Egyre profibb orosz dezinformáció támadja Németországot

Németország egyre inkább célpontja az elsősorban Moszkva felől érkező szervezett dezinformációs kampányoknak, melyek egyre profibban és hatékonyabban tudnak beavatkozni a választásokba. A berlini kormány már felismerte a problémát, de egyelőre nincs olyan világos és hatékony stratégiája az ilyen műveletek ellen, mint mondjuk a franciáknak. A legutóbbi berlini választásokra egy helyi startup próbálta felvenni a dezinformációs kampányokkal szembeni küzdelmet, ami jó kiindulási alap lehet.

Oroszország már régóta információs hadviselést folytat a Nyugattal, mely az Ukrajnával szemben indított háborúja óta csak magasabb fokozatra kapcsolt. Mivel Németország adja a legnagyobb pénzügyi támogatást Kijevnek, mióta Donald Trumpnak hívják az USA elnökét, így az ország a lengyelek, a balti államok és a franciák mellett a dezinformációs kampányok kiemelt célpontjai között szerepel.

Ahhoz, hogy megértsük ezeket a műveleteket, egy fontos fogalmat kell először tisztázni. Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) létrehozta a külföldi információmanipuláció és beavatkozás definícióját, amit a tagállamok is használnak, ez a FIMI (Foreign Information Manipulation and Interference). Eszerint pedig egy egyszerű hamis hír vagy dezinformáció nem minősül még FIMI-nek, azaz külföldi szereplő által indított dezinformációs kampánynak, hanem ahhoz manipulatívnak, szándékosnak és koordináltnak is kell lennie.

Hamis híroldalak, ellopott identitások

Ilyen művelet volt a Doppelgänger, amely ismert médiumok oldalait másolta le, és azokon tett közzé hamis híreket, azt a benyomást keltve, hogy azokról már a nyugati mainstream sajtó is beszámolt. Németország kiemelt célpont volt: a bajor hírszerzés szerint innen érkezett a kattintások harminc százaléka. A Matrjoska/Overload ezzel szemben elsősorban a tényellenőrző újságírókat célozta: koordináltan juttattak el hozzájuk hamis tartalmakat ellenőrzésre, hogy túlterheljék őket.

A Storm1516 ennél is összetettebb módszert alkalmazott: kitalált történetek köré hamis bizonyítékokat és weboldalakat építettek, majd ezeket influenszerekkel, sőt valódi újságírók ellopott identitásával terjesztették, amíg a történetekre valódi médiumok és politikusok is reagálni kezdtek. Ezeknek a kampányoknak az elsődleges célja nem is maga a félretájékoztatás, hanem a társadalom megosztása, a demokratikus intézményekbe vetett bizalom aláásása.

A választások jelentik a fő célpontot

A német belügyminisztérium a megnövekedett támadásokra válaszul létrehozott egy PG ZEAM elnevezésű projektcsoportot, melybe rajtuk kívül tagokat delegál még a külügyi és az igazságügyi tárca, a kancellária és a szövetségi sajtóhivatal is. Feladatuk elviekben az országot ért FIMI monitorozása, de egyéb, például nyomozati vagy szankcionálási jogosítványokkal nem rendelkeznek. Amellett, hogy természetesen a titkosszolgálatok is foglalkoznak a hasonló dezinformációs kampányok feltérképezésével, egy nagyjából 10-20 fő közötti munkacsoport hivatott ennek a monitorozására, akik semmilyen módon nem lépnek fel a műveletek ellen.

Arról van szakmai vita ugyan, hogy a terjesztett álhírek és deepfake videók cáfolásával lehet-e eredményeket elérni vagy ezzel csak még szélesebb körrel juttatják el a tartalmat, de emellett is többet lehetne tenni. Franciaországban például létrehoztak erre egy önálló, országos hatáskörű szolgálatot, a VIGINUM-ot, ami jóval szélesebb jogosítványokkal és nagyobb költségvetéssel is rendelkezik, és például két nap alatt lelepleztek és dokumentáltak egy Macron ellen irányuló kampányt.

