Minden adatigénylésért pénzt kér a parti területeket eladogató gárdonyi önkormányzat

Csak látszólag csitultak el a kedélyek az utóbbi hónapok felzúdulása után, amelyet az váltott ki a gárdonyiak körében, hogy a polgármester – a járványveszélyre hivatkozva – személyes döntéseket hozott egyes tóparti területek eladásáról. A tiltakozók – túl a demonstrációkon – mostanra jobban megszervezték magukat, és immár közadatigénylésekkel igyekeznek kikényszeríteni az átláthatóságot. Az önkormányzat válaszul busásan megkéri ennek árát – miközben a civilek már a helyi népszavazást szervezik a tópart további beépítése ellen. Megnéztük, mit hozott az ősz a gárdonyi csörtében.

Támogatási kampány

Tóth István polgármesternek mára lett egy gúnyneve Gárdonyban: Resztli. A testneveléstanárból jó néhány éve a város első számú vezetőjévé avanzsált fideszes politikusra nem véletlenül aggatták ezt: éppen ő volt, aki a területeladásokat firtatóknak rendre kisebb értékűnek próbálta feltüntetni a kifogásolt parcellákat, mondván, azok sokszor csak beékelődött, maradvány vagy resztliterületek.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

„R. Tóth István”  egy október eleji hivatalos posztja óta lényegében nem nyilatkozott meg az eladásokról, holott kérdést kapott ezekről bőven. Mint az Átlátszó is megírta, még a nyár elején kezdődött csörte a helyiek és budapesti nyaralótulajdonosok egy csoportja és a polgármester között arról, miért döntött utóbbi egyes frekventált, közvetlenül tóparti telkek eladásáról, vagy bérbe adásáról úgy, hogy az ügyletekről a helyi közvélemény lényegében kész tényekként, már lefutott ügyletekként értesülhessen.

Tüntetnek, aláírást gyűjtenek – a gárdonyi tószakaszt nem engednék „elbalatonosítani”

Ez a nyár különösen forró hangulatú a Velencei-tó déli partján: Gárdonyban egyelőre civil összefogásban tiltakoznak a part további beépítése ellen. A polgármester szerint ez csak hisztéria, a ballibeláris erők hadjárata, az önkormányzat valójában értelmes, a település egészének javára váló fejlesztéseket kíván végrehajtani a saját területein. Végigkövettük, mi történt eddig az ügyben.

Az elégedetlenkedő ingatlantulajdonosok – magukat továbbra is függetlennek mondva – mostanra szervezettebben tömörülnek, s rendszeresen posztolnak a gárdonyi városvezetés viselt dolgairól egy erre létrehozott Facebook-os felületen. Az Átlátszó kérdésére attól ugyan elzárkóztak, hogy a csoport fő aktivistáit megnevezzék, céljaik viszont világosak.

„Fontos hangsúlyozni, nem szervezeti formában működünk, tehát nem egyesületi vagy alapítványi formában végezzük tevékenységünket. Nincsenek választott tisztségviselőink sem. Teljes egészében civilként, a szabadidőnkben dolgozunk Gárdony part menti területeinek védelme és a Gárdonyi Önkormányzat átláthatósága érdekében. Van, aki hivatali dokumentumok után kutat, valaki infografikákat készít, mások közérdekű-adatokat kérnek vagy sajtóközleményeket írnak. A tapasztalatokat összesítjük és a Gárdonyi Közlöny (GK) oldalon publikáljuk. Ezt a munkát addig folytatjuk, amíg a fent leírt célokat el nem érjük” – válaszolták megkeresésünkre.

Hűtlen kezelés gyanúja

A GK adatkigényléseinek ügye meglehetősen érdekes egyébként. Először még szeptember végén kellett volna 32.500 forintot befizetniük, hogy megtudhassák, miért az egyik képviselő – aki nem mellesleg a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságnak elnöke is – cégével szerződött le az önkormányzat az agárdi szabad partszakasz egy részének bérbeadásáról.

