Káosz az uniós pénzcsapnál: a tender, ami ott sem volt

Fordulatokkal teli a botrányos somogyi naperőműtender utóélete. A pályázatban meghozott döntéseket maga Lázár János függesztette fel, de az azóta megszüntetett NFÜ jogutódja nemcsak Lázár döntését nem adja ki nekünk, hanem már a létét is megkérdőjelezi. Pedig mi magától az NFÜ-től tudunk a döntésről, és épp az Átlátszó cikke miatt küldött levelükből.

Az Átlátszó 2013. szeptember 23-án írt tényfeltáró riportot a somogyi napelemtenderről, amelyen frissen alapított és NFÜ-közeli cégek nyertek. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség még aznap levelet küldött nekünk (PDF), amelyben azt írták szerzőnknek: „Ön az atlatszo.hu-n megjelent cikkében olyan támogatásokról szóló döntéseket sorol fel, amelyek hibásan kerültek fel az NFÜ honlapjára. A KEOP IH [a Környezet és Energia Operatív Program Irányító Hatósága] 2013. július 25-én valóban számos pályázatot bírált el és ki is értesítette a kedvezményezetteket. Lázár János az NFÜ-t felügyelő kormánybiztosként az összes döntést felfüggesztette, és erről az érintetteket hivatalos úton értesítették. Kérem, hogy az olvasóik pontos tájékoztatása érdekében jelezzék: a cikkükben felsorolt cégek jelenleg nem rendelkeznek támogatói határozattal. [Ezt meg is tettük, ld. itt – a szerk.] A tévesen szereplő információk az NFÜ honlapján a mai napon kijavításra kerülnek.”

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Korábbi cikkeink a levajazott naperőműtenderről

LMP-pénztárnok cége is nyert volna a felfüggesztett naperőműtenderen

Újabb érdekes nyertesek az NFÜ gyalázatos naperőműtenderén

Hazugságspirálban az NFÜ a megbundázott napelemtender miatt

Lázár János hozza nyilvánosságra a naperőmű-mutyi részleteit!

Lázár János felfüggesztette a botrányos naperőműtendert

Frissen alapított és NFÜ-közeli cégek kaszáltak a somogyi naperőműtenderen

Az NFÜ tehát éppen azon a napon döbbent rá arra, hogy két hónappal korábban véletlenül hibás döntést hoztak, amelyről hibás tájékoztatás került fel a honlapra, amikor írtunk róla. Kérdés, hogy vajon mikor tűnt volna fel e döntések hibás volta bárkinek is. A magukat nyertesnek gondoló pályázók nyilván szerettek volna szerződést kötni, hozzájutni a támogatáshoz, és elvégezni a munkát. Lehetséges, hogy két hónapig semmi sem történt ebben az ügyben, majd cikkünk nyomán szeptemberben döbbentek rá a hibára? A pénzt végül mindenesetre – ha nem is lélegeztetőgépekre, de – óvodákra költötték.

Ennél is jobban érdekel azonban bennünket, mivel indokolta Lázár János azt a döntését, amivel a két hónappal korábban nyertesnek hirdetett pályázatokat megsemmisítette. Adatigényléssel fordultunk tehát az NFÜ-höz, kérve, hogy küldjék meg a döntést a számunkra.

NFÜ → Miniszterelnökség

Az NFÜ persze nem válaszolt, ezért mi pereltünk. Maga az eljárás eleve nehézkesen indult: az NFÜ-t a kormány azóta szétdarabolta, négy jogutódja is van, így az első tárgyaláson csak eljárásjogi kérdésekről volt szó; tisztázódott, hogy az általános jogutód a Miniszterelnökség, így a múlt csütörtöki tárgyaláson ők voltak az alperesek.

A Miniszterelnökség nem ment a szomszédba a legváltozatosabb érvekért, amelyek a Lázár-döntés kiadása ellen szóltak. Először is arra hivatkoztak, hogy már korábban is beadtunk ilyen adatigénylést, tehát valójában feleslegesen terheljük a közigazgatást. Csakhogy az adatigénylést nem maga az Átlátszó adta be, ráadásul a közérdekű adatok kezelőinek nincs mérlegelési joga: valamennyi adatigénylésre kötelező válaszolniuk. Nagyobb probléma, hogy az NFÜ a korábbi adatigénylésre sem reagált érdemben: amit küldött, az nem adott választ az igénylésben foglalt kérelemre. Nekünk pedig még csak nem is válaszolt az NFÜ.

Miért kérjük az adatot? Csak.

A közérdekűadat-igénylést nem kell megindokolni, a bíróságnak csak arról kell döntést hoznia, hogy a kért adat közérdekűnek minősül-e, vagy sem – előbbi esetben azok kiadására kötelez, utóbbiban jogosnak minősíti az adatkiadás megtagadását. Mégis, újra és újra belefutunk abba a helyzetbe, hogy a tárgyalóteremben az adatigénylés hátterét is ismertetni kell. Ez esetben az volt a gond forrása, hogy az alperesnek nem volt világos, mely döntést is kérjük pontosan. Persze ahhoz, hogy ez tisztázódjon, nem kellett volna fél évet és két bírósági tárgyalást kivárni: még az adatigénylés teljesítése előtt rá lehetett volna kérdezni, hogy mit kérünk, ha nem lett volna világos. Szerintünk egyébként világos: Lázár Jánosnak a KEOP IH pályázati döntéseit megsemmisítő döntéseire vagyunk egyre kíváncsibbak.

A tárgyalás itt lépett legabszurdabb szakaszába: a Miniszterelnökség képviselője kétségbe vonta, hogy ez a döntés egyáltalán létezik-e – annak ellenére, hogy mi sem tudunk róla máshonnan, mint magának az NFÜ-nek a leveléből, amit nekünk írt. A per aznapi része ezzel félbe is szakadt: most nekünk kell bizonyítanunk, hogy az NFÜ valóban írt nekünk ilyen levelet, aztán június 19-én folytatjuk.

Talán az NFM

Mindazonáltal nem lennénk most az NFÜ irattárosainak helyében. Az alperesi képviselő ugyanis rendkívül bizonytalanul nyilatkozott azügyben, vajon hol is lehet az általunk kért döntés – feltéve persze, hogy egyáltalán létezik. A négyfelé szabdalt NFÜ általános jogutódja ugyan a Miniszterelnökség, de a KEOP-féle döntésekkel kapcsolatos hatáskörök a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz kerültek, így lehet, hogy maga a Lázár-döntést tartalmazó okirat is náluk van. Szerintünk ugyan az egykori elnök által előkészített irat legalább egy példányban megvolt az elnök titkárságának is, de rajtunk nem fog múlni: a következő tárgyalásra a Miniszterelnökség mellett az NFM idézését is kértük, így remélhetőleg egyszer tényleg megtudjuk, pontosan mi is volt Lázár János döntése a botrányos napelemtender ügyében.

Asbóth Márton