Így vezet az út a gyermekotthonból az osztrák bordélyba

Interjúalanyaink szerint a magyar gyermekvédelmi rendszer egészére nem jellemző az, ami a Szőlő utcában zajlott. A prostitúció és a szerhasználat viszont évtizedek óta pusztít a gyermekotthonokban, és ez tűnik ki olvasóink beküldött történeteiből is. Valódi megoldásokról azonban most sincs szó.

„Anyánk és a nevelőapánk is ivott, folyton ment a balhé, ezért emeltek ki minket a nővéremmel otthonról” – meséli Reni. „Egy időre hazamehettem, de amikor a vér szerinti apám megtudta, hogy a nevelőapám kiszívta a nyakam, feljelentést tett, és visszakerültem az otthonba.” Reni, akinek a nevét a kérésére megváltoztattuk, gyerekkora nagy részét állami gondozásban töltötte. Útja egy ausztriai bordélyházig sok szempontból tipikus története a nevelőintézetekből prostitúcióba sodródó gyerekeknek.

Hasonlóan más fejlett országokhoz, Magyarországon is elsősorban a gyermekvédelmi rendszerben ellátottak válnak gyermekprostitúció áldozatává. A gyermekellátásban eleve felülreprezentáltak a veszélyeztetett, vagyis elhanyagolt, hátrányos helyzetű, bántalmazott – vagyis könnyen kihasználható – gyerekek. Jellemzően ők vannak a bűnelkövetői körök célkeresztjében, azaz a futtatók valósággal „ráépülnek” a gyermekvédelmi rendszerre. A rendszerben dolgozók egy ponton túl tehetetlenek a jelenséggel szemben, ahogy tulajdonképpen a rendőrség is.

Reni 11 éves volt, amikor a Facebookon egy férfi csetelni kezdett vele és két másik kislánnyal. Mindnyájan egy kisebb, vidéki gyermekotthonban éltek Nyugat-Magyarországon. „Ez a férfi, aki írogatott, tudta, hogy gyermekotthonosok vagyunk. Próbált minket felcsalni a lakására, szerencsére végül egyikünk sem ment el vele” – meséli a most már huszonéves Reni. „A könyvtárban tudtunk csetelni, ott aztán valamelyik felnőtt, a könyvtáros vagy a nevelő, már nem emlékszem, meglátta az üzeneteket, és feljelentést tettek.”

Renit és a két másik kislányt tanúként hallgatták ki az ügyben. „A bíróságon felismertem azt, akivel cseteltünk, és egy másik férfit is, aki akkoriban patronált minket” – mondja. „Ajándékokat hozott nekünk, elvitt minket ide-oda, programokat szervezett. Valószínűleg ő mutatta meg a profilunkat annak a férfinak, aki el akart csalni”. Reni nem tudja, hogyan végződött az eljárás.

Huszonéves férfiak „pártfogolhattak” 8-12 éves kislányokat az intézményvezető tudtával. A gyerekek kijártak, találkozgattak ezeķkel a férfiakkal. „Ismerősök” fizettek a használt fehérneműikért. 13 éves kislány nem jött vissza éjjel az eltávozásról. Az Átlátszó anonim kérdőívére érkezett válasz. A kérdőívben a gyermekvédelmi rendszerben nevelkedők és dolgozók tapasztalatait gyűjtöttük.

Eszköztelen gyermekotthonok

A gyermekotthonokban alapesetben nincsenek bezárva a gyerekek: iskolába járnak – sokszor másik településre –, és szabadidejükben is kimehetnek az intézményből. Ezáltal a bűnözők eleve könnyebben elérhetik őket. A gyermekvédelmi rendszer számos strukturális problémája, például a nevelők képzetlensége és folyamatos fluktuációja is szerepet játszik abban, hogy az intézmények nem tudnak ellentartani a kívülről érkező csábításnak vagy fenyegetésnek.

Reni szerint náluk nem volt jellemző, hogy stricik vagy dílerek köröztek volna az otthonnál, „de a sulihoz volt, hogy jöttek”.

