Csendrendelet: hétköznap tízkor, péntek-szombaton éjfélkor leáll az élet Szegeden

A többség joga a nyugalomhoz? Választás előtti populista jogalkotás? Halálos döfés a város mediterrán fesztivál-jellegének? Egy biztos: óriási indulatokat gerjeszt városszerte a zajrendelet Szegeden. A megyei kormányhivatal is kifogással élt.

Júliustól csütörtökönként este tízig, pénteken, szombaton éjfélig használhatnak kihangosítást a szegedi vendéglátóhelyek – egyebek mellett ez áll a város új zajrendeletében, amit a közgyűlés április 27-én fogadott el. Az új jogszabály igen heves tiltakozást váltott ki, a vendéglátósok képviselői mellett a helyi Fidesz-KDNP-s képviselői, valamint a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzata is tiltakozott. A Botka László (MSZP) vezette Szeged egyelőre nem enged, sőt a rendelet még szigorodhat is.

A megyei kormányhivatal törvényességi felhívásban kifogásolta azt a passzust, amely a korlátozás alól kivételt enged az állami és önkormányzati rendezvényeknek. Ezzel, ahogy írják, a többi rendezvény szervezőit hátrányosan megkülönbözteti, márpedig ez az egyenlő bánásmód törvénybe ütközik.

A szegedi közgyűlés április 27-én elfogadta az úgynevezett zajrendeletet, amely igen heves tiltakozást váltott ki, az üzleti szféra számos képviselője mellett a helyi Fidesz-KDNP képviselőiből, valamint a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzatából.

A döntés ellen az április 27-i közgyűlés napján a díszterem karzatáról, később szokásos sajtótájékoztatóinak keretén belül a Városháza előtt tiltakozott Szabó Bálint politikai kalandor és követeléskezelő is, aki az utóbbi hetekben, mint követeléskezelő rendszeresen támadta Botka Lászlót és Márki-Zay Pétert.

A zajvédelem alábbi új rendelkezései okozták a legnagyobb feszültséget:

“Közterületen megtartott rendezvény – kivéve az állami és önkormányzati rendezvényeket- hangosító berendezései nappal 8:00 – éjjel 24:00 óra között üzemeltethetőek. (…) Vendéglátó egységek teraszán, kerthelyiségében és előkertjében hangosító berendezés csak

1. a) vasárnap – csütörtök napokon nappal 08:00 – 22:00 óra között, valamint
2. b) péntek – szombat napokon, valamint a munkaszüneti napokat megelőző napon

nappal 08:00 – éjjel 24:00 óra között üzemeltethető. (…)

Sport és szabadidős létesítmények területén megtartott szabadtéri rendezvény – kivéve az állami és önkormányzati rendezvényeket – hangosító berendezései pénteken és  szombaton, valamint a munkaszüneti napokat megelőző napon nappal 8:00 – éjjel 24:00 óra között, további napokon nappal 8:00 – 22:00 óra között üzemeltethetők”

De miért is volt szükség a rendeletre? A lakossági panaszok “magas száma” miatt, legalábbis ezt mondta Nagy Sándor, Szeged városfejlesztési alpolgármestere az Átlátszó Országszertének. Arra vonatkozóan nincs adat persze, hogy ezeknek mekkora része volt jogos panasz, mekkora része puszta intolerancia, de az önkormányzatnál ezt jelölték meg indoknak. És tény, hogy évek óta nincs béke a lakosság pihenni vágyó része és a Szeged mediterrán, egyetemi és fesztiválvárosi jellegét kihasználni szándékozó, bulizni vágyó réteg között.

Nagy Sándor elmondta, hogy a július 1-i hatályba lépéssel felkészülési időt szerettek volna biztosítani az érintett vendéglátóipari egységeknek.

Kicsinálják a vendéglátóhelyeket?

Ezzel gyökeresen ellentétes a véleménye az egyik vendéglátóhely tulajdonosának, aki kérte, nevét ne írjuk le, nevezzük őt Tamásnak. Elmondta, hogy folyamatosan egyeztettek egymás között azzal a 27 vendéglátó hellyel, és azok tulajdonosaival, akikkel közösen a Csongrád Megyei Kormányhivatalhoz fordultak törvényességi felügyeleti kifogással, így pontosan ismeri ezen helyek érveit és érdekeit. Nem tisztességes, mondta, hogy bizonyos rendezvények kivételezettek, míg ők, mint magánbefektetők rosszul járnak a rendelet miatt. Példaként említette Szegeden a Tisza Dokk nevű szórakozóhelyet, vagy a június 15-ével nyitó Vedres udvart, ami a helyszínt biztosító középiskola nevéről kapott nevet, vagy éppen a több év szünet után tavaly újraindult újszegedi Tisza Gyöngyét.

