy Holdingot a Tigáz megvásárlásában. A MET egyébként 2017 december végén jelentette be, hogy megvásárolta a Tigázt az olasz tulajdonosától, az ENI-től.
A magyar sajtóban jól dokumentált a MET különleges helyzete. A 2011-ben kezdődött üzleten kormányközeli üzleti körök és az orosz tulajdonosok egyaránt milliárdokat kerestek, amihez természetesen kellett a magyar kormány hathatós segítsége és a Kreml jóváhagyása is. Az ügyet a Corruption Research Center Budapest (CRCB) nevű korrupciókutató intézet is megvizsgálta és a 444 által ismertetett kutatás szerint arra jutott: piaci alapon nem lett volna értelme az egész MET-ügyletnek, azaz korrupció lehet a háttérben. A CRCB azt is megállapította, hogy az ügyletről felrajzolt kapcsolati háló központjában Csányi Sándor és Hernádi Zsolt álltak. „A hálózati pozíciójuk alapján a kormány-MVMP-MET ügyletre elméletileg ők bírhattak / bírhatnak a legkönnyebben befolyással.”
A MET sztorijáról az Átlátszó is több cikket írt, mi mutattuk be először, hogy offshore cégeken keresztül Nagy György és Garancsi István is tulajdonosai a cégnek.
Forrás: CRCB
Szintén a befektetőknek készült prezentációból derül ki, hogy a Mol 20 millió eurós, azaz mai árfolyamon közel 6,3 milliárd forintos hitelt kapott. Ugyanezt Nyikolaj Koszov a Világgazdaságnak adott interjújában is megerősítette.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve az NBB vezetése is részt vette a mélykúti víziszárnyas-feldolgozó alapkőletételén, amely részben NBB-hitelgaranciával épült. A hitelt az orosz állami többségi tulajdonban álló Sberbank adta, a hitelgaranciát pedig az NBB – mint az a bank közleményéből és a Hunent vezetőjének nyilatkozatából is kiderül. Az NBB-közlemény szerint 7 milliárd forint hitelről van szó, de Koszov a fent idézett interjúban 40 millió eurót, azaz több mint 12 milliárd forintot említ.
A víziszárnyas-feldolgozó átadásán maga Orbán Viktor mondott beszédet, szavaiból pedig kiderül, hogy miért van ilyen kivételezett helyzetben a mélykúti családi vállalkozás: „Tudom, hogy önök mindig támogatták a nemzeti alapon álló kormányokat. Azt is tudom és köszönöm, hogy én is mindig számíthattam önökre. És láthatják: önök is számíthatnak ránk.”
A Hunent-üzletet részletesen bemutató, a 24.hu-n megjelent cikk szerint „a Hunent elnöke és résztulajdonosa Kiss István, akit a Dél-Alföld erős emberei között tartanak számon.” Az írás hozzáteszi: Kiss nem stróman, alulról kezdve építette fel üzletét.
Az NBB honlapján több közlemény is megerősíti, hogy az OTP az orosz banknak már 2016 óta az egyik legfontosabb stratégiai partnere Magyarországon. A bolgár és romániai OTP-leányállalatok is együttműködnek a NBB-vel.
Szijjártó Péter Külgazdasági- és Külügyminiszter, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter többször is találkozott Mihail Koszovval, az NBB vezetőjével. Egyik alkalommal mindkét magyar miniszter az OTP-együttműködés fontosságát emelte ki mind közül. Ez volt az a találkozó is, ahol a hivatalos beszámoló szerint felmerül: Magyarország szívesen látná, ha az NBB támogatná magyar cégek kubai terjeszkedését. Az OTP elnök-vezérigazgatója Csányi Sándor, aki múlt nyáron, a focivébé döntője előtt ott ült Orbán Viktor mellett, amikor a magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott.
Még 2014 novemberében állapodott meg egymással a magyar Eximbank és az NBB arról, hogy az Exim egy 15 millió eurós hitelt nyújt öt évre az orosz banknak. Az NBB honlapja szerint a hitelkeretet arra használták, hogy az orosz bank olyan cégeket finanszírozhasson, amelyek NBB-tagországokban működnek és magyar árukat vagy szolgáltatásokat kívánnak vásárolni. (Magyarország ekkor még nem volt NBB-tag.) A pénzt közvetlenül az NBB, vagy egy közvetítő bank is kihelyezheti, és a projekt maximum 85 százalékát finanszírozhatja a hitel.
