Bezárás
Riport

Rossz minőségű szenet osztanak a szociális tüzelő program keretében, Leisztinger is profitál

Már félmilliárd forint értékben vásárolnak barnakőszenet az önkormányzatok a kormány szociális tüzelő programja keretében, a tűzifa helyett szenet választók száma hat év alatt a triplájára nőtt. Pedig a lakosság, és több önkormányzat is panaszkodik a minőségre, sőt, egy vizsgálat szerint rákkeltő anyagokban dús lignit is juthat a legszegényebbeknek. Utánajártunk, mi állhat a jelenség háttérben, és közben egy ismerős milliárdosba is belefutottunk.   

A SAJTÓSZABADSÁG NEM CSAK A HATALOMTÓL, TŐLED IS FÜGG – MUTATJUK, MENNYIBE KERÜL AZ ÁTLÁTSZÓ

Az Átlátszó ingyen van, de nem ingyen készül: idén még 3345 előfizetőre lenne szükségünk. Fektess be te is a tényfeltáró újságírásba!

A kormány 2011-ben, az 59/2011. (XII. 23.) számú rendelettel vezette be a szociális tüzelőanyag-támogatást, amit a Belügyminisztérium által közzétett pályázat útján igényelhetnek az önkormányzatok. A lakhatási szegénységgel foglalkozó Habitat for Humanity adatgyűjtése alapján az első évben a 851 millió forintos keretből azok a települések részesültek, amelyek előzetesen jelezték igényüket, 2013-től pedig már csak az 5000 főnél kisebb lakosságú települések váltak jogosulttá a támogatásra.

2014-től a magas munkanélküliség által sújtott települések önkormányzatai önerő nélkül igényelhettek fát az állami erdészetektől, de a szállításról továbbra is a településeknek kellett gondoskodniuk. 2016 óta a támogatás mértékét a közfoglalkoztatásban foglalkoztatottak átlagos éves létszáma és a 80 éven felüliek lakosok száma („ellátottak”) alapján állapítja meg a Belügyminisztérium.

Az első években csak tűzifát igényelhettek az önkormányzatok, 2014-ban azonban „kísérleti jelleggel” bevezették a szenet is: a települések 20-40 mm átmérőjű barnakőszén vásárlására pályázhattak.

A lehetőséggel 83 önkormányzat élt az első évben (ők 36 ezer 65 mázsa barnakőszenet vettek) tavaly viszont már 252 önkormányzat rendelt barnakőszenet.

Az idei számok még nem ismertek, miután a jelentkezési határidő augusztus 31 volt, és az elbírálás folyamatban van. Idén a kiírás szerint keménylombos tűzifa igénylése esetén az önkormányzatok legfeljebb 2 erdei m3/ellátott, lágy lombos tűzifa esetén legfeljebb 3 erdei m3/ellátott, barnakőszén esetén legfeljebb 6 mázsa/ellátott mennyiséget igényelhetnek.

Tavaly összesen 2358 önkormányzat pályázott és nyert. Pogácsás Tibor államtitkár egy sajtótájékoztatón elmondta, keménylombos tűzifa vásárlására 2065 önkormányzat nyert el támogatást 4,3 milliárd forint értékben, lágylombos tűzifa vásárlására pedig 41 önkormányzat 120 millió forintot. A nyertes önkormányzatoknak a tűzifát a kormányhivatalok erdészeti igazgatóságai által nyilvántartott erdőgazdálkodóktól kellett megvásárolniuk.

Belügyminisztérium által meghirdetett szociális tüzelőanyag-pályázat 180 ezer embernek jelent segítséget – mondta Pogácsás Tibor Dányban. Fotó: Botár Gergely/kormany.hu (2017)

Barnakőszén vásárlására 2019-ben 252 önkormányzat nyert el 510 millió forintot. „Erre azokon a területeken lehetett pályázni, ahol problémás a tűzifa beszerzése, viszont kis távolságból beszerezhető a szén” – számolt be a Magyar Hírlap a sajtótájékoztatón elhangzottakról.

Miután szénbányából nem lett sokkal több az elmúlt években az országban, viszont a barnakőszenet igénylő önkormányzatok száma jelentősen megnőtt (83-ról 252-re), és így a szénre fordított állami támogatás is megugrott 155 millióról 514 millióra, megpróbáltuk kideríteni, mi állhat a jelenség mögött.

