Plasztikfolyó – Egyre több a mikroműanyag a Tiszában

Húsz éve hozza a Tisza a műanyag-szemetet Magyarországra, és az ukrajnai háború miatt ismét romlik a helyzet. Második rész.

„Beszéltem Bélával, mesélte, hogy voltatok nála!” – üdvözöl Molnár Attila Dávid, a PET Kupa egyik ötletgazdája az egyik PET-hajó fedélzetén. Bélával a Tisza forrásvidékén találkoztunk két héttel korábban; tíz éve dolgozik a Tisza megtisztításán, a szemét megfelelő begyűjtésén és kezelésén Kárpátalján. „Béla az egyik első külföldi folyómentőnk, akit sikerült ebbe a közösségbe belevonni, vagyis inkább ő jött aktívan utánunk. Szerencsére azóta sokan jelentkeztek még.”

Szükség is van rájuk, mert minden erőfeszítés ellenére még mindig hatalmas mennyiségű szilárd hulladék érkezik a folyón minden árhullámkor. Az augusztusi XIII. Tiszai PET Kupa versenyzői öt nap alatt 2183 zsáknyi, összesen kilenc tonna hulladékot gyűjtöttek a Tiszában Balsa és Tiszadob között. A háború előtt, 2021-ben hat tonna szemetet szedtek össze a Felső-Tiszán. Cikksorozatunk első részét itt lehet olvasni:

A szemétnek nagyjából a fele jön Ukrajnából, másik felét Romániából hozzák a Tisza mellékfolyói. Bár Románia uniós ország, nagyjából kiépített hulladékgazdálkodási rendszerrel, a szakértők szerint korábbi időszakokból még mindig rengeteg műanyag lehet az ártereken, ezt hozzák le a folyók.

„A probléma nagyjából húsz évvel ezelőtt jelentkezett először”, mondja Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének igazgatója, akivel Vásárosnaményben találkozunk, a vízügyi igazgatóság telepén. A PET Kupa önkénteseivel éppen azt a nagyjából 55-60 köbméternyi szemetet válogatják a forró betonplaccon, amit a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) a májusi áradáskor elfogott.

„Különválogatjuk a műanyagot, a fémet, az üveget, a veszélyes és a kommunális hulladékot. Így a szemétnek nagyjából a fele még visszakerülhet a hulladékkörforgásba”. Hankó Gergely, KSZGYSZ. Fotó: Átlátszó.

A FETIVIZIG 2019-ben állította üzembe speciális gépparkját, amivel a nagyobb árhullámokkor kivonulnak, és kiterelik a hulladékot a Tiszából. Ebben az évben hozták létre azt a hulladék-előrejelző rendszert is, ami hat kamerából áll a Tisza különböző pontjain, kárpátaljai és magyar Tisza-szakaszokon is. Így egy szoftver segítségével előre tudják jelezni azt, amikor nagyobb mennyiségű műanyaghulladék várható Magyarországra. A rendszer kiépítésének költsége 1,28 millió euró volt, ennek 90%-át az Európai Unió finanszírozta.

A 2019-2022-es időszakban körülbelül tíz alkalommal vonult ki a FETIVIZIG géplánca, de idén még csak egyszer volt akkora árhullám, ami annyi szemetet hozott, hogy szükség lett volna rá. A gépek évente körülbelül 120-150 köbméternyi háztartási hulladékot gyűjtenek be a folyóból.

A FETIVIZIG úszó-kotró gépe, Vásárosnamény. Fotó: Átlátszó.

„Itt a FETIVIZIG védekezik, de lejjebb a Közép-Tiszai Vízügyi Igazgatóság is óriási mennyiségeket fog meg: több ezer négyzetméteres hulladékszigetek is feltorlódhatnak a kiskörei vízerőmű előtt” – mondja Hankó Gergely. Szerinte körülbelül félmillió euróra (200 millió forintra) tehető, amennyit a magyar állam évente a hulladékmentesítésre költ.

