Kiverte a biztosítékot a Szegedi Tudományegyetemen a rektor Fidesz-rajongása

Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora szokatlan őszinteséggel szállt be a szegedi polgármesteri kampányba. Ez pedig, bár a Fidesz erősödik az egyetemi falakon belül, nem nyerte el mindenki tetszését. 

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Korábbi írásunkban a Szegedi Tudományegyetem esélyes kancellár-jelöltjeiről írtunk. A döntés ezekben a napokban várható. Ezúttal a regnáló rektor helyzetét nézzük át, birtokunkba jutott információk és egy korábbi levél alapján.

Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora beszállt a szegedi önkormányzati választásokba, amikor gyakorlatilag a szegediek figyelmébe ajánlotta a függetlenként induló, ám valószínűleg a Fidesz támogatását élvező Nemesi Pált. E tevékenységében támogatja őt a Kubatov Gábor által vezérelt szegedi Fidesz, és a teljes helyi kormánypárti sajtó, azonban információink szerint az egyetemen belül nem mindenki ilyen lelkes.

Sokan úgy gondolják, hogy egy bizalmi szavazást nem élne túl a szegedi rektor, már ha ilyenre sor kerülne.

Rovó, megválasztása előtt, kevésbé volt ismert közéleti és tudománypolitikai körökben. Ehhez az sem segítette hozzá, hogy tudományos pályája megrekedt az egyetemi tanári kinevezése után. Rovó elismert gyakorló sebész, és szakmájában remek szervező egyéniség, valamint oktató. A tudományos munkássága viszont talán pont ezért nem jelentős, ami viszont a tudományos közéletben nem egyszerűen jó ha van, hanem alapfeltétel, tette hozzá egy neve elhallgatását kérő forrásunk.

Rovó Lászlót a Fidesz ellenben nagyon is be kívánja vetni a választási kampányában.

Ennek megfelelően a helyi Kubatov-gárda nem Rovó szakmai sikereit, hanem az egyetem hírnevét  kívánja Botka László MSZP-s polgármesterrel szemben felhasználni. Egyetemi forrásaink megerősítették: Rovó önkormányzati választással kapcsolatos kijelentései mögött nincs szenátusi felhatalmazás. Kijelentései egyébként is szikrák a szenátusi „puskaporos hordóra”.

Ráadásul, miközben sokallják a politikai kiállást, forrásaink keveslik a tényleges egyetemi munkát. Úgy ítélik meg, előnyére válna a tudományos-oktatói színvonalnak, ha a rektor kevesebbet tartózkodna, akár hivatalos utakon külföldön, például nem egy esetben Fendler Judit kancellárral együtt. Ha pedig Magyarországon van, több hangsúlyt fektethetne az egyetemi tevékenységére, hogy például sebészi hivatása gyakorlása miatt ne szenvedjen hátrányt az univerzitás.

Egy, nem éppen baloldaliságáról híres szenátor még az év elején nyílt levélben le is mondott, mert – ahogy a birtokunkban lévő dokumentumban fogalmaz – “a nemzetközileg versenyképes egyetem fejlesztésének nem fóruma a Szenátus, csak formálisan létezik”.

Leírja, nem akar az örökösen okoskodó ellenzék lenni a szenátusi üléseken, de nem akarja azt sem, hogy csak az SZMSZ-ről, a Tűzvédelmi-, Környezetvédelmi-, vagy éppen a Munkavédelmi Szabályzatról kelljen szavazni az ilyen üléseken. Ahogy írja, nemcsak érdemi szenátusi ülés nincsen, de az egyetemen a belső nyilvánosságnak sincsen semmilyen fóruma, sem professzori, sem oktatói szinten, sőt, ezek az SZMSZ-ből is kikerültek.

Felvetéseire megpróbáltuk reagáltatni az egyetemet, de a rektori hivatalba címzett kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.

Az SZTE hallgatói létszáma egy évtized alatt 30 ezerről alig több mint 20 ezerre csökkent. A létszámcsökkenés persze nem írható Rovó László és helyettesei számlájára, hanem beleilleszkedik a felsőoktatás hanyatlásának hazai trendjébe.

B. Kovács Tamás

Fotó: Rovó László operál 2016-ban a Szegedi Tudományegyetem klinikáján. Kelemen Zoltán Gergely/MTI

Frissítés 2019.07.19.:

Dr. Rovó László rektor közleményben reagált cikkünkre. Ezzel párhuzamosan a Szegedi Tudományegyetem Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Igazgatója válaszolt kérdéseinkre. Levelében az általunk leírtakra, miszerint forrásaink elmondták, hogy Dr. Rovó László Rektor Úr önkormányzati választással kapcsolatos kijelentései mögött nincs szenátusi felhatalmazás Dr. Dömötör Máté azt válaszolta, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV törvény, illetőleg a Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata – a szervezeti és működési rend, valamint a Szegedi Tudományegyetem Szenátusának Ügyrendje egyértelműen meghatározzák, hogy milyen ügykörben szükséges a Szenátus felhatalmazása, vagy döntése, melyeket az Egyetem mindenkori vezetése betart.

Válaszlevelében Dr. Dömötör Máté azt is írja, nem felel meg a valóságnak, hogy a Szenátusi ülések nem foglalkoznak érdemi kérdésekkel és az ülések sok esetben nem érik el a 45 perc hosszúságot. A Szenátus az Egyetem vezető, döntést hozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testülete. Jogkörét a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV törvény, illetőleg a Szegedi, Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata – Szervezeti és működési rend – valamint a Szegedi Tudományegyetem Szenátusának Ügyrendje határozza meg. A Szenátus ülésének napirendjére a rektor tesz javaslatot a Dékáni Kollégium előzetes támogató döntését követően, amelynek elfogadásáról a Szenátus egyszerű többséggel határoz.

Fontos kiemelni, írja Dr. Dömötör Máté, hogy a Szenátus ülései nyilvánosak az Egyetem oktatói, kutatói, nem oktató dolgozói, hallgatói számára, akik az ülésen jelen lehetnek, továbbá azt is, hogy az ülés napirendjére fel kell venni azokat a kérdéseket is, amelyeket a Szenátus valamely tagia javasol, és amelyek felvételét a Szenátus megszavazza. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy a belső nyilvánosság fórumai megszüntetésre kerültek volna, a Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata – Szervezeti és működési rendjének ilyen irányú változtatására több éve nem került sor.

Dr. Dömötör Máté arról is tájékoztatta az Átlátszó Országszertét, hogy a Rektor Úr és Dr. Fendler Judit Kancellár asszony 2018. július 1. óta 2 darab külföldi úton vett részt. Kínában:2019. május 13-19. jártak a Szegedi Tudományegyetem, míg Újvidéken  2019. július 2-án voltak Emberi Erőforrások Minisztériumának szervezésében.