Jankovics Zoltánné jegyző azonban az információs önrendelkezési jogról és az információ-szabadságróI szóló 20II. évi CXII. törvény 29. paragrafusára hivatkozva a fenti összegű költségtérítést állapított meg, mert szerinte ennyi (azaz lényegében egy heti minimálbér) a munkaerő-ráfordítás költsége. A Gárdonyi Közlöny szerint viszont egyrészt nincs indoka egy négy óra időtartamot meghaladó (tehát a törvényi ingyenességet túllépő) adatkikeresésnek és elküldésnek, másrészt a jegyző nem indokolta meg, valójában mit számolna fel a kért összegért. A képviselő összeférhetetlenségének tisztázásáért azért tovább próbálkoztak, de ismét sikertelenül: a közérdekű adatnak számító üzemeltetői szerződés részleteit újabb összeg befizetése után adta volna ki a jegyző.

Log into Facebook | Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.

Egy másik szerződés viszont előkerült az ilyen információkban valóban nem kifejezetten bővelkedő hivatalos gárdonyi weboldalról, ebből az derül ki, hogy az ebben az ügyletben szintén érintett képviselő, Dávid Zoltán évek óta meglepően olcsón bérelhet a cégén keresztül egy strandot, valamint egy jelenleg fizetős parkolóként használt placcot.

A GK itt többek között azt kifogásolja, hogy a szerződésben megállapított bérleti árnak köszönhetően a vállalkozó-képviselő akár egy napi üzemeltetéssel is megtérítheti a bérleti díjból adódó költségeit. A civilek legfrissebb közlése és a mostanra fellelt testületi jegyzőkönyvek szerint a bérbeadásról határozó 2014-es ülésen többektől felvetődött az ár-érték aránytalanság, sőt, figyelmeztették a polgármestert, hogy ezzel az ügylettel bevételvesztés éri majd a várost – ám ezt azzal altatta el a kérelmező képviselő, hogy a területet biztosan nem parkolóként fogja hasznosítani. Majd nemsokára megnyitotta rajta a fizetős parkolót.

A tóparti ingatlanok vitatható el- és bérbeadásai miatt az LMP társelnöke, Schmuck Erzsébet egyébként rendőrségi feljelentést tett, hűtlen kezelés alapos gyanújára hivatkozva.

„Munkálkodik a gonosz”

Tóth István polgármester szerint azonban a fentiek mind csak a gonosz erők lobbitevékenysége, a cél pedig az ő elmozdítása – s tágabb értelemben Gárdony város fejlődésének akadályozása. Az utóbbi hetekben a hivatalhoz közérdekű adatigénylés formájában beérkezett 40 kérdés feltűnően néhány embertől – a polgármester által deklaráltan nem kedvelt budapesti nyaralótulajdonosoktól – érkezett, márpedig ők „egy kottából játszanak”, megbízóik baloldali politikusok, egyetlen céljuk pedig, hogy folyamatosan támadják az önkormányzat tagjait, nagyobb léptékben pedig megbuktassák a kormányt.

Log into Facebook | Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.

Ha a civileket egyelőre nem is, az átláthatóságról érkezett kifogásokat valamennyire mégis komolyan vehették a hivatalban, mert bár a képviselői vagyonnyilatkozatok nem, de az önkormányzat által kötött, ötmillió forintnál nagyobb értékről szóló szerződések egy idő után mégis felkerültek a település hivatalos honlapjára. A kötelezően közzéteendő vagyonnyilatkozatok kiadására benyújtott civil kérelmet egyébként azzal utasította el a jegyző, hogy azok kiadása kívül esik az önkormányzat hatáskörén.

Még kevésbé voltak sikeresek a hivatali munka kritikusai a további, közadat-igényelt ügyekben, így nem derült ki egyelőre, mi okból kapott a település költségvetéséhez mérten extra mennyiségű támogatást a helyi, nem különösebben eredményes futball, valamint miért az alpolgármester fia nyerte el az egyik strandfejlesztés látványtervezését. (Ráadásul, a vírushelyzetre hivatkozva, pályáztatás nélkül.)

Hamarosan ismét szintet lépett a történet: az egyik ellenzéki képviselői is megpróbálta kikérni az elmúlt ciklusok telekeladásait, de az adatokat 28 ezer forintért lett volna hajlandó kiadni a hivatal.

Ezzel együtt immár tényleg mélyen a zsebükbe kéne nyúlniuk a hivatali ügymenet kritikusainak, ugyanis

600 ezer forintnál többre rúg az összeg, amibe az eddig kikért adatok és dokumentumok a Gárdonyi Közlöny csapatának kerülnének.