Sokáig kitart, mert annyira rossz

A fában gazdag Baranyában mindössze három település kért barnakőszénre támogatást: a villányi borvidék két faluja, Márok és Nagytótfalu, valamint Zók, a Szentlőrinci Járásban.

Márokon legutóbb 108 család részesült tüzelő támogatásban, közöttük 191 mázsát osztottak szét. Krizics Zsanett polgármester (Fidesz-KDNP) először készséggel válaszolt a kérdéseinkre, később azonban visszavonta nyilatkozatát.

A faluban sikerült beszélnünk néhány helyi lakossal, akik elmondták, biztosan jó szándék vezérelte az önkormányzatot, amikor a szenet választotta, de

az olyan rossz minőségű volt, hogy ha nem fát osztanak ki legközelebb, akkor inkább nem kérnek belőle, pedig szükségük lenne a tüzelőre.

Húsz kilométerrel arrébb, Nagytótfaluban, Raposa Attila polgármester (független) viszont elárulta, egészen prózai okok miatt döntött a testület a szén mellett: a falubeliek vitáit akarták megelőzni. A tűzifa ugyanis nem egyforma méretű volt, így a lakosság részéről sok volt a panasz, hogy valaki többet, más kevesebbet kapott. Amikor pedig felhasogatták és úgy osztották ki, akkor azzal vádolták az önkormányzatot, hogy biztosan ellopták a tűzifa egy részét.

Így végül a szenet választották – az ugyanis egyformán 25 kilós zsákokban érkezik, és pontosan meg van határozva, ki mennyire jogosult. A polgármester rámutatott, bár a szén az államilag meghatározott telephelyről származik, mivel a posta szállítja, még mindig olcsóbban jönnek ki, mintha a tűzifa szállítását fizetnék ki a környékről vagy épp valami távolabb kijelölt erdőgazdálkodástól.

Nagytótfalu tavaly 265 mázsa szenet vehetett az egymillió forintos támogatásból. Fotó: Katus Eszter

Pedig a fának sokkal jobban örülnének a falubeliek – legalábbis ez derült ki azoknak a szavaiból, akiket a helyi vegyesbolt előtt sikerült szóra bírnunk. Amikor ugyanis megkérdeztük, milyen volt az ingyen kiosztott tüzelő, egyszerre vágták rá, hogy rossz.

Bár egy háztartásra nem jut túl sok szén, sokáig kitart. Hogy miért? Mert olyan sok salak marad utána, hogy aztán hetekig pucolhatják a kazánt

– mondták félig nevetve, félig keserűen. Egyik évben köveket is találtak a szén között. Sokan egyáltalán nem tudtak fűteni vele, ezért inkább eladták, és az árából fát vettek.

Zókon is akadtak, akik így tettek, bár Nagy Gábor polgármester (független) szerint nem feltétlenül tüzelőre vagy élelmiszerre költötték az így kapott összeget a családok. A település egyébként azért választotta szenet, mert a cég ingyen biztosította a szállítást a postán keresztül. És persze azon előnyök miatt is, amiket Raposa Attila említett. A minőséggel meg voltak elégedve, volt, aki külön is rendelt még a cégtől további barnakőszenet – mondta el Nagy Gábor.

Mindhárom település a miskolci Ormosszén Zrt.-től vásárolt, ahogy számos más település is az országban. Igaz, volt, aki megbánta.

“Két évig barnaszenet vettünk, de visszatérünk a fára. Ennek egyik az az oka, hogy a kapott szén minősége nem érte az elvártat, a lakosok rendszeresen panaszkodtak rá. A másik, hogy most az állami erdészet 10 kilométerről tud fát szállítani, korábban ez nem sikerült” – mondta az Átlátszónak Máté Gábor, az 1600 lelkes Csongrád-Csanád megyei Pusztaszer polgármestere.

Máté Gábor azt is mondta, a szén szállítása kezdetben olcsóbb volt, mint a fáé, ugyanis míg egy szenes kamion elhozta a teljes település szociális tüzelőjét, addig a fának 10 jármű is kellhet. “Amikor korábban fát kértünk, ártéri kitermelést ajánlott az állami Dalerd Zrt., és olyan helyen, amit nehezen lehet megközelíteni. Bizonytalan volt. A szén viszont sok helyen nem égett el a kazánban, és a sok salakanyaggal sem tudtunk mit kezdeni. Szerencsére idén sokkal közelebb is van elérhető a fa, még ha csak lágy lombos is” – magyarázta a polgármester.

