Soltész Miklós szomszédja másodfokon is elvesztette a telekvita miatt indított perét

Ráth Gábor másodfokon is elvesztette azt a pert, amit Soltész Miklós egyházügyi államtitkár és a budajenői önkormányzat ellen indított amiatt, hogy a település eladott egy útrészt Soltésznak, s így Ráth nem tud normálisan behajtani autóval az államtitkáréval szomszédos telkére. A Budapest Környéki Törvényszék jogerős ítélete szerint azonban a férfi eljárási okokból vesztette el a pert, a másodfok az ügy tartalmi részében nem döntött: tehát nincs bírósági döntés arról, hogy az eladott út közút volt-e vagy sem, és eladhatta-e azt az önkormányzat Soltészéknak.

Ráth Gábor szerint a jelenlegi budajenői polgármester korábban azt ígérte neki, hogy ha nem lesz más megoldás, az önkormányzat befedi a telekre bevezető út melletti vízelvezető árkot, hogy megoldódjon a férfi bejutása. A polgármester azonban most azt mondta a Blikknek, hogy ezt nem lehet megvalósítani, mert ahhoz fákat kéne kivágni, ami sértené a mellette lévő ingatlantulajdonos jogait. 

84%

Év végéig még

19 227 168 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

2024 májusában számoltunk be arról, hogy Soltész Miklós egyházügyi államtitkár és KDNP-alelnök néhány éve megvette a budajenői háza melletti közút 91 négyzetméteres részét az önkormányzattól kb. 150 ezer forintért. A Soltészék mögötti telekre autóval az út megmaradt részéről lehetne bejutni, de az csak papíron 3 méter széles, valójában nagy részét egy fákkal szegélyezett betonozott árok teszi ki. Emiatt a Soltészék mögötti telek tulajdonosa, Ráth Gábor nem tud behajtani autóval a saját telkére, és nem tudta elkezdeni az oda tervezett háza építését. Ottjártunkkor mi is csak gyalog, libasorban sétálva tudtunk bemenni Ráth telkére.

Az egyházügyi államtitkár ráadásul 2024-én tavaszán még egy kocsibeállót is épített az általa megvett területre – ám az építmény jócskán rálógott a maradék közútra is, végképp ellehetetlenítve a hátsó telekre való bejutást. Ráth emiatt panaszt tett ellene az önkormányzatnál és a kormányhivatalnál, és miután mindkettő kötelezte az államtitkárt a kocsibeálló lebontására, ő végül hintává alakította át az építményt.

Ráth Gábor közben időközben pert is indított amiatt, hogy az önkormányzat eladta a közút egy részét az államtitkárnak, álláspontja szerint ugyanis ez jogszerűtlen volt, mert minden közút forgalomképtelen nemzeti vagyon, amit nem lehet(ett volna) értékesíteni. Az első fokon eljáró Budaörsi Járásbíróság azonban elutasította Ráth Gábor keresetét, és

a férfit arra kötelezte, hogy fizessen 381 ezer forint perköltséget Soltész Miklósnak és feleségének,

valamint 240 ezret a budajenői önkormányzatnak. Vagyis sokszorosát annak, amennyiért Soltészék anno megvették a házuk melletti útszakaszt.

Az elsőfokú bíróság többek között arra az önkormányzati érvelésre alapozta a döntését, hogy Budajenő akkori vezetése értékesíthetővé nyilvánította az útrészt, mielőtt eladták volna Soltésznak, vagyis szerintük minden jogszerű volt. A bírósági döntésből egyébként az is kiderült, hogy a kérdéses Szitakötő utca papíron nem közút, és soha nem is volt az, hanem csak „kivett út” minősítéssel szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. A bíróság szerint ezért nem is esik automatikusan a nemzeti vagyonról szóló törvény alá, vagyis nem alapból forgalomképtelen, hanem az önkormányzaton múlik, hogy mit csinál vele – itt ugye eladta egy részét egy államtitkárnak.

Ráth Gábor tehát elsőfokon tartalmi okból vesztette el a pert, de nem nyugodott bele az ítéletbe, hanem fellebbezett a bírósági döntés ellen. A másodfokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék azonban helybenhagyta az elsőfokú döntést, és

arra kötelezte Ráthot, hogy fizessen Soltész Miklóséknak 127 ezer forint, a budajenői önkormányzatnak pedig 80 ezer forint másodfokú perköltséget.

Sepsi Tibor, az Átlátszó jogásza így foglalta össze a másodfokú ítéletet: „a felperes (Ráth Gábor) eljárási okból vesztette el a pert, a másodfok az ügy érdemében nem döntött – nincs tehát bírósági döntés arról, hogy a kivett út közút volt-e vagy sem, illetve hogy eladhatta-e azt az önkormányzat Soltészéknak.

Azt mondta ki ugyanis a Budapest Környéki Törvényszék jogerősen, hogy a felperesnek nem volt joga arra, hogy Soltészék és az eladó önkormányzat közti szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérje a bíróságtól. Ennek a polgári peres eljárásról szóló törvény és a bírói gyakorlat alapján fennálló feltételei a törvényszék szerint azért hiányoztak, mert marasztalási pert is lehetett volna indítani az ügyben, ez pedig a kizárólag megállapításra irányuló perindítást kizárja.

A marasztalási per itt azt jelentené, hogy nemcsak az érvénytelenség megállapítását kéri a felperes, hanem valamilyen magatartásra, például az eredeti állapot helyreállítására vagy a gépocsival történő bejárás biztosítására kéri kötelezni a keresetlevében a felperes az alpereseket. Ilyen keresetet a felperes még most is előterjeszthet: saját állítása szerint 2020. decemberi az adásvételi szerződés megkötése, úgyhogy még éppen az ötéves elévülési időn belül van minden lehetséges igényével.”

A kérdéses út a térképen, balra a másik vizes árok és a szántóföldek

Ráth Gábor szerint Budajenő jelenlegi polgármestere korábban azt ígérte neki, hogy ha nem lesz más megoldás, akkor az önkormányzat befedi a telkére vezető út melletti vízelvezető árkot, hogy be tudjon járni a telkére autóval. Most azonban Vezérné dr. Hevesi Tünde a Blikknek azt nyilatkozta, hogy „Nem lehet lefedni az árkot és biztosítani itt a bejutást a telekre, mert fákat kellene kivágni hozzá, ez pedig sértené a mellette lévő ingatlantulajdonos jogait.” A polgármester ugyanakkor hozzátette: nem hagyják magára Ráth Gábort, 1,1 millió forinttal támogatják, hogy a telektulajdonos a túloldalról, a szántóföldek felől – szintén egy árok befedésével – bejárhasson a telkére egy földútról.

A férfi az Átlátszó érdeklődésére röviden így kommentálta a másodfokú ítéletet: „Várom a választásokat és adott esetben kérni fogom a felelősségre vonást. Hat évet vártam, már nem sietek.”

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond a megújult sóskúti katolikus templom avatásán 2025.szeptember 8-án. (fotó: MTI/Kocsis Zoltán)