Nemzeti Sport, GySEV-részvények, szolgálati villák, közmédia – az Átlátszó legfontosabb adatigényléses sztorijai 2025-ben

Ahogy minden évben, idén is rengeteg közérdekű adatot derített ki az Átlátszó. Néha elég volt egy sima adatigénylést beadnunk az illetékes állami szervekhez, sok esetben azonban pert kellett indítanunk a nyilvánosságra tartozó információkért. Mutatjuk a legfontosabb közadatos sztorijainkat 2025-ből a Nemzeti Sport állami megvásárlásától Lázár János minisztériumán át a honvédségi luxusvillákig.

A közérdekű adatokért indított összes perünket megnyertük: a bíróság minden alkalommal kimondta, hogy a közpénzből kötött szerződések a nyilvánosságra tartoznak. A kormány különböző intézményei tehát hiába próbálkoztak üzleti titokra, döntéselőkészítésre vagy másra hivatkozva titkolózni, ki kellett adniuk, hogy mire és hogyan költötték a közpénzt.

88%

Év végéig még

15 246 760 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A közérdekű adatok nyilvánosságát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (röviden Infotörvény) szabályozza. Az Átlátszó 2011-es megalakulása után egy évvel, 2012 május végén elindítottuk, és azóta is üzemeltetjük a KiMitTud adatigénylő portált, ahol néhány kattintással bárki gyorsan és egyszerűen tud közérdekű adatokat igényelni.

A KiMitTud-on megtalálható az összes fontosabb állami/önkormányzati hivatal/intézmény/cég és elérhetőségük, a jogászaink által összeállított formalevélbe pedig csak be kell illeszteni az igénylőt érdeklő konkrét kérdést, aztán egy gombnyomással elküldeni a címzettnek. Cikkeinkhez mi is rendszeresen adunk be közadatigényléseket, mert azokat az Infotörvény értelmében kötelesek megválaszolni az adatgazdák, nem ignorálhatják, ahogy a sima e-mailben elküldött kérdéseinkkel teszik legtöbbször.

A legfontosabb adatigényléses sztorijaink 2025-ben:

1. A Nemzeti Sport állami megvásárlása

2022 szeptember végén vásárolta meg az állam a Nemzeti Sport kiadóját, a vételárat viszont szokás szerint nem közölték. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő azzal hárította el az adatigénylésünket, hogy a szerződés üzleti titok, nem adják ki. Pert indítottunk a dokumentumért, és a bíróság első- és másodfokon is az irat kiadására kötelezte a Vagyonkezelőt. Végül bő két évvel a Nemzeti Sport megvásárlása után, 2025 januárjában megkaptuk a szerződést: eszerint Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc újságját 3,5 milliárd forint közpénzből vette meg az állam.

2. A propagandakampányok részletei

Összesen 125 milliárd forintra szerződött 2019-ben és 2022-ben a Nemzeti Kommunikációs Hivatal a Balásy Gyula érdekeltségeibe tartozó cégekkel, leginkább kormánypropaganda terjesztésére. Meg akartuk tudni, hogy kiknél hirdettek, de ezért perelnünk kellett, mert azt válaszolták a közadatigénylésünkre, hogy a kért dokumentumok „a Hivatalnál nem állnak rendelkezésre”. Aztán nagy nehezen mégiscsak előkerültek, miután megnyertük az értük indított pert. Az iratokból az derült ki, hogy a kampányokban többek között a Rogán Antal exfelesége tulajdonában lévő cég portálján is jelentek meg propagandahirdetések közpénzből.

3. A GYSEV-részvények megvásárlása

A magyar kormány 2024 őszén vásárolta meg a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) Strabag által tulajdonolt részesedését, de a vételárat nem hozta nyilvánosságra. Az adásvételi szerződést pedig hiába kértük ki az illetékes Építési és Közlekedési Minisztériumtól: Lázár János tárcája döntéselőkészítésre hivatkozva nem adta ki a dokumentumot. Pert indítottunk a szerződés nyilvánosságáért, és a bíróság tavasszal első fokon, ősszel pedig másodfokon is nekünk adott igazat. Lázáréknak tehát ki kell adniuk az iratot, amiből kiderül, mennyi közpénzt fizettek a Strabagnak a GYSEV-részvényekért. (Még nem kaptuk meg a szerződést, de már nagyon várjuk.)

4. A Honvédség szolgálati villái

A kormánypárti Index februárban írt arról, hogy a Tisza Párt szakértőjeként felbukkanó volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz közel 1 milliárd forintért „építtetett magának” egy szolgálati villát Dunakeszin. Akkor kiderítettük, hogy az ingatlan a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI Zrt.) tulajdonában van. Ezzel szemben a korábbi honvédelmi miniszter, Benkő Tibor megvett egy budaörsi házat, amit korábban szolgálati lakásként használt – és annak az ingatlannak szintén a HM EI Zrt. volt a tulajdonosa. Kikértük a honvédségi cégtől, hogy a szolgálati villákat kinek az utasítására, mennyiért vették meg és újították fel, illetve Benkő esetében mennyiért adták el. Nem akarták megmondani, ezért pereltünk, a bíróság pedig első és másodfokon is nekünk adott igazat. (Az adatokra még várunk.)

5. A közmédia kínai szerződései

Hszi Csin-Ping kínai elnök 2024. májusi budapesti látogatását követően a Xinhua kínai állami hírügynökség angol nyelvű kiadása közölt egy tizennyolc tételből álló pontos listát a vizit eredményeként különféle szervezetek között megkötött magyar-kínai megállapodásokról. A listán három olyan megállapodás is szerepel, amelynek egyik résztvevője a magyar közmédiát üzemeltető Magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). Kikértük a kínai szerződéseket, de az MTVA nem adta ki őket, ezért pert indítottunk a dokumentumokért. A bíróság 2024 nyarán első fokon, idén év elején pedig másodfokon is a szerződések kiadására kötelezte a közmédiát. Az iratok szerint az MTVA munkatárscseréket, közös hírkészítést, technológiai és üzleti együttműködést ígért meghatározó kínai médiaszerveknek.