Külfejtéses szénbányászat. Forrás: ormosszen.hu

A testület 2018-as jegyzőkönyve szerint Máté Gábor korábban így számolt a szén kapcsán:

“… most az önrész olyan 190 500 forint körüli összeg, és még azt sem tudjuk, hogy honnan lehet hozni, nem biztos, hogy a környékből jön a fa. Határozottan nincs keményfa az erdészetnél. A harmadik lehetőség pedig a szénnek a beszerzése. A szenet ugyanezen az áron 6 q-át lehet igényelni ellátottanként. Azt viszont úgy tudják idehozni, 3200 forint körüli helyben lerakott áron mázsánként. Ez 25 kg-os zsákokba van csomagolva, nem kell szállítást fizetnünk, nem kell darabolgatnunk. Bárki elviheti utánfutóval, nincs vita rajta, hogy tényleg annyi-e. Két alternatíva lehet, vagy benyeljük a lágy fával kapcsolatos költségeinket, ami ilyen 3500 forint csak a vásárlás költséget plusz a szállítás és a darabolás, vagy pedig azt mondjuk, hogy hozunk szenet. Nagyon jól működött ez már Derekegyházon, beszéltem a polgármesterrel, azt mondta teljesen korrekt volt. Megadta a céget is ahonnan ők rendeltek, ez egy miskolci cég, és gyakorlatilag házhoz szállították. Fölvettük a kapcsolatot ezzel a miskolci céggel és ezen az áron, 50 főre számolva mennyiséget tudunk idehozni szenet, úgy hogy az önrészünk 190 500 forint lesz, mint ami a másik esetben. Akkor 300q barna kőszén lenne itt 25 kg-os zsákokban. Fölmerült bennem még az a kérdés, hogy mi van akkor, ha valakinek nincs olyan kályhája, amiben a szénnel tudna fűteni. Szerintem, elviszi a szenet és elcseréli valakivel fára.”

A szenes cég itt is az Ormosszén Zrt. volt, a szállítást 2019-ben a cég oldotta meg, de három raklapot a Magyar Posta vitt ki Pusztaszerre.

Kizsombor testülete is a napokban döntött a szociális tüzelőről. A közgyűlési anyag szerint így a település három lehetőség közül választhatott: keménylombos fát vesznek 1,57 millió forintért – ami a közelben nem elérhető -, lágylombosat 1,82 millióért vagy barnakőszenet 1,18 millióért. Szirbik Imre alpolgármester az Átlátszó kérdésre elmondta, a szén mellett döntöttek, de a megspórolt közel 800 ezer forinton fát is vesznek, hogy a rászorulóknak további tüzelőt adhassanak.

A borsodi Tiszakarádon éve óta barnakőszenet vásárolnak, két okból: igazságosabb az elosztása, és a szállítás, illetve a feldarabolás költsége nem az önkormányzatot terheli – tudtuk meg a település jegyzőjétől, Oleár Zoltántól, aki hozzátette, tavaly ugyan már fizetniük kellett a kiszállításért, de korántsem annyit, mintha tűzifát vettek volna. Emlékei szerint ez elején több panasz érkezett a minőségre a lakosságtól (poros volt a szén), de a helyzet mostanra javult.

Az önkormányzatok beszámolóiból tehát jól látszik, hogy a praktikum mellett nem az erdő közelsége vagy távolsága, hanem a szállítási költség volt befolyásoló tényező:

Úgy tűnik, még az ország legtávolabbi pontjára is olcsóbban viszi ki a szenet a posta, mintha valamelyik közeli erdészettől szereznék be a tűzifát a települések.

Ez annak fényében érdekes, hogy Pogácsás Tibor a szén bevezetésének évében még azt mondta, azért csak kísérleti jellegű ez a fajta tüzelőanyag, mert a kőszén szállítása költséges.

Az ingyenes szállítás vonzó ajánlat volt

De talán pont a szállítással hozható összefüggésbe az az érdekes jelenség, amelyre a Habitat for Humanity Magyarország figyelt fel. A szervezet a Belügyminisztériumtól kikért adatok alapján összesítette, hogy az ország mely településein vásároltak tűzifa helyett barnakőszenet.

