Uniós pénzből épít fatüzelésű erőművet az állami tulajdonú energiaszolgáltató

A Kecskeméti Termostar Kft. először családi házak közé tervezte az erőművet, ami végül a város szélén épülhet meg. A városban rendszeresen rossz a levegő, a vállalkozás szerint minden környezetvédelmi előírást betartanak. De így is a jelenleginél több károsanyag kerülhet majd a levegőbe.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az egyik oldalon családi házak, a másikon tömbházak, közéjük ékelődve működik a Kecskeméti Termostar Kft. Szultán utcai fűtőműve. Több mint 11 ezer távfűtött lakást látnak el meleg vízzel és távhővel, energetikai jelentésük szerint a meleget gázból állítják elő, mindezt 64 ezer tonna széndioxid kibocsátással. 7,6 milliárd forintból zöldül a kecskeméti távhő, erről októberben beszélt Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője.

A projektben új, faapríték tüzelésű fűtőművet terveztek a belvárosba. Ezt viszont gyorsan újragondolták, és kivitték a város szélére, az ipari területre. De mivel ott nincs mit távfűteni, a meleget vissza kellett hozni a városba, így nőtt 7,6 milliárdosra a beruházás, melyhez a korábban pályázott 3,6 milliárdhoz további 4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott az állam.

A Kecskeméti Termostar Kft.-nél úgy számolnak, hogy a faapríték-erővel évente 26 ezer tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, szerintük ez egy hosszú távon fenntartható, környezettudatos, megújuló energián alapuló, hatékony távhőszolgáltatási mód. A fával együtt csökken az import földgáztól való függés, valamint javul “a térségben található, egyéb célokra nem hasznosítható, jelenleg egyáltalán nem vagy igen korlátozottan értékesített tüzelőanyagok hasznosítása”. A távhőre terveik szerint nem csak a lakosok, hanem BÁCSVÍZ Zrt., az Univer Zrt. is csatlakozhat.

A Kecskeméti Termostar Kft. tulajdonosa a helyi önkormányzat, valamint az MVM, Magyar Villamos Művek Zrt.-n keresztül a magyar állam, vagyis az uniós támogatást, áttételesen a magyar állam használhatja fel.

Hogy mennyire korszerű 2019-ben egy fatüzelésű erőmű, erősen kérdéses. Az Átlátszó megkeresésére a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse azt válaszolta, a faapríték-tüzelés biomassza-felhasználásnak, így megújuló erőforrásnak számít. “Ennek megfelelően, a széndioxid kibocsátás számításától eltekinthetünk, mivel a biomassza-felhasználás elvileg széndioxid-semleges, hiszen csak annyi széndioxid kibocsátásával jár, amennyit az elégetett növényi anyagok az életük során magába építettek.” – mondta Perger András.

Arra viszont rámutatott, hogy sok múlik azon, hogy milyen forrásból származik a faapriték, és hogy azt milyen messziről szállították az erőműbe; a technológia (és általában a biomassza-felhasználás) fenntarthatóságával kapcsolatban ezek a lényegi kérdések.

“Az egyéb majdan kibocsátott szennyező anyagok (pl. szálló por, nitrogénoxidok) mennyiségét az alternatívával (földgáz) összehasonlításban kell értelmezni.” – jegyezte meg Perger.

A National Geographic ugyanakkor tavaly nyáron írt az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületére (EASAC) hivatkozva arról, a biomassza nem tekinthető ugyanúgy megújulónak, mint a szél- vagy a napenergia. Azt is írták, hogy a számítások azt mutatják, hogy egy egység villamos energia előállítása erdei biomasszából több szén-dioxid-kibocsátással jár, mint ha az erőműben szenet égettünk volna – áll az EASAC szakvéleményében.

“Ráadásul ha még a fákat is kivágjuk – amelyek jelentős szén-dioxid-felhasználók, és a jövőben is azok lennének –, akkor a fa elégetésével járó kibocsátáshoz az a széndioxid-mennyiség is hozzájárul, amelyet a fának már nem lesz módja felhasználni (vagyis a kitermeléssel az erdőnk széntároló kapacitását is feláldoztuk).” – írja az ng.hu.

A biomassza ellen szól a szilárdalapanyag-szállítási igénye is. A Termostar számításai szerint az újonnan épülő erőműben 41 ezer tonna fát fognak elégetni, melyből a cég Átlátszónak küldött válasza szerint az az állami tulajdonú KEFAG Zrt. 10-30 ezer tonnát biztosít.

Az állami erdőgazdaságnál az Átlátszó közadatigénylésére azt közölték, hogy az Észak-Kiskunsági, a Bugaci, a Császártöltési és a Dél-Kiskunsági telephelyeiken évente átlagosan 50 ezer köbméter fát termelnek ki, amit “a tonnára történő átszámítás a faanyag sűrűségének és nedvességtartalmának változásai miatt az erdészeti nyilvántartásban nem használatos.”

Az viszont jól látszik a számokból, hogy mindenhol szinte egyenletes a termelés. Kecskeméthez legközelebb, 20 kilométerre a kerekegyházi, Észak-Kiskunsági telephely található, Bugac 35, Császártöltés 73, míg a legtávolabbi a Dél-Kiskunsági, azaz tompai erdészet 87 kilométerre van. A tüzelőanyag szállítással a forgalom változik, mivel 1 kamionra 20-22 tonna fa fér el, így évente legalább 1800 kamionnal több érkezik Kecskemétre.

A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely az állam működtetésében részt vesz, vagy közpénzt költ.

Ezt még talán elviselné a folyamatos közlekedési problémákkal küzdő alföldi város, ami viszont nagyobb probléma, hogy Kecskeméten gyakran kifogásolt a levegő minősége, többek között a szálló por miatt.

A Termostar Kft. azt írta erre az Átlátszónak, hogy “a fejlesztési projekt az 53/2017. (X. 18.) FM rendelet 5. sz. mellékletében foglalt feltételek betartásával valósul meg. A rendelet részletesen szabályozza a vonatkozó kibocsátási határértékeket. A fejlesztési projektben kizárólag olyan technológia kerül megvalósításra, amely ennek betartásával üzemeltethető.”

Csakhogy, még a határértékek betartása mellett is terhelőbb a környezetre a faapríték-erőmű, mint a mostani gázos. Ha csak a szilárd részecskéket – port, kormot nézzük – akkor annak a határértéke a földgáznál 5 mg/Nm3, míg a szilárd biomasszánál 20 mg/Nm3, azaz négyszerese.

“Szerintem ettől nem javul a környezet állapota. Hány lakást fognak fűteni ezzel? Minden bizonnyal sokkal hasznosabb lett volna a pénzt az érintett épületek energiahatékonyságának javítására fordítani” – vélekedett Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

És nem csak Kecskeméten, Kaposváron is problémás lehet a biomassza erőmű. A kapost.hu októberi írása arról szól, Kaposvárra 15 MW teljesítményű biomassza-fűtőművet terveznek, aminek eredménye, hogy a várost 160 ezer tonnára becsülhető füstgáz terheli. A kén és a szerves anyag kibocsátás méréshatár alatt, éves szinten 1 tonna alatt várható, a porkibocsátás legfeljebb 2,5 tonna, a nitrogénoxid kibocsátás 31 tonna lehet.

Segesvári Csaba

Fotó: A Termostar Kft., Szultán utcai fűtőmű, a szerző felvétele.

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!