Bezárás
Látványsportok

Filmes TAO: eddig 123 milliárd forint közpénzzel támogattuk a nálunk forgatott produkciókat

Azok a mozik és sorozatok, amelyek Magyarországon készülnek, ugyanúgy jogosultak TAO-támogatásra, mint a felcsúti fociakadémia. A pénzt, akárcsak a focis TAO-nál, magyar cégek ajánlhatják fel, és a finanszírozásba az elmúlt években az állam is beszállt. Eddig nem lehetett tudni, mennyi közpénzről van szó, mi viszont most a támogatásokat nyilvántartó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) segítségével összeszámoltuk. 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Az utóbbi években egymásnak adták a kilincset az amerikai filmesek Budapesten. Itt forgatott többek között Charlize Theron (Atomszőke), Matt Damon (Mentőexpedíció) és Jennifer Lawrence is (Vörös veréb), a sort hosszú oldalakon keresztül lehetne folytatni.

Bár szeretnénk azt hinni, hogy a hollywoodi sztárproducerek és színészek kizárólag azért választották Magyarországot, mert gyönyörű, a helyzet ennél árnyaltabb: sok filmes döntésében az is szerepet játszott, hogy itt úgynevezett közvetett támogatásként visszakaphatják a Magyarországon elköltött gyártási költségeik negyedét. Így van ez a magyar és a külföldi produkcióknál is. 

Korábban az összeg 20 százalékát tudták ily módon megigényelni, a határt 2014-ben emelte 25 százalékra a parlament. Ez még a filmalap honlapja szerint is kiemelkedő.

“Az adókedvezmény emelésnek köszönhetően Magyarország az egyik legvonzóbb filmes úticél, hiszen a 25%-os közvetett támogatás egyedülálló a régióban” – írják az oldalukon.

A filmes TAO-t, hasonlóan a focishoz, magyar vállalkozások ajánlhatják fel, amely utóbbiról bár Orbán Viktor miniszterelnök 2014-ben azt állította, nem közpénz, a Kúria nemrégiben ennek éppen az ellenkezőjét mondta ki. A támogatás közpénz jellegét erősíti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) oldala is.

“Az adó megfizetésének terhére keletkezik a közvetett támogatás, tehát az Állam mintegy lemond a társasági adó egy részéről a filmek jobb finanszírozása és a vállalkozások támogatási kedvének ösztönzése érdekében, ezért hívják a rendszert közvetett állami támogatásnak is” – olvasható a honlapon.

A filmes TAO-t nem most, hanem jóval korábban, 2004-ben vezették be. Hogy azóta mennyi támogatást igényelhettek a produkciók, azt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tartja nyilván, amely kérésünkre össze is állított egy adatsort, amelyből kiderül, összesen mennyi pénzről van szó. A végösszeg 123 milliárd forint – ennyi pénzre voltak tehát jogosultak magyar és külföldi filmek.

Andy Vajna 2011-ben vette át a filmipar irányítását, a kifizetett támogatások összege ekkor ugrott nagyot: addig összesen 30,4 milliárd forint volt, 2011 után viszont összesen már 92,6 milliárd forint. Ahogy fenti infografikánkon is látszik, 2016-ban és 2017-ben évente már a 20 milliárd forintot is meghaladta az igényelhető támogatás.

A pénz nagy része értelemszerűen nem a néhány százmilliós, esetenként 1-2 milliárd összköltségvetésű magyar filmekre ment el, sokkal inkább azokra a hollywoodi filmekre és sorozatokra, amelyek gyártási költsége esetenként meghaladta a 10 milliárd forintot is.  

Mivel az NMHH adatsora a filmek nagy részéről bárki által böngészhető, és minket az is érdekelt, hogy mennyi pénzt kaphattak a nagy költségvetésű külföldi produkciók, így a hatóság útmutatásával készítettünk erről is egy listát.

Az eddigi legdrágább film a Harrison Forddal, Ryan Goslinggal és Jared Letóval a főszerepben forgatott Szárnyas fejvadász 2049 volt, melynek tervezett hazai gyártási költsége meghaladta a 28,5 milliárd forintot. Ugyancsak 20 milliárd forint feletti költést jeleztek a Dakota Fanning főszereplésével készült The Alienist nevű kosztumös krimisorozatnál.

Mivel a közvetett állami támogatás a gyártási költségek után jár, így értelemszerűen ugyanezek a filmek, sorozatok szerepelnek abban a rangsorban is, amelyben a produkciókat az általuk igényelt pénz alapján listáztuk.

A Szárnyas Fejvadász 2049 című filmek számításaink szerint 6,2 milliárd forint jár, a The Alienistnek 4,7 milliárd forint, a Robin Hood – a kezdetek című filmnek pedig 3,9 milliárd forint. Infografikán mutatjuk az első 20 helyezettet, a többit pedig erre a linkre kattintva nézhetik meg.

A hatóság ennek kapcsán megjegyezte: fontos figyelembe venni, hogy a filmek elszámolása sokszor évekig elhúzódik, így a táblázatunkban szereplő tervezett adat nem köthető konkrét évszámhoz, hanem majd a későbbi években realizálódik.

Bár az, hogy milliárdokat fizetünk ki külföldi produkcióknak állami támogatásként, első körben túlzásnak tűnhet, a filmalap azt mondja, még így is jól járunk. Honlapjukon egy kutatásra hivatkozva azt állítják:

“Minden magyarországi filmes produciónak nyújtott 1000 forintnyi adó-visszatérítés 1248 forintnyi adóbevételt generál, 3240 forinttal növeli a GDP-t” – olvasható a honlapjukon. 

Hogy ez pontosan hogy jött ki, az nem derült ki a közleményből.

Úgy tudjuk, hogy mivel az utóbbi időben nagyon elszálltak a külföldi filmes költségek, ezért ma már nem elég a vállalkozások által felajánlott TAO. A finanszírozásba emiatt az állam is beszállt: ha nem gyűlik össze elegendő pénz, az adóhatóság pótolja ki a hiányt.

Érdekes kérdés az is, hogy melyek azok a társaságok, amelyek filmtámogatásra ajánlották fel társasági adójuk egy részét – főleg annak fényében, hogy filmes forrásunk azt mondta, jórészt különböző állami vállalatokról van szó. Ami, ha igaz, még izgalmasabbá teszi a helyzetet.

Hogy megtudjuk, kik voltak a legnagyobb felajánlók, közérdekű adatigénylést nyújtunk be a filmalaphoz. Amint válaszuk megérkezik, közöljük.

Oroszi Babett

Címlapfotó: Filmforgatás a Nyugati Pályaudvaron 2018. július 14-én — Szakál Szebáld / Átlátszó.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom