Hány tényleges áldozata volt a koronavírusnak Magyarországon? Infografikák

A halálozási adatok alakulását folyamatos vita kíséri, a kormány kritikusai a hivatalos kimutatások alapján azt hangsúlyozzák, hogy rekordmagas az elhunytak száma, és listavezetők vagyunk ebben a szomorú rangsorban. Míg a kormány és szakértői árnyalni igyekeznek a képet azt fejtegetve, hogy a koronavírus miatti halálozás valójában jóval kisebb a nyilvántartottnál, csak mindenkit covidos elhunytként regisztrálnak, akikben kimutatták a vírust. A magyarországi népesség alakulására vonatkozó első negyedéves adatok alapján az utóbbi állításban van igazság, ugyanakkor ez egy olyan jelenségről is árulkodik, amelyre az ország egy csöppet sem lehet büszke. Megvizsgáltuk részleteiben a halálozási adatokat.

 

Magyarországon az első, koronavírushoz köthető haláleset 2020. március 16-án volt. Ezután a márciusi hónapban összesen 15 további áldozata volt még a vírusnak. Mivel a járvány csak ezután kezdett el igazán felerősödni, elmondható, hogy 2020 első negyedévében az elhunytak száma még szinte a koronavírus áldozatainak számától függetlenül alakult. Ez így 2020 első három hónapjában 34 540 elhunytat jelentett. 2021 ugyanezen időszakában már 42 875 halálos áldozat olvasható ki a KSH adatbázisából. 2015–2019-es évek első negyedévében az elhunytak számának az összátlaga pedig 37 451 fő volt.

2020-ban és 2021 első negyedévében elhunytak száma és ugyanennek az időszaknak az ötéves átlaga 

A fenti számok alapján 2021 első negyedévében 5 424-gyel többen haltak meg a 2015–2019-es évek első negyedévének átlagához képest, 8 335-tel többen pedig 2020 első negyedévéhez képest. Mivel 2021 első negyedévében a regisztrált koronavírusos áldozatok száma ennél több volt (egészen pontosan: 11 738), elmondható, hogy a nyilvántartásban szereplő COVID-halottak száma valóban magasabb, mint ahány honfitársunknak ténylegesen a vírus okozhatta a halálát. Ugyanis ha valamennyi COVID-halottként regisztráltat a járvány ragadott el, akkor tavalyhoz és az ötéves átlaghoz képest legalább 11 738-cal magasabbnak kéne lennie a halálozásnak. Sőt, ha hozzávesszük a járulékos halálozásokat (például az elhalasztott kezelések miatt bekövetkező elhalálozásokat), úgy még magasabbnak. Ehhez képest a növekmény alacsonyabb, mint a regisztrált COVID-elhunytaké; a korábbi évekhez képest alacsonyabb tavalyi számhoz viszonyítva harmadával, az ötéves átlaghoz képest meg a felével.

2021 I. negyedévi többlethalálozás az ötéves átlag és 2020 I. negyedévéhez képest, 2021 I. negyedévi COVID-áldozatok számával összevetve

Kegyetlennek tűnő őszinteséggel megfogalmazva: a COVID-halottak fele-harmada a sok éves mortalitási mutatókat alapul véve jó eséllyel elhunyt volna az év adott időszakában valami másban. Ám mindennek van egy másik oldala is: a tény, hogy akik súlyos betegségben vagy valamely komoly szervi rendellenesség miatt hunytak el, és kimutatták náluk a koronavírust is, azt is igazolja, hogy az ilyen bajokkal kórházba kerülőket nem tudták megvédeni a fertőzéstől. Vagyis jóval nagyobb lehetne azok száma, akik túlélhették volna a járványt, de szerencsétlenségükre most kerültek kórházba. Ezt támasztja alá, hogy az első negyedévben elhunytak negyedénél kimutatták a koronavírust, ami a valóságban még magasabb arányt jelenthet.