„Ez szerintem főleg régebben volt jellemző, de akkoriban sok nevelő panaszkodott nekem arra, hogy egyszerűen nem bírják már azt, hogy ők hajtsák el a gyermekotthon előtt várakozó striciket” – mondja Schermann Márta rendező, színházi nevelési szakember, aki több mint tíz éve dolgozik állami gondozásban nevelkedő gyerekekkel, fiatalokkal. „Egy nevelőtanár, akinek alapvetően pedagógus diplomája van, stricikkel vitatkozzon kint a sarkon?”

A kép illusztráció. Forrás: Motion Array.

Az egyik kislanyt 3 evesen elvitte vmi gazdag uzletember (aki tamogatta sok penzzel az intezmenyt) egy ejszakara egy luxus hotelbe, es egy agyban aludt vele. Barki akinek sok penze vagy jo kapcsolata volt megkaphatta oket igy vagy ugy. Az Átlátszó anonim kérdőívére érkezett válasz.

„Mi, hogyha prostitúció gyanúja merült fel, akkor mindent megtettünk, forródrótban álltunk a kerületi rendőrkapitánysággal, leadtuk az autó rendszámát, ahova a gyerek beszállt, satöbbi, de ennél többet nem tudtunk tenni” – mondja Vaskuti Gergely pszichológus, kriminológus, gyermekvédelmi szakember. „Vannak zárt rendszerű intézmények, ahol van lehetőség a gyerekek benntartására, de a nyitott intézményekben ez nem lehetséges. Ez egy komoly dilemma és vita a szakmában, hogy mi a jobb; szerintem nincs egyértelmű válasz.”

Egyes szakmai javaslatok szerint a fiatalok védelme érdekében szükséges lenne átmeneti időre izolálni a gyerekeket, hogy kikerüljenek a futtatóik, a veszélyeztető kortárs kapcsolati háló, illetve a gyakori szerhasználat fogságából, illetve hogy a nevelők, pszichológusok érdemben tudjanak velük foglalkozni. A gyerekek szabadságának ilyen jellegű korlátozására azonban jelenleg nincsen lehetőség, mert a korlátozásnak jogszabályon kellene alapulnia.

A lakásotthonokat rendszeresen megkörnyékezik a prostitúcióval foglalkozó felnőttek, melyektől nagyon nehéz megóvni a gyermekeket, mivel sokkal több jó élményt, tárgyi dolgot kínálnak, mint az intézmény…. Több alkalommal történt már nyomozás, de ezek nagy része bizonyíték hiányában véget ér. Az Átlátszó anonim kérdőívére érkezett válasz.

Az Európai Bizottsági 2025-ös jelentése szerint 17 248-an váltak emberkereskedelem áldozatává az EU-ban 2021-2022 során; az áldozatok tényleges száma azonban jóval magasabb lehet a hivatalos statisztikánál. Az emberkereskedelem áldozatainak ötöde gyermek. A regisztrált esetek felében szexuális kizsákmányolás történt, az áldozatok 92 százaléka nő volt.

A gyermekotthonokból szöknek

„Folyamatosan szöktem az otthonból, drogoztam, köröztek is, de soha nem kaptak el a rendőrök” – emlékszik vissza Reni. Egy idő után összejött egy fiúval, együtt is élt vele és a családjával, aztán amikor megromlott a kapcsolatuk, nem volt hova mennie. „A család ismerősei, egy házaspár, befogadott, és velük lakhattam. Aztán mondták, hogy fizetnem kéne. Nem tudtam miből, és akkor elkezdtek kihordani egy osztrák panzióba.” Rajta kívül még 6-8 fiatal lány dolgozott ott prostituáltként. Reni néhány hét után, amikor kiderült, hogy előző kapcsolatából teherbe esett, megszökött.