Mindhárom helyszín, több egyéb hely mellett, üzleti tervet épített arra, hogy nyáron a szabadban szerveznek bulikat.

A 27 hely közül, mondja Tamás, még egyet sem büntettek meg a zajkibocsátási értékhatár túllépése miatt. Ellenben arról van tudomása, hogy az áprilisban elfogadott rendeletbe kivételként beleírt önkormányzati szervezésű eseményekkel kapcsolatban számos lakossági panasz érkezik azok hangereje miatt.

Be kell látni, hangulatos zene nélkül nincs vendéglátás, mondja. Mivel pedig ezen kivételezett rendezvények ugyanúgy zavarják a lakók nyugalmát, Tamás szerint nem történne más a rendelet nyomán, mint kicsinálnának számos vállalkozót, de a lakók nyugalma ugyanúgy nem lenne biztosítva.

Tamás abban sem ért egyet az alpolgármesterrel, hogy elég felkészülési idő lenne a rendelet végrehajtására. A rendelet, annak esetleges július 1-jei hatályba lépése ugyanis számos olyan szabadtéri program megvalósítását teszi lehetetlenné, amelyet már hónapok óta lebeszéltek. Tamás elmondta, lényegi egyeztetés nem történt velük az önkormányzat részéről.

Nagy Sándor meglátása szerint viszont egyébként egyedi méltányosságra a rendelet értelmében nincs lehetőség, többek között éppen ezért is született meg a rendelet, amely általánosan szeretné ezt a vitát tisztázni. A kérdésre, hogy a hány vendéglátóipari egységet érinthet a szabályozás, pontos választ nem tudott adni, azt mondta, ahol van terasz, kerthelyiség, ott van zárt rész is, a hangosítással járó zenés rendezvényt ott lehet folytatni. Az alpolgármester meglátása szerint nem sok olyan hely van, amelyet kifejezetten hátrányosan érint a rendelet. Ráadásul, amióta megszületett az eredeti rendelet, noha még nem hatályos, de máris több pozitív visszajelzést kaptak a lakosságtól.

Tamás szerint ugyanakkor könnyű lenne azt mondani, hogy egyszerűen generációs ellentétekről van szó. Úgy tűnik ugyan, mondta, hogy a helyi közgyűlési többség az idősek által akarja megnyerni a jövő évi választásokat, ám neki például jó rálátása van a már említett Vedres udvar működésére. Márpedig ott éppen a középkorú vagy idősebb generáció szeret kikapcsolódni és táncolni is. És szívesen teszik ezt, akár 22 óra vagy 24 óra után is. Ennek a korosztálynak is szüksége van a kikapcsolódásra.

Külön gond Szeged gazdasági és kulturális motorja: az egyetem. Pontosabban az egyetemi bulik.

Varga Levente, az SZTE BTK HÖK elnöke a szegedma hírportálnak adott interjújában elmondta, hogy Szegedet Európa legszínesebb és legvonzóbb egyetemi városai között tartják számon, és ebben nagyon nagy szerepe van a kulturális életnek.

Az egyetemi és kari napok úgymond kulturális nívója ugyanakkor egyéni ízlés kérdése. Ezek a rendezvények délután elkezdődnek, ám egészen hajnalig eltartanak. Szegeden sok ilyen eseményt a Hattyas soron tartanak, ahol a környéken családi házak állnak, ami a maga teljes egészében egy, a városhoz közel álló, viszont falusias jellegű városrész.

Szex az ablak alatt, ürülék a kertben

Egy fiatal, egyetemista lány, nevezzük Bettinának, a Hattyas sortól néhány száz méterre található Szabadság tér környéki utcák egyikében lakik. Elmondta, hogy őt nem a hangerő zavarja annyira, sokkal inkább az, hogy az egyetemisták nem maradnak a rendezvény területén belül, hanem kijönnek, egészen a Szabadság térig.

Egyszer arra ébredt hajnalban, hogy zörög az ablaka. Amikor kinézett, azt látta, hogy egy pár éppen ott szexelt az ablaka alatt. Egyszerűen lehetetlen a pihenés ezekben a napokban, még neki is, aki fiatal, ráadásul, bár azonos városrészben, de több száz méterre lakik a buli helyszínétől.

Még több kifogása van a rendezvények ellen egy, a Szabadsajtó utcában, közvetlenül a bulik szomszédságában lakó hölgynek, aki szintén kérte, hogy ne írjuk le a nevét. Ő is elmondta, nem elsősorban a hangerővel van a baj az egyetemi bulikon, bár az is több, nála idősebb embert zavar. Szerinte például a kertek ilyenkor folyamatosan tele vannak hányással, ürülékkel.

