Környezetvédelmi engedély nélkül működhetnek akkumulátor-feldolgozók Pest megyében

Az Alteo Circular Kft. (az Éltex Kft. utódja) a Samsung gödi gyárának területén lévő telephelyén 2021 óta rendelkezik hulladékgyűjtési és -előkezelési engedéllyel, ez azonban 2026 január elején lejárt. Új engedélyt viszont csak két hónap „szünet” után, és csupán gyűjtésre adott ki a kormányhivatal; az akkuhulladékok előkezeléséhez pedig környezetvédelmi engedélyt írt elő, és 105 napos eljárást indított. Ugyanez a Pest megyei kormányhivatal viszont a Szigetszentmiklóson és Kistarcsán lévő üzemek számára az akkuhulladék-feldolgozást nem kötötte környezetvédelmi engedélyhez – bár a jogszabály ezt 2024 óta kötelezővé tenné.    

A Samsung-gyárban keletkező selejtes akkuk ártalmatlanítása nem végezhető az engedélyezési eljárás befejezéséig, ezért a töltött akkucellákat semlegesítés céljából el kell szállítani Gödről. A kérdés csak az, hogy hová, hiszen más magyarországi feldolgozóknak sincs ehhez a tevékenységhez környezetvédelmi engedélyük.  

Az Alteo Circular Kft. (korábban: Éltex Kft.) a Samsung gödi gyárában lévő, bérelt telephelyén 2021 óta rendelkezik gyűjtésre és előkezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel, ami azonban 2026 január elején lejárt. Az új engedélyt csak két hónap múlva, március 9-án adta ki a hatóság a cég számára, és ebben is csak hulladékok gyűjtését engedélyezte.   

A kormányhivatal szerint ugyanis a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet értelmében 2024 óta azoknak az üzemeknek, amelyek akkumulátorok, valamint akkumulátorok részegységeinek előkezelését, hasznosítását végzik, környezeti hatásvizsgálatot kell lefolytatniuk, és környezetvédelmi engedélyt kell szerezniük. Már működő, környezetvédelmi engedéllyel nem rendelkező akkuhulladék-kezelő üzemeknek pedig ezt a hatásvizsgálati eljárást a hulladékgazdálkodási engedély megújítását megelőzően kell lefolytatniuk.  

Az eljárási dokumentumok szerint 

az Alteo Circular Kft. évente 16 290 000 tonna hulladékot gyűjthet és kezelhet a Samsung-gyár területén lévő bérelt csarnokokban 

– olvasható a február 24-én indított, környezetvédelmi eljárásról szóló kormányhivatali közleményben és a SÖVIT Kft. által készített hatásvizsgálati dokumentációban.

Az eljárással kapcsolatban a kormányhivatal személyes részvétel nélkül folytatja le a kötelező „közmeghallgatást”; az érintettek csak írásban tehetnek észrevételt május 26-ig.

Az akkuhulladékok tárolásának és előkezelésének helyszíne a Samsung-gyár területén belül (Forrás: hatásvizsgálati dokumentum)

Az akkumulátorgyártási hulladékok „előkezelése” többféle tevékenységet foglal magában: jelenti egyrészt a hulladékok szétválogatását, darabolását, tömörítését és bálázását, emellett különféle veszélyes vegyszerek (oldószerek) és olajok kezelését, valamint a selejtes akkucellák semlegesítését, azaz sós vizes lemerítéssel történő töltésmentesítését.

„A selejt akkumulátor-cellák sós vizes közegben történő lemerítése 3–5 napos áztatással valósul meg. A lemerítést követően a sós oldat vízzárósági próbával rendelkező, föld alatti, többrekeszes acéltartályban kerül gyűjtésre, majd engedéllyel rendelkező kezelő részére kerül átadásra. A tevékenység jelentős mennyiségű veszélyes hulladékot érint, folyamatos koncentráció-ellenőrzést igényel és zárt, műszakilag ellenőrzött rendszerben történik” – olvasható a hatásvizsgálati dokumentumban. 

A Samsung SDI Zrt. 2023-ban készült hulladékgazdálkodási terve a lemerítéshez használt sós oldat mennyiségéről ezt írja:

„A cellák merítéséhez sóoldatot használnak. Ez a víz keveredik a cellákból a biztonsági nyíláson keresztül kijutó elektrolittal, illetve a víz érintkezik a cellák belsejében az elektródákkal. 2023-ban megvalósult fejlesztés eredményeként ez a hulladék akár teljes egészében megszűnhet. A jelenleg próbaüzemi technológia beválása esetén ez akár éves 10 000 t mennyiséget is jelenthet, ami jelentős eredménynek lesz tekinthető a próbaüzem sikere esetén.” 

