Az önkormányzat működtet illegális hulladéklerakót Komlón, lezárattuk a területet
Egyetlen hulladékgazdálkodási létesítménynek sem felel meg, és a város hulladékrendeletében sem szerepel az az önkormányzati terület, ahová a város évek...
A kispesti Wekerletelepen két óvodában is ólommal szennyezett a csapvíz, a gyerekek flakonban viszik magukkal az ivóvizet, emellett az önkormányzat ballonos vizet biztosít számukra. Másfél év alatt nem jöttek rá, honnan származhat a toxikus nehézfém. Az ólomszennyezést általában a régi házak belső vízvezeték-hálózata okozza, azonban az önkormányzat szerint az épületben nem található ólomvezeték, a probléma forrása szerintük a szolgáltató területén lehet. A Fővárosi Vízművek megvizsgálta az óvodához vezető közcsövet, és bekötővezetéket is, azonban ők sem találtak ólomanyagú vezetéket.
Nemrég írtunk egy budapesti férfiről, aki bevizsgáltatta a csapvizük ólomtartalmát a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ingyenes programjában. Náluk csapnyitáskor 64 mikrogramm/liter értéket mértek, ami megengedett határérték több mint hatszorosa. A Fővárosi Vízművek szerint a problémát főként régi lakóházak belső vízvezeték-hálózata okozza, amik még ólomból készültek.
Bevizsgáltatták a csapvizük ólomtartalmát, a határérték hatszorosát mérték
Egy budapesti édesapa bevizsgáltatta a csapvizük ólomtartalmát a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ingyenes programjában. A csapnyitáskor 64 mikrogramm/liter értéket mértek, ami a megengedett határérték több mint hatszorosa. Az édesapa szerette volna kideríteni, hogy mi a teendő ilyen esetben, azonban a hivatalos szervek még nem tudnak megoldást nyújtani a problémára.
A cikk megjelenése után levélben keresett meg minket egy budapesti édesanya, akinek a gyermeke egy Wekerletelepen lévő óvodába jár. Az intézményben 2018 nyarán mérték meg a csapvíz ólomszintjét, ami jócskán meghaladja a határértéket. Wekerle a Dél-Pesten elhelyezkedő Kispest városrésze, az ott lakókat különösen sújthatja az ólomszennyezettség, hiszen a telep a 20. század elején épült, az ólomvezetékek pedig az 1970-es évek előtt épített társasházak belső hálózatában vannak nagy számban jelen.
A mérés óta eltelt 1,5 év, azonban az édesanya mai napig nem tudja, honnan származhat az ólom, ha az intézményben kicserélték a csöveket, a bekötővezetékek sem tartalmaznak toxikus nehézfémet, a Vízművek pedig felszámolta az összes ólom tartalmú közcsőhálózatot (főnyomó-, gerinc- és elosztóvezetéket), és kiváló minőségű vizet szolgáltat.
Az olvasónk arról számolt be, hogy a gyermekek 2018 óta nem fogyaszthatnak csapvizet az óvodában, miután az intézmény részt vett az NNK programjában, és kiderült, hogy a csapvizükben az ólomtartalom átlépte a megengedett a határértéket. Az NNK azt írta az Átlátszónak, hogy az álláspontjuk szerint a nemzetközi ajánlás a lakossági vérólomszintre vonatkozóan 10 mikrogramm/deciliter, azonban a gyermekeknél nincsen biztonságosnak tekinthető vérólomszint. 2014 óta a népegészségügyi hatóságok kiemelt feladata az illetékességi körükbe eső gyermekintézményekben az ivóvíz ólomvizsgálata.
A vizsgálatok során 1157 intézményből 34-ben tapasztaltak határérték feletti ólomtartalmat.
A projektben már mintegy 100 gyermekintézmény részletes felmérése történt meg. Az eredményeik alapján szinte mindegyik intézmény esetén a legalább egy perc folyatás után vett vízminták ólomtartalma határérték alatti volt.
Azt az önkormányzat erősíttette meg, hogy az ólomszennyezettség két önkormányzati gyermekintézményt is érint Kispesten: a Tarka Barka és az Árnyas Óvodát.
A kispesti Árnyas Óvodáról állnak rendelkezésünkre mérési adatok, aminek három épülete is van a városrészben. Kiugró értékeket a II., és a III. számú tagóvoda csapvizében találunk, de az ólomszint a központi épületükben is több helyen átlépi a 10 mikrogramm/liter határértéket.
A II. számú tagóvoda konyhájában csapnyitáskor 120 mikrogramm/liter, egy perces folyatás után pedig 18 mikrogramm/liter ólomszintet mértek. A csapnyitáskor mért érték a határérték tizenkétszerese, és ne feledjünk, hogy 2018 előtt az intézményben dolgozóknak ezek az eredmények nem álltak rendelkezésre.