A szakemberek szerint a szökéseknek három típusa jellemző: az egyik, amikor egy hétvégére, szórakozás céljából távoznak el a fiatalok, általában társaságban, de vasárnap este kiszámíthatóan visszatérnek. A másik, amikor a gyerekek több napig szökésben vannak, és a harmadik, legveszélyesebb kategóriát a magányos és tartós, tehát hetekig-hónapokig tartó távolmaradások alkotják. Ilyenkor a gyermekotthon semmit nem tud a gyerekekről, akik ilyenkor gyakran egy idegen emberrel élnek, és szexuális abúzus áldozataivá válnak, vagy bűnözői körökhöz sodródnak, és előbb-utóbb bűncselekményeket követtetnek el velük.

Speciális gyermekotthonban dolgoztam. 7 fiatal lány tartozott hozzám, akik közül a 3 hónap alatt 3-at ismertem meg. A többiek szökésben voltak, az aktuális intézményi hozzáállás az volt, hogy ne akadályozzuk a szökéseket, mert a közelmúltban egy hozzátartozó egy szökés meggátlása miatt megkéselte a nevelőt, aki meghalt. A 3 lány közül, akik időnként felbukkantak, 2 volt érintett prostitúcióban és szerhasználatban, az egyiknek a futtatója be is járt hozzá az intézménybe. A másikat a nevelőapja 12 éves korától kényszerítette prostitúcióra. Ezek ellen az intézmény tehetetlen volt. Ezért mondtam fel. Az Átlátszó anonim kérdőívére érkezett válasz.

A KSH adatai szerint 2023-ban 156 gyerek szökött meg nevelőszülőktől, 3131 gyerek pedig gyermekotthonokból. Magyarországon közel 23 ezren nevelkednek állami gondoskodásban; nagyjából 7500-an gyermekotthonokban, a többiek nevelőszülőknél élnek. A számok alapján tehát a gyermekotthonokban lakó gyerekek fele szökésben van.

Cikkünk írásakor a rendőrség 2354 személyt tart nyilván eltűntként, közülük 1306 a 18 év alatti személy. Azonban a nyilvántartásból nem derül ki, honnan tűntek el: otthonról, vagy valamilyen intézményből.

A javítóból úgy tudtak megszökni a lányok, hogy ki kellett elégíteniük a portást, az intézményvezető tudtával. Ez rendszeres volt. Már nem dolgozok ott, az intézményvezető és a szakmai vezető nem tett semmit. Az Átlátszó anonim kérdőívére érkezett válasz.

A szökések alatt áldozattá vált gyerekek száma nem ismert.

A kép illusztráció. Forrás: Motion Array.

Telt ház

Attila, nevezzük így, több mint tíz évig dolgozott nevelőként. Magánakciók keretében nagyjából kétszáz gyereket, főleg lányt hozott haza külföldről, ahol prostituáltként dolgoztatták őket. A legfiatalabb egy tizenkét éves heroinfüggő, hepatitiszes kislány volt.

„Rengetegszer volt, hogy hoztam haza a kislányt Németországból, hullafáradtan, ilyenkor közben gyúrtam az agyát, beszéltünk, beszéltünk, mert elvonásban van, bármikor megszökhet, volt is rá példa, hogy menet közben akart kiugrani, épphogy el tudtam kapni a hajánál fogva” – meséli Attila. „És akkor hazajöttünk, és nem találtam intézményt, ami fogadja. Pedig egy zárt intézet, ahol komplexen tudják kezelni a problémáját, az sokat segíthet.”

A folyamatos szökések, iskolai hiányzások és a drogok miatt Reni is speciális gyermekotthonba került. Itt a gyerekek kijárása korlátozott, az iskola is az intézményen belül működik. „Nekem ez jót tett, ott benőtt a fejem lágya” – mondja Reni. „Rendesen jártam iskolába, önismereti és más fejlesztő foglalkozásokon vettem részt.”

Fizikai bántalmazás a területi vezető részéről, szexuális pedig gyermekvédelmi gyám részéről (a beszédek szerint több gyermeket tettlegesen szexuálisan, érintettként engem a grooming eszközeivel tartott sakkban). Indult eljárás, de a területi vezető elhunyt, a gyám ellen meg mindig ejtenek mindent, pedig már több is eljutott nyomozati szakig. Az Átlátszó anonim kérdőívére érkezett válasz.