A 2019-es adatokat térképre téve (tavaly 252 önkormányzat volt érintett) kirajzolódott, hogy a barnakőszenet vásárló települések összefüggenek: egy-egy út vagy vasút mentén helyezkednek el.

Felmerült, hogy a települések jelentős része érinti a korábbi, Románia felé irányuló szénexport szállítási útvonalát (a Mátrai Erőmű több százezer tonna szenet szállított Nagyváradra évente), amely indokolhatta volna a szén prioritását a fával szemben, azonban ez az export – a vevő tüzelőanyagváltása miatt – 2016-17-ben megszűnt.

Maradt tehát két feltételezés. Az egyik, hogy a szenet esetleg valamelyik vasúttársaság szállítja, a másik, hogy közúton viszik el a Magyar Posta segítségével – mindkettőt állami forrásból. Hogy megtudjuk, van-e ennek alapja, közadatigényléssel kikértük azokat a szerződéseket, amelyeket a Belügyminisztérium kötött (ha kötött) a postával vagy valamelyik vasúttársasággal.

Érdeklődésünkre a Magyar Posta elmondta, a társaság a 2019. és 2020. évben nem kötött a Belügyminisztériummal, illetve az önkormányzatokkal az állam által biztosított szociális tüzelő, azon belül is a barnakőszén/lignit ingyenes kiszállítására vonatkozó szerződést. Ugyanezt erősítette meg a másik vonalon a Belügyminisztérium is, amely közölte, hogy nem kötöttek vasúti szállításra vonatkozó szerződést barnakőszénre.

Vagyis a feltételezéseket, hogy (szemben a tűzifával) az állam ingyen szállítaná ki a szenet vonattal vagy a postán keresztül, hivatalosan cáfolták.

Ingyen szállított viszont sokáig a már említett Ormosszén Zrt. – legalábbis erre utaló jeleket találtunk több átböngészett testületi ülés jegyzőkönyvében. A Békés megyei Medgyeseháza 2014-ben (azaz rögtön az első alkalommal) többek között azért döntött a barnaszén mellett, mert a szállítás ingyenes volt.

Hasonló következtetésre lehet jutni a szintén Békés megyei Nagykamarás egy 2018-as előterjesztéséből is, amelyben arra tesznek utalást, hogy, bár a szén ára nem változott, a szállításért most már fizetni kell – vagyis korábban ingyenes volt. A település ennek ellenére továbbra is az Ormosszénnel tervezett szerződést kötni.

A Hajdú-Bihar megyei Földes község szintén az Ormosszén Zrt-től kapott „kedvező ajánlatot”, ezért 2017-ben is tőlük rendelték a szenet. A borsodi Izsófalva egy 2014-es jegyzőkönyvében szintén azt írták, hogy az „Ormosszén Zrt. jelezte már, hogy ő vállalná a szociális tüzelő biztosítását, és az 500 Ft/q + ÁFA már a házhoz szállítást is tartalmazná.”

Mindezek ismeretében felkerestük az Ormosszén Zrt-t is az alábbiak után érdeklődve:

  • kötött-e a cég szerződést az állammal, amely alapján az Ormosszéntől Zrt.-től rendelik a szenet a települések, ha nem, hogyan érték el az önkormányzatokat (első alkalommal)?
  • Egységes ajánlatot kap minden település? Ha igen, milyen szenet és milyen áron ajánlanak számukra?
  • Kit terhel a szállítási költség (ha van)? Ez milyen összegű?
  • Az elmúlt évben hány településsel kötöttek szerződést és milyen értékben?

A cég részben válaszolt kérdéseinkre. Huszti Béla ügyvezető igazgató az Átlátszó kérdésére elmondta, a Zrt. nem kötött az állammal szerződést. Az első kapcsolatfelvétel a legtöbb esetben telefonon történt, a cég részéről célzott megkereséssel az érintettnek vélt önkormányzatok felé. Huszti Béla szerint sok esetben tapasztalták, hogy amennyiben kedvező volt a megítélésünk, környező önkormányzatok egymásnak adták át az Ormosszén elérhetőségét.