Az egyetem minden évben úgymond tárgyal velük, mármint a lakókkal, de eredmény eddig semmi. Amikor megkapják a hivatalos értesítést, hogy buli lesz, akkor sem tüntetnek fel közvetlen elérhetőséget ahhoz, aki felelős a rendezvényért. A rendezvény biztonsági emberei pedig a fülük botját sem mozdítják, különösen a közterületen.

A rendőrök, hiába hívják ki őket, amire kiérnek, már régen nincsenek ott a rendbontók. Rendőri jelenlétről Mariann szerint nem lehet beszélni. A polgárőrök az egyedüliek, akik minden helyzetben próbálnak segíteni, de a kapacitásuk nekik is véges.

A szervezők valóban, mondhatni hagyományosan későn kezdik a bulit, hiszen 2018-ban május 10-12 között volt az Szegedi Egyetemi Napok rendezvény, a Hattyas soron. Minden nap 22 órakor kezdődött a fő koncert, utánuk pedig buli hajnalig.

Ezen felül Összegyetemi Gólyatábort szoktak az Újszegedi Partfürdőn tartani, általában szeptemberben. Ugyanott, ahol az önkormányzat által augusztus végén rendezett Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) is helyt kap. Mérések ugyan nem igazolták, de az Átlátszónak több szegedi lakos is jelezte, hogy a SZIN hangereje nem ér el hozzájuk, ám a 2016-os Összegyetemi Gólyatábor koncertjeit símán hallották, azt is hogy éppen melyik szám megy. Mindhárman, akik beszéltek, egyébként a rendezvényektől messze, a város másik végén laknak. Mivel azonban egyetemisták, és különböző támogatásaik függenek az EHÖK-től, ők is név nélkül nyilatkoztak.

Kérdéseinkkel kerestük a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzatát. Arra lettünk volna kíváncsiak, hogy próbálnak-e tárgyalni Botka László polgármesterrel vagy a polgármesteri hivatallal? Hívták-e őket egyeztetésre? Arra is kíváncsiak voltunk, vannak-e javaslataik a konstruktív, minden félnek megfelelő megoldást illetően? Ahogy Kávási Petra, az SZTE EHÖK sajtóreferense válaszában rámutatott, Botka László nyilvánosan, tv-műsorban ígéretet tett, hogy az egyetem rektorával megállapodnak az ügyben. Ebből egyelőre nem sok valósult meg, mondja.

Az EHÖK-öt nem kereste senki, az egyetemmel közös cégüknek – mint a többi cégnek – társadalmi egyeztetés címszóval bejelentették a változást pár nappal az első önkormányzati rendelet elfogadásakor.

Kávási Petra szerint az történik, hogy polgármester emberei hatósági jogkörben “önkormányzatosítják” a szegedi fesztivál ipart.

Ha nem változtat az önkormányzat a rendeleten, folytatja, akkor továbbra is sérteni fogja a vállalkozások szabadságát, ami több alkotmánybírósági határozat szerint alkotmányos érték, középtávon így vagy úgy ez biztosan nem fog így maradni.

Az Átlátszónak az újabban az EHÖK mellett is sertepeltélő Szabó Bálint által is megerősített információi szerint egyébként az egyetem az ombudsmanhoz fordult a rendelet miatt.

Aláírásgyűjtés jöhet

Megkérdeztük azt is, hogy vajon megtettek-e mostanában, például a május 10-12 közötti Szegedi Egyetemi Napokon, mindent annak érdekében, hogy a

környéken lakók nyugalmát minél kevésbé zavarják? Ha igen, mik voltak ezek az intézkedések?

Válaszában Kávási Petra elmondta, természetesen, minden hatósági rendelkezést megpróbálnak betartani. Sőt arra is nyitottak lennének, hogy összevessék a rendezvényeket. Ki merik jelenteni, hogy a városban a legnagyobb zaj és környezeti terhelés az önkormányzati cégek által szervezett rendezvényeken van.

Mózes Ervin szeged jegyzője ugyanakkor azt helyezte kilátásba, hogy a város a következő közgyűlésen, várhatóan június 22-én módosítja a rendeletet, tovább szűkítve a kivételezett rendezvények körét. Így a Szegedi Szabadtéri Játékok, az idén 50 éves megszervezett Szegedi Ifjúsági Napok és a szintén komoly hagyományokkal rendelkező Szeged Napja ünnepségsorozat lenne csak olyan rendezvény, amelyre nem vonatkozna a korlátozás. Tamás, a vendéglátós szerint, ha valóban ebben a formában módosítják ezt a rendeletet, akkor kénytelenek lesznek aláírásgyűjtésbe kezdeni.

B. Kovács Tamás

Címlapfotó forrása: szin.org