lakájmédia

Több mint 10 ezer előfizetőt vesztett 4 év alatt a Délmagyarország – infografikák

Egy év alatt 3106-tal csökkent a valaha mérvadó Csongrád megyei Délmagyarország értékesített példányszáma – ha így folytatják, nem lesz értelme auditáltatni. A kormánypárti lapok olvasótáborának apadására legutóbb a Médiaworks kiadó úgy reagált: az a nemzetközi trendeknek megfelelő, de jóval alacsonyabb, mint a magyar balliberális oldalon tapasztalható esés. Csakhogy a szomszédos Ausztriában és Szlovákiába nem csökken annyira a lapeladás, mint nálunk.

“Lassan három éve, hogy a balliberális médiamunkások rendszeres jelentéseket tesznek közzé az általuk ellenségnek kikiáltott kiadók és szerkesztőségek aktuális példányszámairól, ideje, hogy a tényekkel szembesítsük őket”kezdte jegyzetét Pauska Zsolt, a Mediaworks tartalomfejlesztési vezetője, amikor májusban a HVG szemlézte a MATESZ által jegyzett lapterjesztési adatokat. Ő az a Pasuka, aki később központi tartalomként kérte ki magának, hogy a Mediaworks és a KESMA központosítana.

A Mediaworks álláspontja szerint csak huhogás a lapszámcsökkenés, megírtuk, a bevételkiesést egyelőre megoldják az állami hirdetésekkel és a dolgozók bérének befagyasztával.

Pauska arra hivatkozik, hogy Európa-szerte csökkennek a lapeladások, úgy fogalmazott, nem igaz, hogy a lapok a „Mészáros Lőrinc-féle Mediaworks” színrelépése óta produkálnak „rémes adatokat”.

A Délmagyarországból a MATESZ 2019. második negyedéves adatai szerint év/év alapon 3106-zal kevesebbet adtak el. Így az értékesített példányszám 25 ezer 121-re csökkent. A grafikon jól mutatja a lap vesszőfutását:

 

 

A statista.com adatai szerint Németország egyik legnagyobb lapját, a Bildet 2019. második negyedévében naponta 1,98 millióan vették. Az angol The Sun-t 1,26 millióan. Mindkettő országos terjesztésű bulvárlap. A Bild példányszáma is csökken, az éves százalékos esést a Délmagyarországéhoz hasonlítottuk.

 

 

Ha ezeket az országos elérésű lapokat nézzük, valóban európai jelenség a csökkenés, sőt, a mérték is hasonló. A statista.com 2017-es elemzése egyébként azt írja, hogy a rendszeres, nyomtatott napilap fogyasztók száma egyre csökken, ami a bevételeken is meglátszik.

Csakhogy a Bild példányszámát ma is millióban mérik, mint a Délmagyarországért csak tízezresben.

Lehet mondani, hogy az angolul és/vagy németül olvasni tudók száma sok-sokszorosa a magyarnak, de mi éppen a Pauska által hivatkozott “európai” trendekre voltunk kíváncsiak először. Bulvárt pedig azért választottunk, mert a magyar regionális sajtó híreinek egy tetemes aránya hagyományosan közelebb áll a bulvárhoz, mint a “komoly”, szakszóval szeriőz tartalomhoz: balesetek, falunapok stb.

Más azonban helyzet, a hagyományos, közéleti híreket közlő, nem bulvár lapok világában. Itt kifejezetten egy “kicsi” országot választottunk, amelynek nyelvét, akárcsak a magyart, nem beszélik (olvassák) sokan, mindössze hatmillióan világszerte. Szlovákia két legnagyobb napilapja, az Sme és a Nový čas is veszít például olvasót, de messze nem annyit, mint a Délmagyarország.

A szintén szomszédos Ausztriában pedig a regionális lapokat vizsgáltuk (itt elméletünk szerint nem zavar be a számolásba, hogy a német világnyelv, ez a tény az országos terjesztésű nagy napilapoknál, magazinoknál jelenthet több fogyasztót).

A bécsi Kurier Wiennek 2015-ben 41 ezer 283 eladott lapja volt, ez 2018-ra – ez a legutolsó elérhető adat – 35 ezer 755-re változott. A Salzburger Nachrichtenből 2018-ban  65 ezer 124 fogyott, ez a szám 2015-ben 61 ezer 405, vagyis ez a lap még növekedni is tudott.

Segesvári Csaba

Fotó: a szerző felvétele

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás