Pogácsák és édességek reprezentációs költségként, 800 ezer forintos védőszemüveg, továbbá grillsütő és vérnyomásmérő valószínűleg magáncélra. Többek között ezek a vitatott tételek szerepelnek annak a könyvvizsgáló szakértőnek a meglátásai között, akit a rendőrség rendelt ki annak megállapítására, hogy a kecskeméti, 288 lakásos társasház gondját viselő szövetkezet részéről elsikkaszthatták-e a lakástulajdonosok pénzét, összességében több millió forintot. A rendőrség nyomoz, a szövetkezet elnöke pedig mindezt csak vádaskodásnak tartja.
Társadalmi célú hirdetés
„Kecskemét belvárosában lakom. A lakásszövetkezet vezetősége évek óta „szórja” finoman kifejezve a tulajdonosok pénzét, és nem tudunk egyről a kettőre lépni. Fel- és bejelentések halmaza, már mindenki mindenkit feljelentett (én még nem tartozom ezen személyek sorába)” – kezdte a történetét az Átlátszónak Ikrényi Tünde.
A tulajdonosok 2017-ben feljelentést is tettek, és a Kecskeméti Rendőrkapitányságon elrendelték a nyomozást a Szalagházi Lakásfenntartó Szövetkezet ügyében sikkasztás gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen. Erről a baon.hu is beszámolt. Az eljárás során kijelöltek egy igazságügyi könyvszakértőt, akinek a véleménye több érdekes dologra hívta fel a figyelmet a szövetkezet 2012-2016. évekre vonatkozó gazdálkodásával kapcsolatban.
Az Átlátszó birtokában lévő szakértői anyagban szerepel például az, hogy a lakásfenntartó szövetkezet által tisztítószerek vásárlása mintegy 400 ezer forintért indokolatlan kiadásnak és költségként való elszámolásnak tűnik, mert a házfelügyelők saját cégükre veszik meg és biztosítják a takarításhoz szükséges tisztítószereket a ház részére.
A következő vitatott tétel az, hogy a szövetkezet részéről 575 ezer forintot számoltak el reprezentációra. Az összeg egyébként több száz üveg ásványvíz, több kilogrammnyi pogácsa és péksütemények megvételéből, illetve éttermi ételrendelésekből, ajándék és szaloncukor vásárlásokból jön össze.
A szakértő úgy látta, hogy ezek a kiadások nem biztos, hogy a szövetkezet érdekeit szolgálták, ráadásul a beszámolókban ügyviteli költségként szerepeltek, így azokat a közgyűlés nem ismerte, amikor elfogadta a beszámolókat. A szakértő megjegyezte azt is, hogy a reprezentációs kiadások után 184 ezer forint adófizetési kötelezettség merül fel, amelyet nem vallottak be és nem fizettek meg.
Ugyanígy elmaradt a lakásszövetkezet annak a 123 ezer forintos adófizetési kötelezettségnek a bevallásával és a megfizetésével, amely a szolgálati telefonok magáncélú használata miatt keletkezett. Az összes telefonköltség 1,9 millió forint volt, és mivel nem voltak tételesen elkülönítve a munka- és magáncélú hívások, ezért az utóbbiak tekintetében a szakértő a jogszabály szerint előírt 20 százalékkal számolt.
Mindezek mellett a Szalagházi Lakásfenntartó Szövetkezet a házipénztárból támogatásokra 274 ezer forintot számoltak el. Ugyanakkor a bizonylatok szerinti támogatás-felvevők tanúkénti kihallgatásukon azt mondták, hogy ilyen összegeket nem vettek fel. A szakértő hozzátette, hogy a beszámolók táblázataiban lakhatási és egyéb támogatás nem szerepel, és, hogy a közgyűlésről készült jegyzőkönyv ezen jogcímen történő kifizetésről beszámolást nem ad.
A sor a védőszemüveg-vásárlással folytatódik, amire összesen 790 ezer forintot fizettek ki a pénztárból, viszont a szemüveg elszámolhatóságát iratok hiányában vitatta is a szakértő, aki szerint nem zárható ki a magáncélú kifizetés. Erről a tételről egyébként a közgyűlés nem kapott tájékoztatást, így az annak jóváhagyása nélkül kifizetett összeg visszafizetendő a lakásszövetkezetnek.
Ez azonban még nem minden, mert a Szalagházi Lakásfenntartó Szövetkezet grillsütőt és vérnyomásmérőt vásárolt. És nem csoda, hogy ezekkel kapcsolatban az áll az anyagban, hogy „könyvszakértői módszerekkel nem állapítható meg, hogy a lakásszövetkezet tevékenységét közvetlenül szolgálták-e.”
