A történész és újságíró páros, azaz Csunderlik Péter és Pető Péter új könyve vicces összefoglalója az elmúlt 16 évnek.

Főcze János történész könyvében egy székelyföldi falu társadalmának átalakulását elemzi.

Egy régész, egy történész és egy evolúcióbiológus közös könyvben igyekszik megfejteni, hogy miért háborúzik az emberiség, hisz a béke sokkal jobb lenne mindenkinek.

Ungváry Krisztián legújabb kötete kémregényként is olvasható: a két világháború közötti politikai és diplomáciai játszmákról szól.

Kunt Gergely kötete a korabeli rádióadásokat vizsgálva azt kutatta, hogy azokból mit tudhattak meg az emberek a koncentrációs táborokról.

Koloh Gábor történész könyve szerint a magyar nemzet elfogyásától való rettegés a Horthy-korszakban is komoly politikai viták témája volt.

Kiss László történész-szociológus Barnamezős futball című kötete bemutatja a magyar foci kialakulását a kezdetektől a rendszerváltásig.

Mit tehet az a magyar emigráns, aki külföldön, az adott ország nyelvén ír? Hová fogják őt számítani? Egy tanulmánykötet keresi a válaszokat.

Sinclair McKay Berlinről szóló könyve egy hatalmas történelmi tablót fest a városról, s annak építészetéről, művészetéről, lakosairól.

Laczó Ferenc történész kötetét nevezhetnénk proproblémakatalógusnak, de olvasónaplónak is.

Ritter György új kötete rengeteg interjúrészlettel mutatja be, hogy a hazánkban élő német kisebbség tagjai miként emlékeznek vissza a történelemre.