Szerettünk volna egy vízügyes kollégát is megszólaltatni, de nem kaptunk engedélyt a forgatásra, és írásbeli kérdéseinkre sem válaszolt az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

Mikroműanyagok a vízben

A PET-kalózok által gyűjtött 9 tonna szemétből 2,4 tonnát tettek ki a PET palackok. Mivel a palackok könnyűek, súlyra nem, de térfogatban ezek jelentik a legnagyobb tételt a kihalászott szemétben.

„Olyan sok a műanyag, hogy tényleg arra lenne szükség, hogy egész évben menjen a profi takarítás”, mondja a PET-kupa társalapító Molnár Attila Dávid. Szerinte folyamkilométerenként minimum 3-4 tonna lerakódott hulladékkal lehet számolni.

„Az a hajtóerő, hogy a gyerekeinknek már műanyagmentes folyót adjunk.”, Molnár Attila Dávid, PET Kupa. Fotó: Átlátszó.

A műanyag-szennyezés nem csak azért jelent problémát, mert a horgászokat és a strandolókat zavarják a sörös palackok: néhány éve már a Tisza vizében is kimutathatóak a mikroműanyag-részecskék. Az Eurofins Environment Testing Hungary Kft. évek óta végez vizsgálatokat, legutóbb most augusztusban vettek mintát a folyóból.

Az eredményeik szerint a korábbi mérésekhez képest nőtt a mikroplasztikok koncentrációja a Tiszában.

Idén augusztusban 156 mikroműanyag-részecskét találtak 1000 liter Tisza-vízben.

„Kimutatták, hogy különböző vízi élőlényekben gyulladásos folyamatokat okozhatnak a mikroműanyagok” – mondja az Átlátszónak dr. Bordós Gábor, az Eurofins ügyvezetője, akit a PET Kupán csíptünk el versenyzőként. Az azonosított mikroműanyag-részecskék 80 százaléka polietilén volt, ez a legnagyobb mennyiségben gyártott és felhasznált műanyagfajta világszerte.

„Már az emberi szervezetben is előfordulnak mikroműanyagok, de nem tudjuk még pontosan, hogy milyen hatással vannak a humán egészségre.” Dr. Bordós Gábor, Eurofins Environment Testing Hungary Kft. Fotó: Átlátszó.

Megkerestünk néhány nagyobb üdítőital-gyártó vállalatot: a Coca-Cola Company és a Pepsi nemzetközi sajtóirodája mellett írtunk az Ukrajnában legtöbbet eladott Morshynska, és a kifejezetten Kárpátalján gyártott Shayanska ásványvíz-márkáknak is. Azt szerettük volna megtudni, hogy milyen szerepet vállalnak a tiszai helyzet megoldásában. Egyiküktől sem kaptunk választ.

Amikor fegyverek szólnak, nem a szelektív kukát keresi az ember

A háború kitörése óta mind a pénz, mind a humán erőforrás érezhetően megcsappant Ukrajnában. „A háború előtt azt mondtuk, hogy körülbelül tíz év alatt meg tudjuk oldani ezt a problémát. Most még mindig azt mondjuk, hogy tíz év, hogyha most befejeződik a konfliktus” – mondja Hankó Gergely. „És persze féltjük a kollégáinkat, barátainkat Kárpátalján.”

„Mióta az oroszok elszabadultak, a zöld problémák értelemszerűen háttérbe szorultak” – így látja Molnár Attila Dávid is. „Nekünk Kárpátalján több járművünk, présgépünk, darálónk, teherautónk van, mint Magyarországon, mert tizedannyi költséggel el lehet érni ezt a hatást, mint itt a takarítással.” Ez most gyakorlatilag lehetetlenné vált.

„Azok az emberek, akik velünk folyótisztító akciókon részt vettek, azoknak egy része már a fronton van, de olyan is van, aki már nem él” – mondja Molnár Attila Dávid. „A Borzsa-takarításnál segített nekünk egy háromgyerekes apuka, akik házi lekvárt készítettek és kézműves termékeket. Harmincegynéhány éves volt. Nyilvánvalóan minden nap érezzük a hiányukat, minden nap, meg hát gondolunk rájuk.”

Fülöp Orsolya

Nyitókép: Átlátszó. Videó: Pápai Gergely. A cikk a Journalismfund Europe támogatásával készült. Köszönjük a PET Kupa szakmai támogatását.