A jelek szerint azonban a 2023-as „fejlesztés” nem sikerült, és nem tűnt el ez a cellák lemerítésére használt veszélyes hulladéktípus. Viszont az Alteo működéséhez készült hatástanulmány azt állítja, hogy az engedélyezési eljárás lezárultáig, azaz kb. június elejéig a hulladékok előkezelését, így a selejt akkuk töltésmentesítést az Alteo nem fogja végezni:

„Engedélyes a KHV-eljárás időtartamára (és az előkezelési engedély megújításáig) az előkezelési tevékenységét szünetelteti, és csak a hulladékok átvételét és más telephelyekre történő átadását végzi.” Ez pedig azt jelenti, hogy ezeket

a töltött, tűzveszélyes akkucellákat Gödről más telephelyre kell majd elszállítani,

ahol megtörténhet az akkucellák ártalmatlanítása.   

Teljes a káosz az akkufeldolgozók engedélyeztetése terén

Az viszont nem derül ki a hatásvizsgálati tanulmányból, hogy az akár több száz tonna mennyiséget kitevő selejtes akkucellát nyárig hová szállítanák el. Pedig ezt jó lenne tudni: a Samsung hulladékának kezelésével foglalkozó cégek közül ugyanis a SungEel Kft. Bátonyterenyén és Szigetszentmiklóson lévő üzemeinek nincsen töltött akkucellák lemerítésére szóló engedélye. Az Alteo Kft. kistarcsai feldolgozójában pedig ugyan már 2023 óta folyik selejtes akkuk töltésmentesítése – csakhogy mindezt környezetvédelmi engedély nélkül végzi a cég, jelenleg jogszabály-ellenesen.

Azaz az Alteo Kistarcsán lévő üzeme – melyről nemrégiben írtuk meg, hogy 16,2 milliós bírságot kapott dolgozói súlyos veszélyeztetéséért – elvileg nem is fogadhatná az ilyen típusú, Samsung-gyárból érkező hulladékot. 

Mindebből az is kitűnik, hogy teljes a káosz az akkufeldolgozókkal kapcsolatos engedélyezések terén. Miközben ugyanis a Pest megyei kormányhivatal a gödi telephely ügyében környezeti hatásvizsgálatot ír elő, ugyanez a hatóság más akkufeldolgozók esetében ezt nem teszi kötelezővé. Pedig 2025-ben a szigetszentmiklósi SungEel-üzem 10 000 tonnára bővítette feldolgozói kapacitását – írtuk meg korábban –, és ebben az évben új hulladékgazdálkodási engedélyt kapott a kistarcsai hulladék-feldolgozó üzem is. 

A környezetvédelmi engedély megléte természetesen nem formaság: ezek hiányában a Szigetszentmiklóson és Kistarcsán lévő feldolgozókban nincsenek talajvízszennyezést ellenőrző monitoring-kutak, s nincs megállapítva a levegő- és zajszennyezési hatásterület sem az üzemek környezetében. Holott mindkét üzem lakóövezetek közvetlen közelében működik, és több ezer tonna veszélyes akkumulátor-hulladékot kezel. 

Az akkugyárban folyó tevékenységek hatásait együtt kellene vizsgálni

Egy általunk megkérdezett szakértő szerint viszont nem feltétlenül csak a 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet miatt tette kötelezővé a kormányhivatal a gödi hulladéktelep számára a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását. A hatóság vélhetően azt a hiányosságot akarta ezzel pótolni, hogy a Samsung-gyár egységes környezethasználati engedélyezésekor nem vizsgálta a gyárban működő hulladék-előkezelés környezeti hatásait. Holott

az Alteo Kft. által végzett hulladékkezelés és a Samsung üzemében végzett akkugyártás hatásai nyilvánvalóan összeadódnak.

Az Alteo tevékenységének most folyó eljárása ugyan megpróbálja összehangolni ezeket a hatásokat, de ezt valótlan, 2025-ös vizsgálati adatokra alapozza.

A Samsung-gyár 2025-ös környezetvédelmi eljárását ugyanis maga a Pest Vármegyei Kormányhivatal állította le márciusban, miután a Kúria – a Göd-ÉRT Egyesület által indított perben – újra hatályba helyezte a gyár a 2023-as és 2024-es engedélyeit.

Mindebből úgy tűnik, a Tarnai Richárd főispán vezette kormányhivatal a saját korábbi határozataival sincs tisztában – vagy épp szándékosan teremt káoszt az egymásnak ellentmondó döntéseivel.      

Bodnár Zsuzsa       

Nyitókép: Tarnai Richárd Pest vármegyei főispán beszédet mond a Pest Vármegyei Kormányhivatal díszudvarán 2023. június 19-én. (fotó: MTI/Máthé Zoltán)