A szakértőnek további gondjai akadtak a szövetkezet elnökének és alkalmazottainak bérezésével kapcsolatban. A közgyűlés ugyanis a tiszteletdíjon felüli kifizetésekre nem adott felhatalmazást, és nem állt rendelkezésre az alkalmazottaknak adható béren kívüli juttatások összegét tartalmazó belső szabályzat, közgyűlési határozat. Az elnök részére a közgyűlés nem adott felhatalmazást kifizethető egyéb juttatásokra.
Az összes béren kívüli juttatás 11,1 millió forint volt, amelyből 7,7 millió forintot tett ki az utalványvásárlások, mintegy 2,6 millió forintot a nyugdíj- és egészségpénztári tagdíjak, és 790 ezer forintot a már említett védőszemüveg-vásárlás. A juttatások után meg nem fizetett adó összege 203 ezer forint volt. Az utalványok beszerzéséhez pedig 10 százalék kezelési költség kapcsolódik (775 ezer forint), amely további kiadást jelentett a szövetkezetnek.
A szakértő hangsúlyozta azt is, hogy a beszámolókban béren kívüli juttatások nem szerepelnek, egyes juttatások pedig a közterhek sorban összesített adatként találhatóak. Ami „könyvszakértői szempontból elfogadhatatlan, a tulajdonostársak megtévesztésére alkalmas” – szerepel az anyagban. „Közgyűlési jóváhagyás hiányában a kifizetett utalványok értéke visszafizetendő, továbbá a kapcsolódó kezelési költséget a kifizetésekért felelős köteles megtéríteni a lakásszövetkezetnek.”
Ikrényi Tünde szerint az egyes tételeket összeadva 5 év alatt mintegy 15 millió forint az, amelyről közgyűlési jóváhagyás nélkül vagy bizonyos esetekben a lakókat megtévesztve rendelkeztek.
Elmondta még azt is, hogy ugyan a szakértő 2016-ig vizsgálta meg a könyvelést, ám számára akadnak furcsaságok 2017-re és 2018-ra vonatkozóan is. „A kazánvásárlások, illetve azok beépítésének számlái alapján úgy vélem, hogy a gondnok jóval drágábban végzi el a munkát. Számomra erősen megkérdőjelezhető, hogy mi indokolta ezt a további több millió forintos további kiadást.”
Az üggyel kapcsolatban megkereste szerkesztőségünk a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságot is. Válaszukban azt közölték, hogy a Kecskeméti Rendőrkapitányság által sikkasztás gyanúja miatt folyó eljárásról a nyomozás érdekeikre való tekintettel nem tudnak több információt adni.
A folyamatban lévő eljárásokra hivatkozva nem válaszolt az Átlátszó kérdéseire a Szalagházi Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke, Jeneiné Deák Edit sem. Azt hangoztatta, hogy a működéssel kapcsolatban felhozott dolgok egyelőre vádaskodások, és hogy az igazságügyi könyvszakértő véleményét szerinte felülbírálja még a rendőrség és a bíróság is.
„Amennyiben hivatalosan is megállapítanak bizonyos dolgokat, akkor tudunk beszélni, de egyelőre nem szeretnék nyilatkozni. Már csak azért sem, mert a szövetkezet vizsgált évekre vonatkozó anyagai a rendőrségen vannak.”
Ugyanerre hivatkozva Jeneiné Deák Edit nem adott tájékoztatást a lakók által felvett kérdésekről sem. Mint Ikrényi Tünde szerkesztőségünknek elmondta, az elnök azt írta nekik, hogy ha szeretnének betekinteni a társasház irataiba, akkor forduljanak a rendőrséghez. Ehhez az elnök a levélben még azt tette hozzá, hogy sem a rendőrségtől, sem a bíróságtól nem kaptak még semmilyen hivatalos végzést, szakértői véleményt, így reagálni sem tudnak azokra.
Csikász Brigitta
Fotó: Google Maps
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vezetője november elején a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos gyakorlatának megváltoztatására szólította fel a dunaújvárosi önkormányzatot...
Bár úgy tűnhet, hogy a magyar törvény nem elég kemény, az elmúlt években többször is börtönbüntetést szabott ki a bíróság állatkínzás miatt....
A rákos megbetegedések számának növekedésétől tart az Erős Vidék Mozgalom a MAVIR Zrt. által megépíteni tervezett 400 kV-os távvezeték miatt...
A Székesfehérvári Törvényszéken november 27-én immár jogerősen úgy ítélte a bírói tanács, hogy nem szegett kötelességet munkavégzés során a Fejér...
