Drasztikus adóemeléssel küldte padlóra a cafeteria-rendszert a kormány

Hónapok óta kampányol a Tisza-párt állítólagos adóemelési terveivel a Fidesz, miközben a már megvalósított saját adóemeléseiről hallgat. Eddig bemutattuk, hogy Orbán Viktor kormánya mennyi adót vezetett be 2010 óta, és hogyan emelte 30 százalékkal az üzemanyagadót. Most pedig utánanéztünk annak, hogy a cafeteria-rendszert miként küldték padlóra adóemeléssel és a juttatások körének leszűkítésével.

„A [béren kívüli] juttatások mindig is arra szolgáltak, hogy a drágább munkabér helyett a munkáltató olyasmire költsön kedvezőbb adózás mellett, aminek társadalmi haszna is van. Ilyen volt például a dolgozó meleg ételhez juttatása utalványokon keresztül, amit a kormány egy tollvonással (jogellenesen, statáriális módszerekkel) kivezetett 2013 végén, ami miatt közpénzből 100 milliárdos nagyságrendű kártérítést kellett fizetni” – reagált az Átlátszó megkeresésére Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke, akit a béren kívüli juttatásokról, a cafeteriáról kérdeztünk.

84%

Év végéig még

19 227 168 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az MKOE alelnöke úgy folytatta, hogy „társadalmilag hasznos lenne a városon belüli közlekedés, de ez nem, csak a településen kívüliek bejárására adott BKV-bérlet adómentes. Az elmúlt években a kormány teljesen következetlen módon változtatott ezen a szabályokon.

Ami korábban tabu volt, azt megadta a kormány, amit pedig mindenki megszokott, azt kivette a cafeteriából, és az nettó bérként adózik.

A cégek, annak bizonyítására, hogy bármely dolgozójuk számára nyújtják a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatásokat, cafeteria-szabályzatot alkalmaznak, ami óvja a munkáltatót a diszkriminációtól, és biztosítja, hogy a lehető legkedvezőbben adózzon a munkáltató, de az adható juttatások köre szűk, ami ezen kívül van, az NETTÓ BÉR” – mondta lapunknak Ruszin.

Ruszin Zsolt, az MKOE alelnöke (fotó: MKOE/Facebook)

Adóemelés és SZÉP-kártya

A cafeteria – vagyis a béren kívül adható juttatások rendszere – meglehetősen nehéz időszakon van túl. A Fidesz ugyanis 2011-től kezdve nem csak a cafeteria adóterheit változtatta, hanem a felhasználását is korlátozta.

A béren kívüli juttatások (BKJ) 2010-es 25 százalékos adója 2021-ig 35 százalékra nőtt, majd 28 százalékra csökkent. Tehát jelenleg is 3 százalékkal magasabb annál, amennyi a Fidesz kormányra kerülésekor volt – de több éven keresztül 10 százalékkal több volt az akkori értéknél.

És miközben az adóját megemelte, a béren kívüli juttatások körét jelentősen szűkítette a kormány. 2011-ben volt:

• üdülési csekk,
• iskolakezdési támogatás,
• helyi utazási bérlet,
• meleg étkeztetés – utalvánnyal is (Sodexo, Edenred stb.),
• hideg étkezési utalvány,
• munkáltató által finanszírozott internethasználat,
• önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás,
• SZÉP-kártya.

2022-re ez úgy változott, hogy maradt a SZÉP-kártya a három alszámlával (szálláshely, vendéglátás, szabadidő), de kiesett minden más a BKJ köréből. Vagyis megszűntek az étkezési utalványok, az iskoláztatási támogatások, és minden más korábbi cafeteria-elem.

A nagy „államosításnak” megvolt az ára:  a Telex írta meg 2023-ban, hogy „a magyar kormány 2012-ben a szokásos finomságával, jogi és tanácsadói előkészítés nélkül olyan adószabályokat vezetett be, amelyekkel gyakorlatilag ellehetetlenítette, kirúgta a magyar piacról az étkezési jegyes piacot addig uraló három francia cafeteriacéget, vagyis az Edenred, a Sodexo és a Le Chèque Déjeuner (ma már Groupe Up) nevű társaságokat.” Emiatt hosszan húzódó per indult, majd végül az egyezség szerint mintegy 70 milliárd forintnyi adóforint bánta a magyar kormány lépését – ennyi kártérítést fizetett a Fidesz-kormány a francia cégeknek közpénzből, utólag.

Vissza is szorult rendesen

2025-re a SZÉP-kártya mellé megjelent a cafeteria-rendszerben a „Lakhatási támogatás (35 év alatti munkavállalóknak)”, és a kártya felhasználását bővítik majd decembertől: újra lehet belőle majd hideg élelmiszert is vásárolni, és lakásfelújítási célra is felhasználható a keret egy része.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a cafeteria-elemek szűkítése és a juttatások adójának emelése milyen hatást váltott ki.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közadatigénylésünkre azt közölte, hogy „a munkavállalóknak adott béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adott évi kifizetői bevallásban ezen a jogcímen vallott adókötelezettség adat áll rendelkezésre”.

Ez 2014-ben 58,6 milliárd forint volt, 2019-re 34 milliárdra csökkent. Majd 2025-re 64 milliárdra nőtt. Csakhogy ha az inflációval korrigáljuk az összeget, akkor az látszik, hogy

a 2014-es összegnek mostanra 102,3 milliárdra kellett volna nőnie.

Ehelyett ennél jóval kevesebb az összeg. Vagyis az adóemelés és a juttatások körének szűkítése azt eredményezte, hogy elolvadtak a béren kívüli juttatások.

Arról, hogy a Tiszát adóemelési tervekkel vádoló Fidesz számtalan közterhet emelt 2010 óta,és sok újat is bevezetett, többször is írtunk már. Csak egy példa a sok közül: az üzemanyagok adóját 30 százalékkal emelte meg – és ez persze a benzin/gázolaj ára mellett drágít minden mást is, amit autóval szállítanak a boltokba.

Segesvári Csaba

Címlapkép: A Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) elfogadását hirdető felirat egy adyligeti vendéglátóhelyen, a Léda Étterem és Pizzériánál 2022-ben (fotó: MTI/Róka László)