Részleteiben is vannak mókás tételek: a Szabadság út – Posta utca – Bóné Kálmán utca által határolt területen, azaz az önkormányzat épületétől mintegy 20 méterre folyó bontási munka kivitelezőjének nevét például csak 11 munkaóra költségeire hivatkozva bocsátaná rendelkezésre a jegyző.

Mindezekre az Átlátszó is rákérdezett a polgármesternél (az október 13-án elküldött kérdések között szerepel a honlapról hiányzó testületi jegyzőkönyvek kérdése, a képviselő parkolóbérlet ügye, a nyilvánosan elérhetetlen vagyonnyilatkozatok, illetve az is, hogy a polgármester október eleji posztjában felvetett reményei, miszerint a helyi közélet most már valószínűleg nyugodtabb mederbe terelődik majd, szerinte miért nem teljesültek), ám a megkeresésre azóta sem érkezett reakció.

Ami legalábbis furcsa annak tükrében, hogy a polgármesteri kijelentés szerint „a balliberális sajtó és politikusok egy kiragadott részletet nagyítottak fel, melyet csak a teljes történet ismeretében lehetne helyén kezelni.” Ám ezt a történetet éppen ő nem igyekszik teljes részletességében megismertetni.

Öltözők és mosdó vagy sportkomplexum?

A Gárdonyi Közlöny által is kifogásolt egyik szerződést a Surf Core Kft.-vel kötötte az önkormányzat. Az egyébként a tóparton felnőtt húszszoros szörfbajnok Varga Gábor 2011-ben alapította meg egyesületét, ez mostanra kisebb épületekből és tárolókonténerekből álló bázissá nőtte ki magát.

Varga cége a helyi területbérlési szabályoktól eltérően, kimagaslóan hosszú időre, 60 évre bérelheti ki a területet, hogy ott egy kvázi sportvárost hozzon létre.

Szerinte a 60 év a megtérülés a 300-400 milliósra tervezett beruházás feltétele, és azt is ígérte, nem fogja elzárni a területet az ott lakóktól.

A másik oldalon a projekt kritikusai szerint aggályos, hogy a tó egyik utolsó szabadstrandi partszakaszáráról van szó. A témával szintén foglalkozó, a Jávor Benedek (Párbeszéd) által alapított Közérdekvédelmi Központ hozzáteszi: a beruházást tervező cég gazdasági eredményei alapján felvetődik, a társaság valójában más, háttérben maradó befektetők érdekeit próbálja előmozdítani a beruházás névleges felvállalásával – ezt azonban Varga cáfolja.

A terület beépítése ellen azonban nem csak a civilek, de a gazdasági élet szereplői is szót emeltek. Kevéssé ismert a szál, hogy egy magánszemély még 2019-ben a Veszprémi Törvényszéken közigazgatási eljárásban támadta meg a Fejér megyei kormányhivatal által a sportkomplexum építésére kiadott engedélyt. Az ügy pikentériája, hogy az engedélyt az első fokú járási hivatal elutasította, a Surf Core Kft. fellebbezésére így került megyeszintre, ahol helyt adtak neki.

A közigazgatási per tárgya, hogy a sportkomplexum építése az ott haladó közútszakaszon balesetveszéllyel járna, az épített környezetben pedig visszafordíthatatlan károk keletkeznének.

A történetben érintett ügyfél a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Redetzky Jenő is, aki a Hotel Club Kft. ügyvezetője is egyben, s akinek szomszédos szállodájától a majdan épülő szörfközpont a beadvány szerint elvenné a tópartra néző kilátást – azon túl, hogy megnövekednének például a területen a parkolási gondok. A közigazgatási eljárásban ugyan nem a panaszosok javára döntöttek szeptember közepén Veszprémben, viszont ennek hatására tett büntetőfeljelentést a szóban forgó telek elidegenítése miatt Eötvös Pál gárdonyi önkormányzati képviselő.

Amíg a büntetőfeljelentéseknek eredménye nem lesz, egy helyi népszavazási kezdeményezéshez az aláírásgyűjtés mindenesetre folyik. A gárdonyi választási bizottság október 26-án fogadta el az ellenzéki képviselők által benyújtott 6 kérdést, amelyben arra keresik a válaszokat, tényleg akarják-e a Gárdonyban élők, hogy beépüljön a tópart.

Kocsis Noémi

Fotó: Gárdonyi Közlöny Facebook oldala