„Ha egy gyerek sokszor szökik, akkor elkezdik elindítani a speciális intézményi ellátását. Összeül egy szakértői bizottság, és elrendelik a speciális nevelőotthoni elhelyezést, és van mondjuk fél év várólista. A gyerek jó eséllyel egy héten belül megint lelép, szóval abszurd az egész” – mondja Attila. „Egyébként pont egy ilyen szakértői bizottságban találkoztam többször Juhász Péter Pállal, ő itt ismerte meg az áldozatait, a lányait.”

A kép illusztráció. Forrás: Motion Array.

Az Országos Kriminológiai Intézet egyik kutatásában 248 bűnügyi aktát vizsgáltak át. Ezekből kitűnt, hogy „a gyermek‐ és lakásotthonokban élő fiatalok már eleve számos krízist megélve, traumatizálva kerültek intézeti nevelésbe”. A szerzők megállapították, hogy az esetek 95 százalékában már a vér szerinti családjukban valamilyen (lelki, fizikai vagy szexuális) bántalmazás áldozatává váltak.

Ezek bonyolult problemak es teljesen korbeveszik minden tipusu intezetben elo gyereket. Kezdve a szulokkel. Pl. lathatasuk van hetvegente, ahol pl. az ikerlanyokat otthon a szulok arra kenyszeritettek 9evesen, hogy szajjal elegitsek ki a nagybacsit, vagy a nagypapa eroszakolta a 3eves kislanyt (itt eljaras indult, semmi nem lett belole). Ezek a gyerekek mind traumatizaltak, de nem kapnak valodi segitseget es tovabb traumatizaljak egymast vagy epp kiszolgaltatottak bunozoknek. Az Átlátszó anonim kérdőívére érkezett válasz.

A magyar társadalomban a rendőrök, de akár a nevelők között is elterjedt téveszme, hogy a prostitúció a gyerekek vagy fiatalok önálló döntése, a „könnyű pénz reményében” vagy „szexuális túlfűtöttségüktől vezérelve” szabadon választják. A szakma (és a jogszabályok is) azonban egyértelműen és minden esetben kizsákmányolt áldozatnak tekinti a prostitúciós tevékenységben érintett gyereket – akkor is, ha a szavak szintjén bele is egyezett az aktusba.

Drogok: fokozott veszélyeztetettség

„A gyermekvédelemben lévő gyerekek fájdalmasan nagy százalékban drog- vagy alkoholfüggők, és elég komolyan” – mondja Schermann Márta. „Onnantól pedig már nem vagy a magad ura: az alkoholhoz vagy droghoz pénz kell. Sokszor a futtatók is „a kábítószer használat előidézésével és fenntartásával tartják függőségben és kiszolgáltatott helyzetben az áldozatokat” – mondja dr. Windt Szandra kriminológus. „Ez a »beetetés« egyik tipikus módszere.”

Azok a felnőttek akik bejárnak a lányokat megszöktetni azok hozzák be a kristályt és füvet. Felnött férfiak szoktetik meg a fiatal lanyoka majd eladjak oket prostinak… ez attol fugg mennyire kaphato a lany, felnott emberre nem szamithatnak, veluk azt lehet tenni akit akarnak, egykis apro penzert vihetoek. Soha nem indult eljaras, senkit nem erdeklunk. Az Átlátszó anonim kérdőívére érkezett válasz.

„A futtatók gyakran a teljesítőképesség fenntartására is tudatmódosító szereket használnak, mert a szervezet számára rendkívül megterhelő az állandó készenlét, a hosszú munkaidő és az éjszakai igénybevétel” – mondja dr. Windt Szandra. „Az egyik fiatal lánynak, akivel beszéltem, felül a fogsora már teljesen meg volt feketedve, mert mindig oda tették a kristályt.”

A kép illusztráció. Forrás: Motion Array.