Az egyik gyermek mosdóban az ólomszint 22 mikrogramm/liter, folyatás után 23 mikrogramm/liter értékű. A másik gyermek mosdóban az ólomszint 31 mikrogramm/liter, folyatás után 23 mikrogramm/liter. A vizsgálatot végző intézet szerint a teljes megoldást az épületen belüli ólomcsövek teljes cseréje jelentené.
A III. számú tagóvoda egyik gyermek mosdójában az ólomszint 52 mikrogramm/liter, folyatás után 16 mikrogramm/liter.
A központi épület egyik gyermek mosdójában folyatás után a víz ólomtartalma 14 mikrogramm/liter. Ha megnézzük az eredményeket, több esetben is látszik, hogy az egy perces folyatás nem eredményez minden esetben alacsonyabb ólomszintet, sőt volt, ahol a kiengedés után még magasabb értéket mértek. A folyatás egyébként sok esetben működik, a módszer lényege az lenne, hogy a pangó vízben felgyülemlett ólom kifolyjon.
„Miután meglett a vizsgálat eredménye, megkezdték a ballonos víz rendelését az óvodákba. A ballonos víz mellett az intézményvezetés kéri a szülőket, hogy kiegészítésként vigyünk vizet a gyerekeknek kulacsban. Az önkormányzat tájékoztatója után egy év elteltével (2019 őszén) érdeklődtünk a fenntartónál, hogy hol tartanak a Vízművekkel történő folyamatos egyeztetések, de erre sajnos nem kaptunk semmilyen választ” – mondja az édesanya.
Az átláthatóság érdekében a szolgáltatótól és az önkormányzattól vártunk tisztázást, honnan kerül ólom a csapvízbe.
Az önkormányzat válaszából kiderül, hogy az általuk kiadott 2018-as közleményhez képest nem sok előrelépés történt, azóta is folyamatosan egyeztetnek a Vízművekkel. Az érintett intézményekben a felújításokat 1995-2010 között a teljes hálózaton elvégezte az önkormányzat. 2018-ban a fővízmérő utáni csőhálózatot ellenőrizte a kispesti Vagyonkezelő Műszaki Szervezet. Minden egyes vizes blokkban a csapnál bontották a burkolatot, valamint a vízóraaknában vizsgálták a becsatlakozó és elmenő vezetéket. Megállapították, hogy az intézményeken belül nincs élő ólomcső ivóvíz hálózat, és a bekötő vezetékek sem ólom anyagúak. „Az önkormányzat ez ügyben megtette, amit lehetett, az ólomszennyezés forrása a Vízművek területén lehet.”
„Amikor az ólommizéria kitört, akkor szerezte be Kispest Önkormányzata a ballonos vizet az Árnyas és a Tarka-Barka óvodába a szülők megnyugtatására” – olvasható a levélben.
Kerestük a Fővárosi Vízműveket, hogy szerintük honnan érkezik az ólom, a szülők szerint évek óta megy a pingpongozás a két fél között. A II. számú tagóvoda előtt csütörtökön a Fővárosi Vízművek két autója állt, a szakemberek az intézmény udvarán vizsgálódtak.
A társaság válaszából kiderül, hogy az önkormányzattól nem érkezett ilyen jellegű panasz hozzájuk, és nem találtak ólomból készült közcsövet, vagy bekötővezetéket.
„Mivel társaságunkhoz sem az intézmény, sem az önkormányzat részéről nem érkezett vízminőségi bejelentés vagy panasz, saját vizsgálataink szerint pedig az általunk a fogyasztói pontig szolgáltatott vízben nem tapasztaltunk ólomproblémát, szakembereink a tegnapi napon ismételten ellenőrizték az óvodához vezető közcsövet és bekötővezetéket, melyek egyike sem ólomanyagú. A kérdés mielőbbi megnyugtató tisztázása érdekében társaságunk közvetlenül felveszi a kapcsolatot az önkormányzattal” – olvasható a levélben.
Azért különleges az óvoda helyzete, mert az önkormányzat és a Fővárosi Vízművek eddigi nyilatkozatai alapján nem fordulhatna elő ólom a vízben:
Tehát 2018 nyara óta eltelt másfél év, de a mai napig nem kaptak a szülők választ arra a kérdésükre, hogy honnan kerül ólom az óvoda csapvízébe.
Zsilák Szilvia
Címlapkép: Olvasónk felvétele.
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám:18516641-1-42
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásEgyetlen hulladékgazdálkodási létesítménynek sem felel meg, és a város hulladékrendeletében sem szerepel az az önkormányzati terület, ahová a város évek...
A megnövekedett zajterhelés miatt Tárnok közel kilencszáz lakójának élete válhat elviselhetetlenné. Ezért most a Pest megyei nagyközség lakói kérik számon...
Most szombaton (mint minden évben), tucatnyi kisebb-nagyobb rendezvénnyel emlékeznek országszerte a Budapest második világháborús ostromának legvégén a budai várban többszörös...
A kormány az állatkert igazgatóját okolja a Biodóm az eredetileg tervezett 12 milliárd forinthoz képest most már ötszörös drágulása miatt,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!