Az NBB támogatja az orosz és a magyar gyógyszeripart egy múlt heti közlemény szerint. Az NBB egy 1,5 milliárd rubel (ma árfolyamon körülbelül 6,47 milliárd forint) értékű viszontgaranciát nyújt egy fontos orosz gyógyszer-viszonteladónak, a Pharmaceutical Company PULSE LLC-nek. Az orosz gyógyszerkereskedő számtalan magyar gyógyszergyártól vásárol, az orosz cég kifizetéseire pedig a magyar OTP vállal garanciát. Az NBB-viszontgaranciának így az OTP és a magyar gyógyszergyárak egyszerre élvezik az előnyeit, nagyobb biztonságot jelent a számukra. A viszontgarancia két évre szól. A garanciát más NBB-tagországok gyógyszergyáraira is kiterjeszthetik.
Az orosz piacon jelentős a magyar Richter Gedeon gyógyszergyár jelenléte. Épp ezért nem meglepő, hogy egy 2016-os, az NBB és a magyar kormány által szervezett üzleti fórum tervezett programjában szerepelt Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója. Egy tavaly novemberi közlemény szerint pedig az NBB hazánkban tartózkodó képviselője az orosz-magyar gazdasági együttműködési bizottság ülése mellett megbeszéléseket folytatott a Richter Gedeon, a MOL és az Eximbank embereivel is – azaz a Richter valóban kiemelt figyelmet kap az NBB-től.
2017. augusztus 1-jén a Takarékbank egy 4 milliárd forintos hitelkeretet kapott az NBB-től, három évre. Az ügylet célja, hogy „támogassa az IIB kölcsönkihelyezését forintban.” Azaz a Takarékbankon keresztül helyez ki ennyi hitelt az orosz bank Magyarországon, forintban.
A Takarékbank tavaly óta már számos sajtóhír szerint „Mészáros Lőrinc közelében” van. A 24.hu értesülései szerint a Takarékbanknak fontos szerepe lehet egy OTP-konkurens óriásbank létrehozásában, amelynek szálai szintén Mészáros Lőrincnél futnának össze.
Azt pedig épp a héten jelentették be, hogy a Takarékbank megvenné a Budapest Bankot is.
A bank honlapja szerint az NBB a partner Unicredit Bankkal 7,750 milliárd forint hitelt hagyott jóvá 2017 június 5-én az Ilford Holdingnak az Invitel-cégcsoport megvásárlásához. A felvásárláshoz a kérvényt 2017 januárjában adták be a Gazdasági Versenyhivatalhoz, melynek a februárban meghozott döntése engedélyezte az ügyletet.
A GVH-hoz benyújtott adatokból kiderül, az Ilford mögött tulajdonképpen a kínai állam áll. Az Ilfordnak a felvásárlás idején száz százalékos tulajdonosa a Cipruson bejegyzett Rotamona Limited volt, amelynek kizárólagos tulajdonosa a China Central and Eastern Europe Investment Co-Operation Fund II SCS SICAV-SIF. Utóbbi rövidebb neve a China-CEE Fund II., magyarul a Kínai-Közép-Európai Befektetési Alap II.
Ez az kínai-európai, úgynevezett 16 plusz 1-es együttműködés része, lényege pedig ígéretes, busásan megtérülő befektetési lehetőségeket keresni a térségben a kínai tőkének. Az eladó az Egyesült Királyságban bejegyzett Magyar Telecom volt (nincs köze a Deutche Telekomhoz, illetve a Magyar Telekomhoz). Alig hagyta jóvá a hitelt az orosz bank, az Invitel egy részét máris eladták: 2017 július 21-én bejelentették, hogy a Digi felvásárolná az Invitelt. Ez azonban csak a lakossági üzletágra vonatkozott.
A Zoom.hu akkor azt írta: a Digi nem csinált jó vételt az Invitellel, a reális ár duplájáért vette meg a céget. „Az Invitel-csoport 2017 elején új tulajdonoshoz került, aki az értékesebb vagyonelemeket (az optikai hálózatot, a hálózatépítési nyomvonaljogokat) a csoport egy másik cégébe, az Invitech Zrt.-be csoportosította át. A Digi az Invitel Távközlési Zrt.-vel csak a lakossági és kisvállalati ügyfeleket vette meg.”
A Zoom szerint a Digi és az Invitel-csoport az adásvétel keretében kötöttek egy hosszú távú együttműködési megállapodást. Eszerint az Invitech Solutions hálózati és IT szolgáltatásokat nyújt a Diginek, legalább tíz évig, évente legalább 2,8 milliárd forint értékben. Ugyanez megfordítva is működni fog, a Digi szintén hálózati szolgáltatásokat nyújt az Invitechnek, tíz évig, évente átlag 500 millió forint értékben.
