A Bács-Kiskunban elárverezett állami termőföldek kétharmada nem helyi gazdálkodókhoz került – itt a következő Ángyán-elemzés

Kiskunhalas fideszes polgármesterének rokonsága, illetve az ország egyik topmilliárdos argároligarchája, Kárpáti László (nem mellékesen Mészáros Lőrinc üzleti partnere) is részesült a Földet a gazdáknak! programban elárverezett állami termőföldekből Bács-Kiskun megyében. Ez derül ki egyebek mellett a legfrissebb Ángyán-elemzésből.

Ángyán József, a második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára 2015 óta készít tanulmányokat az úgynevezett Földet a gazdáknak! program gyakorlatáról. A megyei földárverésekről most készült el a tizedik jelentés. Ezúttal a téma Bács-Kiskun megye, amely a  meghirdetett (10.420 ha) és elárverezett (9.764 ha) területei alapján a megyék rangsorában a középmezőnybe tartozik.

A trend változatlan: kevés zöldbáró nyer rengeteg földet, másoknak tenyérnyi parcellákkal kell beérniük. Az elkelt megyei földterület több mint 57%-át, közel 5.600 hektárt 43 nyertes árverező tagja nevén mindössze 19 nagy érdekeltség szerezte meg. A 20 hektár alatti területet szerző 199 érdekeltség, a nyertesek mintegy 72%-a eközben csupán a területek alig 16%-ához, kevesebb mint 1.600 hektárhoz jutott.

A helybeli gazdálkodó családok elől a földek jelentős részét – e megye esetében több mint kétharmadát, 68%-át – külső, tőkeerős licitálók szerzik meg.

Ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között találunk olyan cégtulajdonosokat is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak „szerzőképes helyi földművessé”. Közel 3.500 ha-t, az elárverezett terület több mint egyharmadát a kormányhatározatban rögzített 20 km-nél is nagyobb – átlagosan 37 km – távolságban lakó, 42 nyertes árverező szerezte meg.

Az elárverezett területek döntő többsége – e megyében több mint 81 %-a – az árverés idején 1-22 éves hátralevő futamidejű szerződéssel bérbe adott – azaz nem az állam vagy cégei, hanem a bérlők által művelt – terület, melynek közel felét 4 nagy tőkés társaság (a Bácsalmási Agráripari Zrt., a Városföldi Agrárgazdaság Zrt., a Tiszaalpári Agrárgazdaság Kft. és a Kalocsai Mezőgazdasági Zrt.) használja.

A földspekuláció kiszolgálása, a földvagyon baráti érdekeltségekhez juttatása, a „nemzeti tőke” megerősítése is tapintható célja lehetett a kiszorító jellegű, átrendező állami földprivatizációnak.

A Bácsalmási Agráripari Zrt. esetében pl. állami földbérleményeinek több mint felét, 2.500 ha-t árverésre bocsátották, ami teljes egészében gazdára is talált. A cégvezetők/tulajdonosok azonban – négy kisebb birtoktest, összesen alig 18 ha terület kivételével – nem tudtak saját cégük bérleményeire nyertes árajánlatot tenni.

A területek zömét a cégtől – vélhetően – független, külső nyertes árverezők szerezték meg. Közülük is a legnagyobb területekre Kárpáti Lászlónak, az ország egyik legnagyobb fidesz-közeli, multi-milliárdos agrárvállalkozójának, mások mellett pl. Mészáros Lőrinc volt üzlettársának családtagjai és partenerei tettek nyertes árajánlatot.  E körben említendők pl. a Bányai Gábor országgyűlési képviselő (Fidesz) által pártfogolt kiskunhalasi polgármester, Fülöp Róbert (Fidesz) üzlettárs családtagjai: mérnök-közgazdász apja és húga is.

Egyébként erre a megyére is általánosan jellemző, hogy kormány-közeli rokoni, baráti, nagygazda, nagyvállalkozói érdekkörök jutnak jelentős állami földterületekhez. A fentebb már említett legnagyobb nyerteseken – Kárpáti László (1.004 ha; 1,444 MrdFt) és Fülöp Róbert (470 ha; 687 mFt) üzlettárs családtagjain – túl közöttük találjuk pl. Feketééket (142 ha; 105 mFt), egy Nemzeti Fórumos-fideszes nagygazda család tagjait Kiskunfélegyházáról.

Ugyancsak e körbe sorolhatjuk Vavróékat (117 ha; 177 mFt), egy KDNP-s agrár-nagyvállalkozó jogászt és közgazdász hallgató lányát Jánoshalmáról, vagy éppen Polyákékat (101 ha; 218 mFt) – ők egy Fidesz-közeli nagybirtokos, nagygazda család tagjait Kecskemétről illetve Városföldről.

De a „kisebb” – 100 ha alatti – nyertesek közül is említhető pl. a Nemzeti Fórumos-fideszes kötődésű gazdasági agrármérnök, pálinkafőző, vendéglátós Borsos Botond (90 ha; 164 mFt), vagy pl. a szintén fideszes kötődésű nagygazda Domján Gergely (36 ha; 72 mFt), a földárverések idején a MAGOSZ alelnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamra Bács-Kiskun megyei elnöke is, mindketten Kecskemétről.

A teljes jelentést itt olvashatja:

 

Földárverések – Záró – Bács3 – Végleges (1) by Kutya vacsorája on Scribd

Számos esetben a nyertes „földművesek” tevékenységi köre is igen távol esik a mezőgazdaságtól, ha egyáltalán azonosítható. Találunk közöttük pl. milliárdos nagyvállalkozókat, élelmiszer, dohányáru, iparcikk, fa, építőanyag/szaniteráru, gép és gépjármű nagy- és kiskereskedőket, gépszerelőket, építőiparosokat, közúti árufuvarozókat, vendéglátósokat, ingatlanosokat, könyvelőket, könyvvizsgálókat, üzletviteli, pénzügyi és adótanácsadókat.

A közel 10.000 ha elkelt megyei területből mintegy 5.400 ha (55%) licitálás nélkül, kikiáltási áron, további 1.200 ha (12%) pedig azt kevesebb, mint 10 %-al meghaladó áron, ráadásul az európai földárak töredékéért – átlagosan 1 millió 541 eFt/ha nyertes árajánlattal – került a sikeres árverezőkhöz.

Valódi árverseny – ahol a nyertes árajánlat több mint 100%-al meghaladta a kikiáltási árat – a területek kevesebb, mint 9%-ának árverésén alakult csupán ki.

Ez a látszólagos érdektelenség persze vélhetően annak is tulajdonítható, hogy a területek több mint felét olyan nagy – 50-290 ha – méretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek akár több százmillió forintos kikiáltási árával a ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek. Másrészt az egyébként is kiszolgáltatott helyzetű helyi gazdacsaládok, felmérve az erőviszonyokat, nem vették a bátorságot, hogy a politika-közeli „nagyurak” ellenében próbáljanak földhöz jutni.

Rádi Antónia

Fotó: Ángyán József a földárverések ellen szólal föl 2015-ben. Forrás: Kovács Tamás/MTI