Nagygyűlések és tüntikék – grafikonokra és térképekre tettük az elmúlt három év politikai megmozdulásait

Több mint háromezerszer akartak utcára vonulni magyar állampolgárok valamilyen politikai cél érdekében 2015 óta. Mikor, hol, mennyien és miért kívántak tüntetni? Ezt mutatjuk be grafikonokon és térképeken: a vizualizációk az Országos Rendőr-főkapitányságtól közérdekű adatigénylés útján megkapott adatokból készültek.

Társadalmi célú hirdetés

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Múlt héten jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének blogján egy elemzés („A köszönetnyilvánítástól az evangélium hirdetéséig – a tüntetések világa pont olyan színes, mint a magyar társadalom„), Szabó Attila és G. Szabó Dániel (G. Szabó az Átlátszó Oktatás blog társalapítója) jogászoktól. Az Országos Rendőr-főkapitányságtól közérdekű adatigénylés után megkapott adatokból készített blogposzt rendkívül érdekes megállapításokat tartalmaz, így érdemes elolvasni az eredetit is, mi viszont most az általuk felhasznált adatokból készítettünk egy átlátszós feldolgozást.

Az adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság adta ki közérdekű adatigénylés során, az eredeti kérések a KiMitTudon érhetőek el itt és itt. Az eredeti blogposztban is szerepel, hogy az adatok a bejelentések jellemzőit tartalmazzák, tehát nem a tüntetések valódi adatait, csak a szervezők előzetes becslését.

A rendelkezésünkre álló adatokból nem derül ki, hogy valóban megtartották-e a tüntetést, azon ténylegesen hányan voltak, meddig tartott (vannak egy évre bejelentett tüntetések is, itt erősen kérdéses, hogy egy éven keresztül folyamatosan tüntettek-e a szervezők). Az adatokból nem derült ki az sem, hogy egy bejelentett tüntetést megtiltott-e a rendőrség.

Az sem derül ki, hogy ki jelentette be a tüntetést. A szeptember 30-ig hatályos gyülekezési törvény alapján csak természetes személy jelenthetett be tüntetést, cég, egyesület, párt vagy alapítvány nem. Így aztán a személyiségi jogok védelme miatt ezeket az adatokat nehéz megszerezni, ráadásul egy-egy párt tüntetéseit is sokszor nem a közismert politikusok, hanem más munkatársak jelentik be, így még akkor sem lehetne minden tüntetést szervezethez kötni, ha tudnánk a bejelentő nevét.

Az alább bemutatott adatok mégis fontos információval szolgálnak arról, hogy az emberek mire akarják használni a tüntetéseket, milyen témák érdeklik a magyarok polgárokat, és hol szeretnének az utcára menni. A kevesebb mint három éves időszak alatt összesen 47 évnyi tüntetést jelentettek be, több mint 1 millió 700 ezer ember részvételével. A 3237 tüntetés rengeteg témát ölelt fel a nagytakarítástól a Békemenetig, a delfinek védelmétől az amerikai választásokig.

Dátumok és események

Az alábbi grafikonokon idősorosan láthatjuk a bejelentett tüntetéseket.

Az első grafikonok azt látjuk, hogy az idén március 15-én megtartott Békemenet kormánypárti szervezői voltak a legambíciózusabbak, ők rögtön kétszázezer fősre becsülték a reménybeli részrvevők számát.

Két olyan megmozdulás volt, amely megkísérelt többé-kevésbé országos mozgalommá válni: egyfelől a Tanítanék Mozgalom 2016. március 30-án országszerte összesen tizenhét helyszínre jelentett be tüntetést, továbbá 2017. október 5-ére a Jobbik jelentett be bérunió témában összesen 20 tüntetést, főként észak-kelet-magyarországi településeken.

A bejelentett tüntetések számát tekintve messze Budapest volt a legaktívabb az elmúlt három évben. A top huszonötben tizenhárom budapesti kerület szerepel, de nem meglepő módon aktívak voltak a megyeszékhelyek is, leginkább Pécs és Szeged.

Ugyanakkor a legtöbb tüntetés szervezője visszafogott érdeklődésre számított: mindössze huszonhárom olyan bejelentés történt, amelynek szervezői legalább tízezer főre becsülték meg a várható érdeklődők számát, és ezek mindegyike Budapesten volt.

Helyszínek

A bejelentések eloszlásából azt látni, hogy Budapesten és néhány megyeszékhelyen, valamint vonzáskörzeteiben volt a legtöbb tüntetés.

Vannak azonban országosan is lyukak. A Hortobágytól a Viharsarokig terjedő régió nyilván település- és népsűrűségi okok miatt mutatja a tüntetésmentes övezetet, Nyugat- és Dél-Nyugat Magyarország viszont darabszám és a bejelentők becslései szerint is jelentős eltérést mutat a fontosabb gócpontokhoz képest.

Témák

Végül kiemeltük a legnépszerűbb témákat, és hogy ezek összességében a szervezők szerint hány embert érdekelhettek.

A baloldali kördiagramok azt mutatják, hogy az adott témában hány tüntetést hirdettek meg, a jobboldaliak pedig azt, hogy a szervezők hány emberre hirdették meg őket összesen.

Eszerint a legtöbb megmozdulást azért jelentették be, hogy felhívják a figyelmet Kínában üldözött Falun Gong mozgalom ellen elkövetetett erőszakos cselekedetekre. Alighanem a tüntetéseket egy kiugróan aktív személy vagy csoport jelentette be az elmúlt három évben.

A klasszikus témák közül kiemelkedett az állatvédelem, a kábítószerhasználat, 1956 és október 23-a, az oktatás helyzete és Trianon. Az új témák közül a Liget Projekt volt a sláger, és viszonylag sok volt a címében is kormány- és Orbánellenesnek bejelentett tüntetés is.

A kormánypárti médiával ellentétben mi nem tekintettük kormányellenes tüntetésnek azokat, amelyek az egészségügy és az oktatás problémáira hívták fel a figyelmet, ahogy a CEU vegzálása elleni, a Római part beépítése elleni vagy a civiltörvény elleni tiltakozásokat sem.

A cikk alapjául szolgáló adatokat innen lehet letölteni (Google Sheets)

Bátorfy Attila — G. Szabó Dániel