Orbán Viktor már 2002-ben és 2017-ben is az „áttörés évét” emlegette, akárcsak idén

Idén februárban a szokásos évértékelő beszédében Orbán Viktor miniszterelnök kiadta a jelmondatot: „2025 legyen az áttörés éve!”. A részletekről szólva „a brüsszeli bürokratákkal” és „a Soros-hálózat” tagjaival vívott harcot, az infláció elleni küzdelmet, továbbá az édesanyák SZJA-mentességének bevezetését és a munkahelyek megőrzését említette. Beígért továbbá 100 új gyárat és 18 ezer kollégiumi férőhelyet is. Nagyjából ugyanilyen beszédet mondott 23 évvel ezelőtt, a 2002-es évértékelőjén is.

Sőt, akkor még optimistább volt: 2006-ra gyermekenként havi nettó 1 millió forintos jövedelemről, 606 milliárd forintos egészségügyi fejlesztésről és a 2012-es olimpiarendezésről is beszélt. 2017 elején pedig arra az évre ígérte az áttörés lehetőségét.

Nemrég bemutattuk, hogy a Fideszhez hasonlóan már a kommunista diktátor, Rákosi Mátyás is az „idegen ügynökök” ellen küzdött Magyarország „szuverenitását” védve a „baráti Szovjetunió” támogatásával a „béketábor” tagjaként.

A régi újságokban azonban más érdekességeket is találni néhány kattintással. Orbán Viktor miniszterelnök 2025. február 22-én elmondott évértékelő beszéde ugyanis nagyjából megegyezik azzal, amit 23 évvel ezelőtt, 2002 februárjában mondott el a Pesti Vigadóban. Igaz, akkor úgy beszélt az áttörés évéről, hogy az már megtörtént az előző esztendőben. Mutatjuk a hasonlóságokat és a különbségeket az idei és a 2002-es beszéd között.

2002. február: „Orbán kijelentette: 2001 az áttörés éve volt.”

2025. február: „Most kell bátran és nagyban gondolkodni. Ezért azt javaslom Önöknek, magunknak, hogy 2025 legyen az áttörés éve.”

Orbán Viktor évértékelője 2002-ben (forrás: Magyar Hírlap, 2002, február 8. / Arcanum)

2002. február: „Jó esély van arra, hogy megszülessen a nagy eredmény, a gazdag, eredményes európai Magyarország – mutatott rá. Azzal, hogy a magyar gazdaság képes volt az európai növekedés kétszeresének teljesítésére, esélyt teremtettünk arra, egy nemzedék alatt felzárkózzunk az EU-hoz – vélekedett.”

2025. február: Elmondta, „öt nagy csatában vitézkedünk egyszerre a brüsszeli bürokratákkal”, pedig a magyarok nem szeretik a háborút, békeszerető, jámbor emberek, de vannak dolgok, amiben nem engedhetnek és nem is fognak engedni.

***

2002. február: A tervekről szólva kifejtette: a növekedés lehetővé teszi, hogy 2006-ig egy gyermek után 1 millió, két gyermek után 2, három után pedig 3 millió forint legyen az adómentes jövedelem. Négy év múlva a kiegészítő családi pótlék megkétszereződik, a rászorulóknak ingyenes lesz az étkezés a bölcsődétől a középiskoláig.

2025. február: „Meghirdetjük Európa legnagyobb adócsökkentési programját is. Ha már áttörés, hát legyen. Két lépésben megduplázzuk a gyerekek után járó adókedvezményt. (…) Ez világszenzáció, ilyen nincs sehol. Ez óriási kiadás, de a nekilendülő gazdaság, a vállalkozásokat támogató programok és a teljes foglalkoztatás együtt képes megtermelni ezt az összeget úgy, hogy közben a költségvetési hiány és az államadósság is csökken. Régi álmunk, hogy a gyermeket nevelő szülők ne legyenek anyagi hátrányban azokkal szemben, akik nem vállalnak gyermeket.”

Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos országértékelő beszédét tartja a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület rendezvényén a Pesti Vigadóban 2002. február 7-én (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

2002. február: „A fizetésemelések és az adócsökkentés révén megkétszereződik az átlagkereset, és minden dolgozni akaró és tudó ember munkához jut Magyarországon.”

2025. február: „a magyar nyugdíjrendszer fenntartható, ha továbbra is mindenki dolgozik, és ha növekvő pályán tartjuk a fizetéseket. És mi éppen ezt akarjuk, a mi célunk az egymillió forintos átlagjövedelem.” (…) Ezért meghirdetjük a száz új gyár programot, mert csak így tudjuk biztosítani, hogy minden magyarnak, aki dolgozni akar, a jövőben is legyen munkája.”

Korabeli cikk a 2002-es Orbán-beszédről (forrás: 24 óra, 2002. február 8./Arcanum)

2002. február: Hangoztatta: járulékkedvezményeket vezetnek be a 45 év feletti nők és az 50 évnél idősebb férfiak elhelyezkedésének elősegítésére. A lakásépítésekhez nyújtott szociálpolitikai kedvezmények összege az adómentes jövedelemhez hasonló mértékben növekszik. Négy éven belül 7500 bérlakás épül. Tovább emelkedik a nyugdíjak vásárlóértéke, s 50 százalékkal többet érnek majd az özvegyi nyugdíjak, a nagyszülők is mehetnek gyesre, és bevezetik a számlás nyugdíjrendszert.

2025. február: „A COVID, a háború, az energiaárak, az élelmiszerinfláció megrángatta a családokat, ideje, hogy biztos kikötőt találjanak. Ezért áttörés kell az otthonteremtésben is. (…) A nyugdíjasoknak külön figyelem jár, mert az élelmiszerárak tőlük nagyobb arányban viszik el a nyugdíjat, mint a dolgozóktól a fizetést. Ezért a nyugdíjasok számára a zöldségek, a gyümölcsök és a tejtermékek esetén az év második felében egy bizonyos havi összeg erejéig visszatérítjük az áfát.”

***

2002. február: „Az egészségügyre összességében 606 milliárdot költenek, elérik, minden második fiatal egyetemre, főiskolára járjon, tízezerrel lesz több a kollégiumi férőhely, és megkétszereződik a cigány ösztöndíjasok száma.”

2025. február: „Jön a Szép Kártya, és jönnek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások. Érkezik még a Diákváros, azt várom, 18 ezer kollégiumi férőhellyel.”

A 2002-es évértékelő beszéd (forrás: Magyar Hírlap, 2002. február 8., Arcanum)

2002-es beszédét a miniszterelnök azzal zárta, hogy milyen jó lesz majd, ha 2012-ben olimpiát rendez Magyarország, majd megkért mindenkit, hogy menjenek el szavazni áprilisban, mert „egy vasárnap délelőtt megér négy évet”. A magyarok hallgattak rá: a részvételi arány mindkét fordulóban 70 százalék fölött volt. A Fidesz-MDF koalíció azonban elvesztette a választást: a 386 parlamenti mandátumból mindössze 188 lett az övék (48,7%). Nagy ellenlábasuk, az MSZP viszont 178, a vele koalícióra lépő SZDSZ pedig további 20 képviselői helyet szerzett, ami összesen 198 (az összesből 51,3%). 

Orbán Viktor beszédet mond a Fidesz-KDNP eredményváró rendezvényén a 2010-es országgyűlési választás második fordulóját követően a Vörösmarty téren 2010. április 25-én (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

2010-ben viszont ismét a Fidesz nyerte az országgyűlési választást, méghozzá toronymagasan. A párt a szavazatok 67,8 százalékát szerezte meg a KDNP-vel közösen, s így 262 képviselőt küldhetett az akkor még 386 tagú országgyűlésbe.

Egy újabb megnyert választást követően, 2017-ben a Fidesz vezetője és az ország miniszterelnöke ismét az áttörésről beszélt, de már nem múltidőben, mint 15 évvel korábban, 2002-ben, hanem csak lehetőségként említve azt. 2017. február 20-án a parlament tavaszi ülésszakának elején beszámolt a kormány előző évi eredményeiről.

2017-ben a parlamentben (forrás: Magyar Hírlap, 2017. február 21./Arcanum)

Napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor eldicsekedett többek között azzal, hogy 2016-ban „74 százalékra csökkent a GDP-, vagyis nemzetiössztermék-arányos államadósság” és „2 százalékkal bővült a magyar nemzeti össztermék” (miközben az EU-s átlag 1,9% volt). Azt is mondta, hogy „a munkanélküliek száma 205 ezer főre mérséklődött”, s ezzel a munkanélküliség 4,4% lett. Hozzátette: „Nincs messze, azt is mondhatom, hogy karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság” – amiről már 2002-ben is beszélt.

Ezután felsorolt még egy csomó számot a bér- és nyugdíjemelésekről, adócsökkentésekről, családi kedvezményekről, otthonteremtési támogatásokról, majd közölte: „Mindezek olyan tények, amelyek azt ígérik, hogy sikerülhet elérnünk a gazdasági áttörést.” 

2017-ben a parlamentben (forrás: Magyar Hírlap, 2017. február 21./Arcanum)

Tehát a miniszterelnök 2002-ben azt állította, hogy 2001-ben már megvolt az „áttörés éve”, majd 15 évvel később, 2017-ben egy lehetőségként említette, majd idén célként jelölte meg, hogy „2025 legyen az áttörés éve!” Azt sajnos nem mondta, hogy ha 24 éve elvileg már megvolt, akkor miért kell újra, illetve miért nem sikerült 2017-ben és az azóta eltelt 7 esztendőben. De majd talán idén összejön, meglátjuk.

Erdélyi Katalin

A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta. A címlapkép Átlátszó-montázs: Orbán Viktor évértékelő beszédet mond 2025. február 22-én (fotó: Orbán/Facebook) és 2002-ben (fotó: MTI/Magyar Hírlap/Arcanum)