Itt megtudhatja, kiket veszélyeztetett leginkább a járvány – összeállításunk az alapbetegségekről

Magyarországon eddig több mint 28 ezer áldozatot követelt a koronavírus-járvány. A hivatalos járványügyi tájékoztató oldal szerint a legtöbbüknek volt valamilyen alapbetegsége. Elemeztük az elhunytakról közzétett adatokat a járvány megjelenésétől kezdve, ebből pedig egyértelműen látszik, hogy melyek azok az egészségi problémák, amelyek rizikófaktort jelenthetnek. Ugyanakkor az adatszolgáltatás problémás pontjaira is rávilágít az elhunytakat összegyűjtő táblázat.

Nincs egységes protokoll

„Én a halálozások számát nézem elsősorban. Tehát a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri. És én azt látom, hogy ott az első csatát megnyertük” – mondta el Orbán Viktor 2020. szeptember 4-én a Kossuth Rádió reggeli műsorában, amikor a riporter a járvány elleni védekezésről kérdezte.

A járvány harmadik hullámában azonban (amikor sorra dőltek meg a negatív rekordok hazánkban) a kormányzati kommunikáció irányt váltott, és inkább azt hangsúlyozta, hogy nem érdemes a halálozási adatokat összevetni más országokkal, hiszen mindenhol más kritériumok vannak arra vonatkozóan, hogy ki számít pontosan COVID-elhunytnak.

Ez abból a szempontból igaz, hogy valóban nincs egységes módszer a halálozás nyilvántartására: a legtöbb ország a WHO ajánlása szerint jár el, vagyis a klinikailag megerősített esetek mellett a valószínűsíthetően COVID19 okozta haláleseteket is koronavírus-elhunytakhoz sorolják. Ebben az esetben például az otthon elhunytak is megjelenhetnek a nyilvántartásban, akiknél esetleg nem került sor tesztelésre. Máshol azonban ragaszkodnak a pozitív teszthez annak érdekében, hogy behatárolják, kik sorolhatóak a koronavírus áldozatai közé.

Emellett természetesen az sem mindegy, hogy valaki koronavírusban vagy koronavírus fertőzéssel veszti életét. Vannak ugyanis országok, ahol minden fertőzöttként regisztrált elhunytat beleszámítanak a koronavírus-halálozási statisztikába, mint például Csehországban, Németországban vagy Franciaországban. Nálunk is hasonló a helyzet, amiről az Operatív Törzs sajtótájékoztatóin Müller Cecília országos tisztifőorvos több alkalommal beszélt már.  

A hazai protokoll szerint ugyanis minden olyan elhunytat beszámítanak a koronavírusban elhunytak közé, akinek a betegsége időtartama alatt vagy előtte bármikor pozitív koronavírus tesztje volt. Így olyanok is COVID-elhunytként kerülnek az adatbázisba, akik valamilyen egyéb, meglévő betegség következtében vesztették életüket, de valamikor fertőzöttek voltak.

Máshol azonban ennél szigorúbb a nyilvántartás, és csak olyan halálozásokat sorolnak a koronavírusban elhunytak közé, ahol a fertőzés ténye igazolhatóan magyarázza a halálesetet. Ezt a gyakorlatot követi többek között osztrák szomszédunk, Lengyelország, Szlovákia és Szerbia is. A két kategória között helyezkedik el például az Egyesült Királyság, ahol 28 napnál nem régebbi pozitív teszt esetén tüntetik fel a koronavírust a halál okaként.

Többlethalálozásban középmezőnyben vagyunk

A többlethalálozás – ami azt mutatja meg, hogy a korábbi évekhez képest mennyien haltak meg egy országban – már jobb összehasonlítási alapként szolgál.  

Az Eurostat adatai szerint a koronavírus-járvány megjelenése óta két jelentősebb csúcs volt a többlethalálozás tekintetében: az első 2020. március–május között, amikor a 2016–2019-es évek átlagánál 25%-kal több halálesetet regisztráltak az EU országaiban. A második csúcspont pár hónapja, 2020 november-decemberi időszakban volt, ami már 40%-os növekedéssel járt. A harmadik hullám elhunytjai pedig már 2021 márciusában jelentős többletet mutatnak: hazánkban 41,2%-kal több elhunyt volt ekkor a 2016–2019-es évek átlagához viszonyítva. Ennél csak Bulgáriában (52,6%), Szlovákiában (57,7%) és Csehországban (63%) volt nagyobb arányú a többlet. Márciusban emellett Lengyelországot (37,9%) is megelőztünk, miközben ebben az országban volt a legmagasabb, 97%-os a többlethalálozás mértéke az EU-ban a második hullám csúcsán.