Biofű, kristály, összességében dizájnerdrogok leginkább, melyekhez olcsón hozzájutnak. Rengeteg intézmény környékén megfordulnak dílerek, van hogy bentlakó is azzá válik. Az Átlátszó anonim kérdőívére érkezett válasz.

„97 óta dolgozom gyerekvédelemben, azóta csak rosszabb lett minden. A drog 10-15 évvel ezelőtt is hatalmas probléma volt, de azóta ez kb. százszor akkora a kristály bekerülésével. Pokoli a helyzet” – mondja Attila. „A rendőrség csak fut az események után, ahogy a szakma is, és ahogy mindenki. Nincs megfelelő válasz, sem szakmailag, sem hatóságilag, és most akkor megpróbálják ezt politikailag, erőből megoldani. Ez a dzsóker, az egyetlen, amihez tudnak nyúlni.”

A dilerek es a stricik vadasznak az intezmenyben elo gyerekekre, osszebaratkoznak veluk, kapnak kiprobalasra vagy egy belsos gyerek egy kis penzert behozza es raveszi a tobbit a hasznalatra. Az Átlátszó anonim kérdőívére érkezett válasz.

Szőlő utca: szabály vagy kivétel?

„Én az egész pályafutásom alatt, amiből tíz évet »terepen«, vagyis gyermekotthonban töltöttem, nem találkoztam olyannal, mint ami a Szőlő utcában történt, tehát hogy a vezetők a gondjaikra bízott gyerekek prostitúciójának céljából, tulajdonképpen szervezett bűnözői hálózatot építsenek ki, vagy ennek legyenek részesei” – mondja Vaskuti Gergely. „Azzal viszont igen, hogy a gyermekvédelemben élők felül vannak reprezentálva a prostitúció áldozatai között.”

Attila szerint ebben az ügyben „megint van a vadliberális kenegetés, és van ez a turbómagyar »mindenkit öljünk meg«, és nem tudunk mit kezdeni azzal, hogy rengeteg gyerek és rengeteg kolléga van a rendszerben, aki tisztességgel, szeretettel végzi a munkáját”.

Semmilyen segítséget nem kapnak a szerhasználó gyerekek. Lányok sok esetben cigarettát, drogot sexuális munkával szereznek. 11 éves kislány nyitott intézetben van elhelyezve akinek zárt intézetben lenne a helye a múltja miatt. Pszichológus nem foglalkozik a gyerekekkel. Összes bentlakó speci gyerek és normal intézetben vannak. Az Átlátszó anonim kérdőívére érkezett válasz.

„Én nem vagyok ott napi 24 vagy 8 órában a gyermekotthonokban, csak jövök, megyek, ugyanakkor rengeteg helyen megfordultam, sokakkal beszéltem az elmúlt tíz évben” – mondja Schermann Márta. „Ezek alapján azt gondolom, hogy ha nem egy ilyen romlott, gonosz ember van az intézmény élén, mint a Szőlő utcában volt, akkor az, hogy a vezetők előre megfontolt szándékkal, pénzkereseti célból prostitúcióra kényszerítsék a gyerekeket vagy fiatalokat, az egyáltalán nem jellemző az ebben a szakmában dolgozókra.”

Szerinte „inkább az történik, hogy bekeveredik az intézménybe egy-két silányabb – jellemzően képesítés nélküli – nevelő, és ők követnek el szexuális visszaéléseket, vagy egyéb elfogadhatatlan bántalmazást. De ahol hozzáértő és jó szándékú a vezető és a testület, ott észreveszik a visszaéléseket.”

2022ben egy gyerekotthonban dolgoztam pár hónapot, 10 tinédzserrel, fiúk-lányok vegyesen. Az egyik 14 éves kislány már konkrétan prostitúcióból élt és tartotta el az alkoholista anyját meg a testvéreit. Folyamatosan alkoholt ivott az adhd gyógyszerére. Három nagyobb fiú drogfüggő volt, ketten alkoholisták. Amíg ott voltam, kiderült, hogy nemrég elbocsátottak egy alkoholista portást, aki tapizta a gyerekeket. Nem volt sem csoportvezető, sem szakmai vezető, sem elég gyermekfelügyelő. Sem pedig nevelő. Amikor bemutatkoztam a gyerekeknek, az egyik 13 éves azt kérdezte: minek? Két hét múlva maga is eltűnik. Az Átlátszó anonim kérdőívére érkezett válasz.