Sokak szerint csak forrás és politikai akarat kellene egy hasonló szerv létrehozásához Németországban, de a német minisztériumok és hatóságok kínosan ügyelnek a szólásszabadságra, és nem győzik hangsúlyozni, hogy a dezinformáció terjesztése önmagában nem szankcionálható.

Az elmúlt két évben történt német választások körül különösen felerősödtek ezek a műveletek, a szász-anhalti tartományi választás előtt – ahol az AfD történetének legjobb eredményét elérve kormányra is kerülhet – pedig soha nem látott aktivitást mértek a hatóságok. A dezinformációs tartalmak célpontjai egyértelműen a középpártok és politikusaik voltak, a végül győztes AfD-t és a lehetséges koalíciós partner BSW-t leszámítva.

A tartalmak pedig a legkülönfélébbek voltak, támadták például a CDU miniszterelnök jelöltjét azzal, hogy menekült fiatalokat tart fogva, de készült egy nagyon élethű kampány is arról, hogy több megsemmisített levélszavazatot is találtak, amikben az AfD-re adtak volna le szavazatokat. Ezt végül a Storm1516 kampányhoz kötötték, melynek egyértelműen orosz háttere volt.

A témában jártas szakértők szerint egy tagállam önmagában nem sokat tehet a hasonló kampányok ellen, egységes uniós fellépést tartanának szükségesnek. Az Európai Unió által megalkotott DSA (Digital Service Act) kötelezi ugyan a nagy online platformokat a dezinformációból és információmanipulációból eredő rendszerszintű kockázatok kezelésére, de például konkrét tartalmat nagyon nehézkes levetetni a techóriásokkal, és ők inkább fizetik a büntetést, minthogy a rendszereiken és az algoritmusaikon változtassanak.

Mesterséges intelligenciával a manipuláció ellen

Az elmúlt évek tartományi választásait szintén monitorozta egy berlini székhelyű startup, akik deepfake videók felismerésére alkalmas programot fejlesztettek ki. A mesterséges intelligenciára épülő szoftverük képes felismerni, ha egy tartalmat mesterségesen hoztak létre vagy manipuláltak, de még azt is, hogyha egy valódi képről vagy videóról állítják azt, hogy az máskor vagy más helyszínen készült. Jakob Tesch, a vállalat kormányzati kapcsolatokért felelős munkatársa lapunknak elmondta, hogy a szoftverüket folyamatosan tanítják, és elsősorban újságírók bevonásával optimalizálják.

Jakob Tesch

Az idei berlini választásokra pedig külön projekttel készültek, mely a széles nyilvánosság számára is lehetővé tette, hogy bármilyen tartalmat ingyen beküldjenek számukra, és a mesterséges intelligencia alapú programjuk megmondta a felhasználónak, hogy az adott tartalom igazi vagy vélhetően hamis. A projekt a Gretchenfrage (magyarul nagyjából: a döntő kérdés) nevet kapta.

A név Goethe Faustjára utal, és a német nyelvben gyakran használják arra a kérdésre, amelyre nehéz kitérő választ adni.

Jakob Tesch egyébként szintén azon a véleményen van, hogy a hamis tartalmak törlése nem a helyes stratégia, sokkal inkább a transzparenciával és az emberek edukálásával lehet eredményeket elérni. Ők maguk is adnak tanácsot a témában a német kormányzatnak, és azon a véleményen vannak, hogy a platformokra kell nagyobb nyomást gyakorolni, és legalább az egyenlő fegyverek elvét kikényszeríteni. Visszásnak nevezte azt is, hogy nem tudnak a platformokon hirdetésekkel megtámogatott kampányokat indítani a dezinformáció elleni küzdelemről, mert politikai hirdetésnek minősülnek, amiket ezek a felületek tiltanak.

A Gretchenfrage egyébként a mintegy 85 ezer beküldött poszt mellett nagy siker volt, és a cég tervezi, hogy ezt a jövőben is felhasználják, első sorban a belföldi tartományi választásokon, de egyeztetések folynak arról is, hogy fontos európai választásokra is elérhetővé tegyék a szoftverüket.

Dóka Milán (Berlin)

A címlapkép mesterséges intelligencia segítségével készült