Orosz receptet követ a kormány ukrán csalókról szóló kampánya

Nem sokkal azután, hogy Putyin nyilvánosan beszélt az ukrán csalók elleni fellépésről, Orbán és a magyar kormánypárti sajtó is ukrán csalókkal riogató kampányt indított. Korábban orosz dezinformációs csatornák hamis riportokat is terjesztettek német és izraeli állampolgárok elleni ukrán csalásokról. Az oroszok pénzére külön utaznak ukrán hackerek, ám emögött feltehetően nem klasszikus bűnözők, hanem titkosszolgálatok állnak.

Május óta kampányszerűen foglalkozik a Fidesz kommunikációs gépezete az ukrán online csalók által jelentett állítólagos veszéllyel. A cél nyilvánvalóan a „Voks 2025” kampány megtámogatása, az eszköz pedig a zsigeri idegenellenesség felszítása: Ukrajna EU-tagságának aligha van köze az online csalásokhoz, hiszen az online csalók uniós vízum nélkül is ugyanúgy hozzáférnek az internethez. Arra viszont alkalmas, hogy általánosságban bűnözőként fesse le az ukránokat.

Az alaphangot Orbán Viktor május 27-i videója adta meg, ahol a miniszterelnök arról beszélt, hogy az online csalások 80 százalékát ukránok követik el (hogy ez valóban így van-e, arra nincs nyilvános bizonyíték, az Oxford Egyetem kiberbűnözési indexe szerint például Ukrajna csak a 2. helyen áll Oroszország után).

Hirtelen az ország legnagyobb problémái közé kerültek az ukrán csalók

Az ukrán csalások ürügyén hamarosan kormányülést is összehívtak, és azóta a kormánypárti médiabirodalom folyamatosan szállítja az állítólag ukrán hátterű kiberbűncselekményekről szóló híreket.

Az Átlátszó számításai szerint májusban és júniusban a kormányközeli médiában több mint 250 ukrán csalókat emlegető anyag jelent meg, többszöröse annak, ami a megelőző 5 hónapban összesen.

A kampányban minden jelentősebb kormánypárti médium részt vesz, köztük a közmédia, a TV2, a HírTV, a Magyar Nemzet, valamint a Mediaworks regionális lapjai, utóbbiak központilag gyártott cikkekkel rémisztenek ukrán csalókkal (például a ’Tippek az ukrán csalók ellen, avagy hogyan tudjuk megvédeni tőlük a pénzünket’ című, alapvető biztonsági tippeket tartalmazó cikkekben).

Hamis videók

A magyar médiában futó „ukrán csalók” kampány orosz mintát követ, hiszen mind a külföldre, mind a hazai nyilvánosságba szánt orosz propagandában visszatérő elem ez a tematika. Olyannyira, hogy az ukrán telefonos csalások témája a Pókháló-hadműveletre adott reakciók között is előkerült, párhuzamba állítva az orosz légierő elleni dróntámadásokkal.

A külföldre szánt orosz dezinformációs kampányokban először 2023-ban jelentek meg az állítólagos ukrán telefonos csalások. 2023 második felében orosz hátterű közösségimédia-fiókok terjesztettek ilyen témájú hamisított videókat. Ezekben látszólag izraeli médiumok, például a Times of Israel arról számolt be, hogy ukrán csalók izraeli állampolgárokat kerestek meg azzal, hogy a Hamász fel akarja törni a számlájukat, ezért utalják át a pénzüket egy „biztonságos számlára”, vagyis a csalóknak.

Valójában ilyen hírt nem közölt egyik izraeli médium sem, azok logóit engedély nélkül szerkesztették rá a készítők saját videóikra.

A különböző videókban eltérő összegek szerepeltek, egyik szerint 30 millió, máshol 1,8 millió, egy harmadik szerint 2 millió dollárt vesztettek el az állítólagos izraeli áldozatok. 2024-ben ismét megjelent egy hamisított Times of Israel-videó ukrán csalókról, ebben azt állították, hogy az elkövetők 80 millió dollárt csaltak ki az izraeli hadseregnek való hamis adománygyűjtéssel.

A hamis izraeli riportot elindító egyik fiók a VKontakton

Szintén tavaly terjesztették oroszbarát csatornák egy hamis Deutsche Welle-riportot az állítólag német polgárok pénzére utazó ukrán hackerekről. A videón elhangzik, hogy a berlini rendőrség figyelmeztette az embereket, hogy ne csatlakozzanak ismeretlen Wi-Fi hálózatokhoz, mert az ukrán csalók kedvenc módszere, hogy ilyeneken keresztül lopják el a felhasználók bankkártyaadatait. Valójában sem a DW nem közölt ilyen riportot, sem a berlini rendőrség nem adott ki ilyen figyelmeztetést.

Csalások Oroszországban: titkosszolgálati játszmák

A fenti álhíreknél több a valóságalapja azoknak az orosz híradásoknak, amelyek az orosz állampolgárokat célzó ukrán kibertámadásokról szólnak. Ezek mögött azonban nem feltétlenül a klasszikus, profitra utazó szélhámosok állnak, hanem legalább ennyire részesei a titkosszolgálatok, vagy az azoknak bedolgozó fél-legális hackerek – ugyanilyen „alvállalkozókat” régóta alkalmaznak az orosz szolgálatok is, ilyen például a Fancy Bear nevű hackercsoportot, és más, a hírszerzők által beszervezett „patrióta hackereket”.