Az önkormányzatok egységes ajánlatokat kapnak, a megrendelt diószén jelentős része 25 kg-os zsákokban kerül kiszállításra, de elvétve ömlesztetten is igényeltek barnaszenet. A szén ára a pályázati kiírásban rögzített feltételek alapján kerül meghatározásra. Az ömlesztett szén esetében némileg kedvezőbb árat tudnak biztosítani az önkormányzatok számára, mint a csomagolt termék esetében.

A Zrt. honlapján található ártáblázat szerint postai kiszállítás esetén a 3400-3600 Kcal/kg fűtőértékű diószén nettó 30 ezer forint + 6000 Ft áfa tonnánként, ami bruttó 45 720 forintot jelent. Az összeg a csomagolt raklapos szénre vonatkozik (40 darab 25 kilós zsák).

Forrás: ormosszen.hu

Az ügyvezető megerősítette, hogy a szociális tüzelő program kezdeti időszakában a szállítási költséget magunkra vállalták, azonban az elmúlt évben már jelentősen megemelkedtek a szállítási költségek, ezért azt az önkormányzatok felé továbbszámlázzák. Az összeg értelemszerűen a távolságtól függ leginkább – magyarázta Huszti Béla.

Arra azonban a cégvezető nem válaszolt, hogy hány településsel és milyen értékben kötöttek szerződést. „Vevőink adatait nem adhatjuk ki” – fogalmazott az ügyvezető.

Egy, az önkormányzatoknak szánt ajánlatból azonban kiderül, hogy már 2016-ban is „több ezer tonna jó minőségű magyar termékkel szolgálta ki” a szénre pályázó településeket a cég. Ami azt is jelenti, hogy míg a tűzifa értékesítése az állami erdészeteket gazdagítja, azaz a szociális tüzelő-támogatás nagy része visszafolyik az államhoz, a szén eladásából befolyó összeg jelentős része bizonyítottan egy magánvállalkozáshoz kerül.

És hogy kihez vándorol éves szinten több százmillió forint közpénz? Az Ormosszén Zrt. részvényesei között ismerős névre bukkantunk.

Leisztinger a háttérben

Az Ormosszén Zrt. egy miskolci székhelyű cég, amelynek jogelődje az 1997-ben bejegyzett Ormosszén Szénkitermelő és Kereskedelmi Kft. volt. A 32 fős vállalkozás 2013-ban alakult át Zrt-vé, fő tevékenysége továbbra is a barnaszén- és lignitbányászat maradt. A cégadatbázisban negatív információként szerepel a Zrt-vel kapcsolatban, hogy „súlyos jogsértést elkövető webáruházat üzemeltető vállalkozás”.

Az e-beszámolóra feltöltött dokumentumokból kiderül, hogy a Zrt. részvényesei a következő három cég: Acélmax Zrt., A2 IT Arago és Kreditor Pénzügyi Zrt..

  • Az Acélmax Zrt. tulajdonosai: 60%-ban a Sajókeresztúr Községi Önkormányzat, emellett a Domestore Gazdasági és Üzletviteli Tanácsadó Kft. (2%) és a Mittagskogel Invest AG (38%).
  • Az A2 IT ARAGO tulajdonosai Leisztinger Tamás (90,09%) és az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaság (9,91%).
  • A Kreditor Pénzügyi Zrt. tulajdonosa a FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési nyilvánosan működő Részvénytársaság (60%), amely szintén Leisztinger Tamáshoz köthető.

Vagyis a Fidesz-kormány szociális tüzelő programjából jelentős mértékben profitál Magyarország egyik leggazdagabb embere, a kormánymédia által a „baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett milliárdos, Leisztinger Tamás.

Ezzel együtt az Ormosszén Zrt. nem az ország legjövedelmezőbb cége: az éves forgalma az elmúlt öt évben 570 millió és 1,4 milliárd forint között mozgott, és két évben (2015-ben és 2017-ben) veszteséges is volt. Tavaly a cég nem fizetett ki osztalékot a tulajdonosoknak.

Rákkeltő lignit is kerülhet a kályhákba

A szociális tüzelő-támogatás milliárdjai tehát egyrészt az állam egyik zsebéből a másikba kerülnek, másrészt – évente félmilliárd forint értékben – magáncég(ek)hez. Mondhatnánk, hogy „de legalább a szegényeknek is jut valami a közpénzből”, ha ezek a hangok nem lennének disszonánsak.