A még mindig nagyon értékes, a cégcsoportból az eladás előtt kiszervezett Invitech többségi tulajdonosa pedig továbbra is a Rotamona, azaz a kínai befektetési alap. Az Invitech pedig 2019-ben erősen számít az 5G-bizniszre. „Megtaláltuk a helyünket az 5G és az IoT világában. Mi itt a mobilszolgáltatók mögött állunk kulcspartnerként, a hálózatot építjük a számukra” nyilatkozta a napi.hu-nak David Blunck Invitech-vezérigazgató.
Az NBB 2016 nyári közleménye adta hírül: a bank beszáll egy Novoszibirszkben épülő csúcstechnológiás egészségügyi központ finanszírozásában. Az intézménynek Tomszk, Kemerovo and Altáj térségekben is lesznek épületei. A becslések szerint 16 millió eurós beruházásból 12 milliót finanszíroz az NBB hét évre adott hitele. A kivitelező pedig az orosz Top Atom Clinik LLC és a magyar POLUS Kft.
Az Oroszországban aktív és moszkvai irodával is rendelkező Pólus Kft honlapján azt írja magáról: „A Pólus Kft. a kelet-európai régióban tevékenykedik. […] Szakemberei komoly külkereskedelmi és logisztikai tapasztalatokkal rendelkeznek és kiválóan ismerik a régió piacainak igényeit, különös tekintettel Oroszországra. A Pólus Kft. megalakulását követően élelmiszer- és feldolgozóipari berendezéseket és gyártósorokat, vagy kész gyárakat szállított és telepített. A piaci igények változásával áruszállítással és raktározással is foglalkozott. Az ezredfordulót követően az egyszerű áruszállítások mellett beruházások finanszírozásával és kivitelezésével is foglalkozik az egészségügy, kereskedelem, lakóingatlan, környezetgazdálkodás és energetika területén.”
Az NNB és a H2Q-Építő Üzemeltetési, Építőipari és Szolgáltató Kft. 2016 júniusában írt alá egy megállapodást arról, hogy az orosz bank később egy maximum 16,455 millió eurós (ma árfolyamon körülbelül 5,2 milliárd forintos) hitelkeretet biztosít a magyar cégnek a Műegyetemmel kapcsolatos ingatlanprojektjéhez.
A hitelkeret 14 évig áll rendelkezésre 15 millió euró értékben. Emellett az NBB és a Műegyetem között egy külön megállapodás rendelkezik arról, hogy a PPP-konstrukció résztvevőjeként 1.455 millió eurót (körülbelül 458 millió forintot) biztosít a H2Q-nak fizetségként a szolgálataiért. A H2Q projektcég építette, adja bérbe és üzemelteti PPP-konstrukcióban a Budapesti Műszaki Egyetem Q épületét 2010 óta.
Az IIB tegnap közleményt adott ki, ebben reagáltak a Budapestre költözés kapcsán megfogalmazódott vádakra. A közlemény szerint a Nemzetközi Befektetési Bank nem kémszervezet, és nem is orosz, hanem nemzetközi pénzügyi szervezet, amelyet szuverén államok hoztak létre, öt EU-tagállamnak – Bulgária, Csehország, Szlovákia, Románia és Magyarország – együttes tulajdonosi részesedése több mint 50 százalék. A hírszerzéssel kapcsolatos gyanúsításokra azt mondták, hogy „az IIB létezésének majdnem 50 évében semmilyen ügyet nem regisztráltak, ahol a bank alkalmazottai valamely nemzetközi egyezményekkel összeegyeztethetetlen tevékenységben vettek volna részt”.
Nyitókép: Nyikola Koszov és Orbán Viktor 2019 januárjában – fotó: Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Tavaly derült ki, hogy a 606-os, honvédségi lajstromszámú mellé a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában lévő HM EI Zrt. titokban vásárolt még...
A Transparency International Magyarország (TI) 2017-ben pert nyert az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen, amelynek a jogerős ítélet értelmében ki kellett...
Mivel bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható és a büntethetőség is elévült, nem történt felelősségre vonás a Budapest Szíve Programmal kapcsolatban...
Február végén másodfokon, nem jogerősen öt év börtönre ítélte, és társaival együtt mintegy kétmilliárd forint visszafizetésére kötelezte a Pécsi Ítélőtábla...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!