Az oroszok elleni ukrán kibercsalások legalább részben a hadviselés eszközei, céljuk a lakosság megsarcolása, vagy zavarkeltés az ellenséges hátországban.

Tavaly a brit Telegraph készített interjút a Monetáris Hadsereg nevű ukrán hackercsoporttal, akik hamis társkereső profilokkal, kriptovaluta-csalásokkal és más praktikákkal csalnak ki pénzt oroszoktól, aminek egy részét honvédelmi célokra ajánlják fel. A lap szerint a csoport még a teljes körű invázió előtt, 2020-ban alakult, és a Covid-járvány idején megnövekedett forgalmú társkereső oldalakon hálóztak be orosz férfiakat. A létszám a háború után 100 főre duzzadt, az egyik később csatlakozott tag úgy fogalmazott:

„Tekintve, hogy sokat bombáztak minket, nem érzek lelkiismeret-furdalást.”

Valóban ukrán csalók – illetve jó eséllyel a titkosszolgálatok – állhatnak azok mögött az akciók mögött, ahol a cél nemcsak a pénzszerzés, hanem a zavarkeltés is Oroszországban. A háború kezdete óta Oroszországban több tucat esetben gyújtottak fel toborzóirodákat, katonai, rendőrségi épületeket, bankfiókokat.

A Mediazone független orosz hírportál riportja szerint az utóbbi időben ezeket már nagyrészt nem politikai tiltakozásként, hanem csalók zsarolása hatására követték el.

A Mediazone szerint a bíróságon több, ilyen cselekmény miatt letartóztatott ember (akik között sok az idős) azt vallotta, hogy a gyújtogatás előtt banki csalók szerezték meg a pénzét, vagy hatalmas kölcsönt vettek fel a nevében. Ezután a csalók azt mondták nekik, egy szívességért cserébe visszakaphatják a pénzüket.

Az egyik gyújtogató, egy nyugdíjas nő például azt mondta, 2023 augusztusában magukat biztonsági tisztviselőknek kiadó emberek hívták fel, és meggyőzték arról, hogy a megtakarításai veszélyben vannak. Útmutatásuk alapján 800 ezer forintnak megfelelő hitelt vett fel, és a pénzt átutalta egy „biztonságos” számlára, így a pénzt ellopták. Ezután a „biztonsági tisztviselők” meggyőzték a nőt, hogy ha segít a csalók megbüntetésében, pénzjutalmat adnak neki. Elmagyarázták, hogy ehhez fel kell gyújtania azt az épületet, ahol a csalók tartózkodnak, hogy kicsalja őket. Az épület valójában egy toborzóiroda volt.

Másokkal szintén elhitették, hogy visszakaphatják a pénzüket, ha részt vesznek egy, az orosz állam érdekét szolgáló „speciális műveletben”: egy nő elmondása szerint azt mondták, hogy a célpontként megjelölt épületben olyan emberek pihennek, akik az ukrán oldalon terveznek harcolni, őket kell tehát kifüstölni. Egy férfi az elnökválasztáskor tintát öntött a szavazóurnába – elmondása szerint neki azt mondták a csalók, hogy vegyen részt egy „hamis szavazólapok megsemmisítését” célzó műveletben.

Orbán beszéde az orosz médiában

Az elmúlt két évben az orosz állami média rendszeresen írt orosz állampolgárokat célzó ukrán csalásokról. Egyes beszámolók szerint például csalók először pénzt küldenek az áldozat bankszámlájára olyan közleménnyel, ami arra utal, hogy a pénzt az illető tovább fogja utalni az ukrán hadseregnek. Ezután az áldozatot felhívták, és az orosz hatóságoknál való feljelentéssel fenyegetve zsaroltak ki tőlük pénzt. Mások azt is tudni vélik, hogy az ukrán csalóknak betanították, hogy ha valakinek feltűnne az akcentusuk, akkor mondják azt, hogy Rosztovból származnak, ott ilyen a tájszólás.

Tavaly a hírek szerint csalás áldozata lett a Kreml-barát énekesnő, Larisza Dolina is, olyannyira, hogy a csalók még a lakása eladására is rábeszélték – a közösségi médiában megjelent magyarázatok és maga Dolina elmondása szerint az ügy mögött ukrán csalók hálózata állt, bár ezt a Meduza cikke szerint a rendőrség nem erősítette meg.

Idén februárban – 3 hónappal a magyarországi ukrán csalós kampány előtt – már Vlagyimir Putyin is ukrán csalókról beszélt. Putyin azt ígérte, hogy az FSZB a Belügyminisztériummal együtt, további intézkedéseket dolgoz ki az Ukrajnából és más barátságtalannak minősített államokból irányuló telefonhívások megakadályozására, valamint azt, hogy a szolgáltatók biztosítsák, hogy a telefonok megkülönböztető jelzéssel mutassák, ha valóban egy állami szerv hivatalos vonaláról érkezik a hívás.

A fentiek tükrében nem meglepő, hogy az orosz médiában pozitív fogadtatásra talált Orbán nyilatkozata. Orbán kijelentéseiről az orosz állami vagy állami hátterű médiumok is beszámoltak, köztük a Gazeta és az országos TV1 csatorna is.

Zubor Zalán

Címlapkép: Átlátszó montázs