Az ombudsman 2024-ben is vizsgálta a gyermekvédelmi intézmények működését, jelentései ismét megerősítették a folyamatos fluktuáció, az álláshelyre jelentkezők felkészültségének, illetve szakképzettségének hiánya miatti súlyos problémákat.

„Nyugat-Magyarországon van olyan város, ahol 8-9 gyerekotthont kellett bezárni, mert nincsen kolléga” – mondja Attila. „Nem olyan kolléga nincs, aki gyógypedagógus, meg szociális munkás, hanem olyan, aki targoncás volt a barkácsáruházban, vagy árufeltöltő a hipermarketben. Ilyen nincs. Akinek van két lába.”

Akadozó eljárások

A gyermekprostitúció „alapvetően látens jellegű és többnyire rejtve marad, (…), így az ilyen esetek száma, a probléma valódi súlya fel sem becsülhető” – áll az ombudsman egy korábbi jelentésében.

„Nekem a kétszáz, egyébként kiskorú gyerekemből egy sem került a bíróság elé” – mondja Attila. „A rendőrségi jegyzőkönyvig sokszor eljutottunk, de engem utána soha nem hívtak bírósági meghallgatásra.” Dr. Windt Szandra szerint „ha az összes ide kapcsolódó bűncselekmény-típust egyben kezeljük, tehát az emberkereskedelem és kényszermunka, a kerítés és a gyermekprostitúció kihasználása kategóriákat is, akkor nagyságrendileg 200-300 eljárás azért indul évente. Ez minden bizonnyal csak jéghegy csúcsa, de az azért nem igaz, hogy nem indulnak eljárások”.

„A rendőrnek és az eljáró hatóságoknak is nehéz dolga van, mert nagyon nehezen bizonyítható a szexuális illetve prostitúciós célú kizsákmányolás megtörténte” – mondja Vaskuti Gergely. „Akkor könnyebb a helyzet, ha van egy tettenérés, és ott azt mondja az áldozat, hogy igen, a másik tudott arról, hogy én kiskorú vagyok, és ellenszolgáltatást ígért nekem. De ilyen mikor van?”

Egyetemi gyakorlatot töltöttem egy speciális gyermekotthonban pár hónapig. Sokszor a stricijük várta eltávnál már a lányokat akik elhitették ezekkel a gyerekekkel, hogy az egy szerelmi kapcsolat. Sokan nem tértek vissza, mert vitték külföldre őket prostinak. Az Átlátszó anonim kérdőívére érkezett válasz.

Az érzelmi kötődés miatt általában nagyon nehezen is lépik meg az áldozatok, hogy feljelentést vagy terhelő vallomást tegyenek. Ennyiben jelentős az eltérés mondjuk egy betöréses lopáshoz képest, amely esetén egyértelmű elvárás, hogy büntessék meg az elkövetőt. „Loverboy módszerként írja le a szakirodalom azt a jelenséget, amikor az elkövető fokozatosan bizalmat épít, érzelmi kapcsolatot alakít ki, kedves szavakkal és irreális ígéretekkel manipulálja az áldozatokat”– mondja dr. Windt Szandra. Aki gyermekotthonból jön, általában egy jó szóért gyakorlatilag mindenre képes.

Reni ma házasságban él, férjével egy vidéki településen két kisgyereket nevelnek. Egyikük óvodás, a másikkal még otthon van. Reni nővére továbbra is prostituáltként keresi a pénzt, drogfüggő.

Fülöp Orsolya

A cikk a Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) támogatásával készült. A felméréshez a BIRN B-Engaged eszközét használtuk. Nyitókép: Motion Array.