A szén, és főként a rossz minőségű szén égetése ugyanis jelentősen megnöveli a kén- és szállópor tartalmát a levegőben, és egészségkárosító hatással bír. Ugyan az eddigiek alapján a barnakőszén még mindig jobb választásnak tűnik, mint a fa, hiszen kevesebb pénzért több embernek vagy nagyobb mennyiségben tudnak segíteni az önkormányzatok, ez azonban csak a látszat.

Az energiaszegénységgel foglalkozó Elosztó Projekt résztvevői szerint ugyanis nem véletlen, hogy a lakosság gyakran panaszkodik a barnakőszén minőségére. A Zöld Kapcsolat Egyesület – a Civitates támogatásával és a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata megbízásából – lakossági szénárusító helyekről, a Bükkábrány-Ózd vonalon található Tüzépeken a helyben bányászott bükkábrányi, putnoki, felsőnyárádi szeneket, valamint a szociális tüzelőanyagként kiosztott szénféleségekből (Sajókápolnáról és Ózdról) szerzett be mintákat, majd bevizsgáltatta azokat akkreditált laborokban 2019 szeptemberében.

Az eredmények azt igazolták, hogy

a lakosság számára tüzelőanyagként árusított és osztott lignit háztartási tüzelésre alkalmatlan az alacsony fűtőértéke, valamint magas hamu- és kéntartalma miatt.

A vizsgált bükkábrányi lignit brikett hamutartalma száraz állapotban 40% felettinek bizonyult, de a bükkábrányi és sajókápolnai lignité is 30% fölött volt, ezzel szemben a német barnaszén értéke 3,9 százalék. A hazai szénféleségek kéntartalma is magas volt (3,29%-4,60%) a német termékhez képest, amely csupán 0,36% volt.

A legrosszabb értéket a sajókápolnai minta mutatta, amely a szociális tüzelőből származott.

A minták eredményei száraz állapotban. Forrás: Zöld Kapcsolat Egyesület

A szervezetek rámutattak: a vizsgálatok alapján az ásványi nyersanyagok meghatározását szabályozó kormányrendelet szerint hat bevizsgált minta közül négy lignitnek vagy szénnek nem nevezhető anyagnak minősíthető. Két minta széntartalma alapján ugyan megfelelő, azonban aggasztóan magas a kimutatott kéntartalmuk (Ózd/Felsőnyárád).

Mindezt a lakosság többnyire szűrőberendezések nélküli kályhákban égeti el, így nemcsak a fűtőberendezés károsodik, de a kén- és szállópor terhelés is garantált.

Sőt, még ennél is rosszabb lehet a helyzet.

A Levegő Munkacsoport már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Rákkutató Intézete (IARC) egy tanulmányt készített a kínai és indiai szénféleségek, köztük a lignit lakossági égetésének hatásairól, amelyben arra jutottak, hogy a szén lakossági égetése bizonyítottan tüdőrákot okoz.

„A halálos betegséget az égetés során felszabaduló poliaromás ciklusos szénhidrogének (PAH-ok) és a részecskék felszínén megkötött mérgező fémek (többek között ólom és higany), továbbá arzén és fluor okozzák. A részecskeszennyezés ugyanakkor tömegesen szív- és érrendszeri megbetegedéseket (infarktus, agyi katasztrófa) is előidéz.”

Míg az erőművi égetés során a kazánokban magas hőmérsékleten, jó hatásfokkal szabályozott körülmények között ég el a lignit, és utána a füstgázokból a szilárd részecskék nagy részét szűrőkkel, a savas gázokat pedig füstgázmosóval távolítják el (igaz, még így is a “legpiszkosabb” módon termelve az energiát), addig erre a lakossági égetés során nincs mód. Vagyis a rákkeltő anyagok akadálytalanul jutnak a levegőbe.

Az Elosztó Projekt keretében vett szénminták. Forrás: Zöld Kapcsolat Egyesület

Magyarországon az egyik legnagyobb lignitforgalmazó a Mátrai Erőmű volt, amely évente több százezer ezer tonna lignitet adott el háztartási tüzelésre. Idén a helyszínen történő készpénzes értékesítést a Mátrai Erőmű a bükkábrányi és a visontai telephelyén is megszüntette, de, hogy a lakosság még hozzájusson az olcsó tüzelőanyaghoz, az Erőmű 2020. év végéig szerződéses partnerein keresztül lehetőséget biztosít a kereskedők számára a lignit forgalmazására.