Többlethalálozás 2020–2021-ben az előző négy év átlagához képest az EU-s országokban (%)

Az elhunytak abszolút száma alapján a 2016–2019-es években átlagosan 4 millió 702 ezren haltak meg az EU-ban, míg 2020-ban 5 millió 247 ezren. Ez alapján 545 ezerrel több elhunyt volt a 2020-as évben a 2016–2019-es évek átlagához képest.

Itthon 2020-ban 143 139-en hunytak el az Eurostat adatbázisa szerint, ami 9,8%-os növekedést jelent az azt megelőző öt év átlagához képest. Ez uniós összevetésben nem kifejezetten magas, mindössze 8 országban volt kisebb ez a szám. Az EU-s 14,1%-os átlaghoz képest is kedvezőbbnek tűnik a helyzet hazánkban. Az élmezőnyben Lengyelország (20,8%), valamint Szlovénia (20,4%) volt.

Többlethalálozás 2020-ban az Európai Unió egyes tagállamaiban az előző öt év átlagához képest

Népességarányosan ugyanakkor már nem csupán nyolc országot előzünk meg, hanem rögtön a középmezőnybe kerülünk, a 27 tagállam közül a 11. helyre. 2021. január 3-ig ugyanis egymillió főre vetítve 1 309 emberrel halt meg több ember Magyarországon, mint a korábbi években. Az EU-s átlag népességarányosan 1 464 fő, a legmagasabb többlethalálozás Bulgáriában  (2 553 fő), a legalacsonyabb (272 fő) Lettországban volt.

A halálozás alakulása heti bontásban

A járvány második hullámától kezdve heti bontásban is megnéztük halálesetek számát. Itt azt látni, hogy mind a második, mind a harmadik hullám csúcsán közel azonos volt az egy héten bejelentett elhunytak száma: 2020 49. hetében 4 170, 2021 12. hetében pedig 4 163. Ez amiatt érdekes, mivel a harmadik hullám során közel másfélszer annyi áldozata volt a járványnak egy héten, mint a második hullám alatt. Amíg a második hullám alatt többezer elhunytat nem kötöttek a koronavírushoz, és így az ötéves átlagnál jelentősen több nem vírusos halálesetet regisztrált a KSH, addig a harmadik hullámban ennek az ellenkezője látszik: a koronavírus-elhunytak nélküli heti halálozás tartósan az ötéves átlag alatt mozog, és a többlethalálozást jelentős mértékben a járvány áldozatai tették ki.

Ezen felül látható az áldozatok életkorcsökkenése is, amit már korábbi cikkünkben is feldolgoztunk. Amíg a második hullámban jelentősen több, 80 évnél idősebb halálos áldozat volt, a harmadik hullámban ebből a korosztályból számottevően kevesebben veszítették életüket. A fiatalabb, 35-79 éves korosztály tekintetében viszont ez fordítva volt: a harmadik hullám jelentősen magasabb heti halálozást hozott a második hullámhoz képest.

Halálozások száma hetenként a teljes lakosságon belül korcsoportok szerint

A koronavírus áldozatainak száma korcsoportok szerint heti összesítésben 

A többlethalálozás heti bontásban

A heti halálozás mellett pedig azt is megnéztük, hogy az ötéves átlaghoz viszonyítva mennyivel volt több a heti elhunytak száma a járvány második hullámától kezdve. A többlethalálozás 2020 48. hetében volt a legmagasabb, 1 609 fővel több az ötéves átlaghoz képest, viszont ebből mindössze 872 fő volt hivatalosan is a koronavírus áldozata.

 Többlethalálozás heti változása az ötéves átlaghoz viszonyítva

Kövesse a járvány hazai és nemzetközi adatait a naponta frissülő, megújult Koronamonitor oldalunkon:

KORONAMONITOR – Naponta többször frissülő grafikonok és térképek a koronavírus magyarországi helyzetéről

 Szabó Krisztián – Szopkó Zita  – Hont András

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!