Érdekesség, hogy a Mátrai Erőművet éppen nemrég vásárolta vissza az állam Orbán Viktor gyermekkori barátjától, Mészáros Lőrinctől több mint 17 milliárd forintért.

Magas kéntartalom

Az nem jelenthető ki, hogy a szociális tüzelő kiosztásakor mindenhova rossz minőségű lignit jutna, hiszen számos önkormányzat elégedetten nyilatkozott a vásárolt szén minőségéről.

Az Ormosszén Zrt. honlapján található tájékoztatás szerint a 20-40 mm, 3300-3500 Kcal/kg fűtőértékű diószén, amely megfelel a szociális tűzelő kiírásának, “ideálisan felhasználható nagyobb teljesítményű, nem automata kazánok fűtésére”. A diószén származási helye a felsőnyárádi és a sajókazai szén-, illetve kavicsbánya, a típusa borsodi barnakőszén.

Vagyis a cég szerint a szociális tüzelőként vásárolt diószén nem lignit, hanem barnakőszén, amelyről ők maguk azt mondják, hogy hatékonyság szempontjából a harmadik legjobb a sorban.

Azt, hogy pontosan mi került végül a rászorulók háztartásába, nem tudtuk ellenőrizni, mivel a tavalyi szenet a lakosság már eltüzelte, az újat pedig még nem szállították ki, az általunk megkérdezett polgármesterek és támogatottak pedig nem tudták utólag beazonosítani.

Egy volt külfejtéses bányász viszont érdeklődésünkre elmondta, a változó vagy rossz minőséget okozhatja az is, ha nem osztályozzák (megfelelően) a barnaszenet – ezért találhattak benne követ a támogatottak – illetve ha magas a kéntartalma, ami szintén rossz fűthetőséget eredményez.

Utóbbit az Elosztó projekt keretében végzett vizsgálat is alátámasztotta, legalábbis az ózdi lakossági fűtéstámogtás során kiosztott szénből vett minta alapján. Az ózdi önkormányzat 2018 végén közel 3900 tonna barnaszenet osztott szét a rászorulók között. Mint írták,

“a 2018/2019-es évben a lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás keretein belül a szociálisan rászoruló lakosoknak tüzelő anyagot biztosítunk (…) a szenet a felsőnyárádi Ormosszén Zrt.-től vásárolta az Ózdi Városüzemeltető Intézmény.”

A vizsgálat kimutatta, hogy az ózdi szénben a második legmagasabb volt a kéntartalom.

Az ózdi önkormányzat által vásárolt barnakőszén. Forrás: ozd.hu

Vagyis nagy valószínűséggel nem lignit, “csupán” magas kéntartalmú barnakőszén jutott a legtöbb rászorulónak, ami – nem megfelelő kazában elégetve – jelentős kén-dioxid szennyezést okozhat, porral és sok salakanyaggal jár. Mindez károsítja a berendezéseket, a kéményt és az egészséget is.

Bár a település határában fekszik a bánya, mégsem onnan vásárolt szenet a Borsod megyei Sajókaza önkormányzata. Érdeklődésünkre Rusznyák István (független) elmondta, idén is pályáztak a szociális tüzelő-támogatásra, de ahogy minden évben, most is a keménylombos tűzifát választották.

“Azért döntöttünk így, mert az embereknek nincs olyan kályhájuk, amiben el tudnák égetni a szenet. Minden szempontból sokkal jobban járnak a családok fával” – szögezte le a polgármester.

Katus Eszter

Közreműködött Segesvári Csaba és Bátorfy Attila. Fotó: A Belügyminisztérium által meghirdetett szociális tüzelőanyag-pályázat 180 ezer embernek jelent segítséget – mondta Pogácsás Tibor Dányban. Fotó: Botár Gergely/kormany.hu (2017).  A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.

Támogatási kampány – fektess be a demokráciába, kattints ide a támogatási lehetőségekért! Ha olvasóink 1 százaléka rendszeresen küldene havi ezer forintot, többet nem kellene pénzt kérnünk.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom