T. Mészáros András polgármester nem akarja, hogy átláthatóvá váljék, milyen forrásokból teremtett magának nagypolgári egzisztenciát. A korántsem egyértelmű törvényi szabályozás ellenére az biztos, hogy a polgármester vagyoni helyzetének alakulásáról szóló adatok, vagyis a korábbi vagyonnyilatkozatok közérdekből nyilvánosak, vagyis elvileg megismerhetnénk azokat. Érd városának vezetője azonban inkább terel.
„Tekintettel arra, hogy a felsorolt vagyonnyilatkozatokra vonatkozóan adatkezelési kötelezettségem nem áll fenn, az adatigénylést nem áll módomban teljesíteni” – válaszolta március 19-én elküldött megkeresésemre T. Mészáros András, Érd polgármestere április 9-én, éppen egy nappal az országgyűlési választások után.
Az adatigénylésben kiadni kért dokumentumok T. Mészáros 2013., 2014., 2015. és 2016. évekre vonatkozó vagyonnyilatkozatai. Nem nehéz arra a véleményre jutni, hogy T. Mészáros az adatvédelem virágnyelvén valójában azt közölte: nem akarja, hogy nyilvánosságra kerüljenek a vagyonnyilatkozatai.
Nincs adatközlési kötelezettsége, állítja, ami jelentheti azt, hogy már nem állnak rendelkezésre a vagyonnyilatkozatok vagy a vagyonnyilatkozati íven szerepeltetett adatok, de azt is, hogy nem akarja kiadni a vagyonnyilatkozatokat vagy az abban szereplő adatokat.
Bármelyik verzió legyen a valós, az adatközlési kötelezettség elől így kitérő T. Mészárost elég különös viszony fűzheti százmilliósra becsült vagyonához az adatigénylést elutasító levelének szofisztikált megfogalmazása alapján.
Nem sokkal a vagyonnyilatkozatok kiadásának megtagadása után T. Mészáros az Érdet elérő Grep-ügy kipattanásakor ezt nyilatkozta: „Ugyanilyen politikai indíttatású hazugsága a portálnak [az Indexnek – a szerk.], hogy a korábbi vagyonnyilatkozataim eltűntek, vagy legalábbis nem hozzáférhetőek a választók számára. A vagyonnyilatkozatomat minden évben a jogszabályoknak megfelelően készítem el és nyújtom be, és a vagyonnyilatkozataim nyilvánossága is minden esetben a jogszabályoknak megfelelő, aki más állít, az hazudik.”
Milyen vagyonnyilatkozat?
Fideszes parlamenti képviselők egy csoportja 2011-ben valamiért azt gondolta, hogy a vagyonnyilatkozati eljárásokban az önkormányzati képviselőkre/polgármesterekre vonatkozzanak az országgyűlési képviselőkétől eltérő, enyhébb és homályosabb szabályok. A cél egyértelműnek tűnt: a helyi képviselők/polgármesterek vagyonosodása kevésbé legyen átlátható, mint az országgyűlési képviselőké.
A Kósa Lajos által vezetett csoport módosító javaslatát mégsem tudta átvinni a parlamenten, amely a belügyminiszter előterjesztése alapján az önkormányzati törvény javaslatát tárgyalta – a BM eredeti előterjesztésében egy szó sem volt a helyi képviselők/polgármesterek vagyonnyilatkozatával kapcsolatos szabályok megváltoztatásáról.
Kósáék javaslata szerint a törvény a helyi képviselő/polgármester esetében csak a tárgyévben tett vagyonnyilatkozata nyilvánosságát írta volna elő. Ez jelentős időbeli korlátozás ahhoz a rendelkezéshez képest, amely a tárgyév megjelölése nélkül mondja ki, hogy „Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata […] közérdekből nyilvános”. Ebben az esetben ugyanis nincs időbeli korlátja a vagyoni adatok megismerésének.
Csak találgatni lehet, mi történhetett a színfalak mögött, de végül az eredeti javaslat egy felhigított változata került be az önkormányzati kódexbe a Láng-Koncz-Bebes-féle módosítás révén: „Az önkormányzati képviselő és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság a képviselőnek visszaadja.”
A szándék nyilvánvalóan az lehetett, hogy a „visszaadással” a korábbi vagyonnyilatkozatok eltűnjenek a nyilvánosság elől, hiszen így a korábbi vagyonnyilatkozatok megismerhetősége megszűnik, de legalábbis sokkal nehezebbé válik.
Egy vagyonnyilatkozat önmagában alig ér valamit. A vagyonnyilatkozat-tétel célja – egy jogállamban legalábbis – éppen a bekövetkezett változások követhetősége az adatok évekre visszamenő összevetésével, így annak a következtetésnek a levonása, hogy a közpénzek sorsáról döntő helyi politikus gazdagodott-e, és a gazdagodás forrása azonosítható-e a vagyonnyilatkozatok alapján.
Egy akkori LMP-s politikus, Szilágyi Péter az önkormányzati kódex 2011-es vitájában így foglalta össze a probléma leglényegesebb összetevőit: „A vagyonnyilatkozattételi eljárás és a nyilatkozatok nyilvánossága mit sem ér közzétételi kötelezettség és az összevethetőség garantálása nélkül.”
Nem veszti el közérdekből nyilvános jellegét
Az ilyen, közérdekből nyilvános adatokra vonatkozó rendelkezések korlátozásának rendkívül szigorúak a szabályai. Felmerül a kérdés, hogy a vagyonnyilatkozat a „visszaadás” után elveszti-e közérdekből nyilvános jellegét.
„Az a szabály, hogy a tárgyévet követően a vagyonnyilatkozat kikerül a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság kezéből, csak az adatkezelő személyén változtat, de nem az adat jellegén – mondja a kérdésről Hegyi Szabolcs, a TASZ munkatársa. – Az önkormányzatokról szóló törvény 39. §-a ugyanis alapvetően a képviselőre vonatkozik, a képviselői vagyonnyilatkozatot rendeli közérdekből nyilvános adattá, és később, a polgármester kapcsán utal a törvény arra, hogy ‘A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az önkormányzati képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat’ (72. § (4)).
Amennyiben tehát már nem a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság az adatkezelő, úgy az adatigénylést nem hozzá, hanem a képviselőnek/polgármesternek kell benyújtani: vagyonnyilatkozata továbbra is közérdekből nyilvános adat, amit ő kezel.”
A jogi okfejtés alapján pontosan ezt az adatigénylési folyamatot jártam végig. Kezdve azzal, hogy az első megkeresésben a 2017-re vonatkozó vagyonnyilatkozat mellett a korábbi évek vagyonnyilatkozatainak kiadását kértem a polgármester vagyoni adatait kezelő érdi polgármesteri hivataltól.
A 2017-es vagyonnyilatkozatot megkaptam, ezt nemrég az Átlátszó hozta nyilvánosságra. Korábban mások is kértek és kaptak ugyan betekintést T. Mészáros vagyonnyilatkozatába, de a dokumentumot nem közölték, igy eddig azt sem ismerhette meg a nyilvánosság. Dacára annak, hogy a polgármester 2015-ben egy közgyűlési hozzászólásában azt közölte, hogy ő lesz az első, aki nyilvánosságra hozza a vagyonnyilatkozatát.
A polgármester 2017 előtti vagyonnyilatkozatainak kiadását viszont megtagadta a hivatal, mondván, azokat visszaadták T. Mészárosnak.
A 2017-es adatok arról árulkodtak, hogy a polgármester nagyjából bruttó egymillió forintos havi jövedelemhez jut az önkormányzattól – ehhez képest vagyona egy 12 tételes ingatlanportfolióból áll. Mindehhez kétmillió forintos készpénz-tartalék, egymillió forintnyi részvény, valamint 66 millió forintos pénzintézeti számlakövetelés biztosítja a hátteret.
Nem túlzás azt mondani, Érd polgármestere 100 millió forint feletti értékű vagyon gazdája. Továbbra is kérdés viszont, hogy mi volt a forrása ennek a gyarapodásnak, ami – vagyoni szempontból legalábbis – nagypolgári egzisztenciát jelent?
A hivataltól kapott elutasítás után közvetlenül az adatkezelőhöz, vagyis T. Mészáros András polgármesterhez fordultam, hogy az infotörvény rendelkezései alapján adja ki a korábbi évekről készült vagyonnyilatkozatait vagy az azokban szereplő adatokat. Válaszában T. Mészáros azt írta, hogy a kért adatok tekintetében nem áll fenn az adatkezelési kötelezettsége.
Mint arról nemrég írtunk, T. Mészáros vagyonnyilatkozatával korábban másoknak is meggyűlt már a baja. Néhány éve egy adatigénylő kikérte minden érdi önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát – köztük T. Mészárosét is. Az igénylés teljesítésének megtagadása nyomán indult peres eljárásban a polgármesteri hivatal jogi képviselője arra hivatkozott, hogy a vagyonnyilatkozatokat nem a hivatal kezeli, hanem a képviselőtestület vagyonnyilatkozati bizottsága.
Ez az ügy 2012-ben a Kúrián fejeződött be, a jogerős ítélet kimondta, a polgármesteri hivatal is adatkezelőnek minősül, ezért a vagyonnyilatkozatokat a hivataltól jogszerűen lehet igényelni.
2016-ban aztán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság azt a tévhitet oszlatta el, hogy az önkormányzati képviselői/polgármesteri nyilatkozat adataihoz csak úgy lehet hozzáférni, ha időpont-egyeztetés után az önkormányzati bizottság betekintést enged az okiratokba. A NAIH leszögezte: egyrészt nem kell indokolni az adatigényt, és ha úgy kéri az igénylő, akkor a képviselő vagy polgármester vagyonnyilatkozatát emailben kell megkapnia.
Érd polgármestere és s szerencsés ingatlanértékesítés
T. Mészáros András 2006-os megválasztása óta a legsúlyosabb, esetenként büntetőjogi következményekkel is fenyegető támadásokat rendre túlélte.
2010-ben egy helyi KDNP-s politikus – miután a helyi KDNP-frakció kénytelen volt a helyi Fidesszel szakítani – így jellemezte a T. Mészáros körül kialakult helyzetet: „Úgy tudom, ezeknek [az önkormányzat megbízásaival kapcsolatos feljelentéseknek] van alapjuk is, de nyilván ezt majd a nyomozás tisztázza. Figyelmeztettük egyébként a polgármestert, hogy jobban kellene vigyáznia. Ő azonban személyes támadásnak vette ezt, pedig mi éppen a védelmében tettük szóvá ezeket az ügyeket.”
Mindez akkor történt, amikor hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozni kezdett a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (PMRFK) gazdaságvédelmi osztálya az érdi önkormányzat több ügye kapcsán. A gyanú szerint jelentős, akár a több tízmillió forintot is meghaladó kár érte a települést.
T. Mészáros András polgármester akkor azt nyilatkozta: nem tud a vizsgálatokról, és cáfolja, hogy bármiféle szabálytalanság történt volna. A nyomozást a rendőrség később lezárta.
A következő nagy port felvert ügy négy év múlva, az akkori önkormányzati választások előtt nem sokkal robbant ki. 2014-ben T. Mészáros korábbi főnöke, Érd egykori polgármestere, Harmat Béla, a rendőrségtől a vagyonnyilatkozati bizottságon és a NAV-on át minden elképzelhető fórumon feljelentette egykori alpolgármesterét, T. Mészáros Andrást.
A feljelentések alapja az volt, hogy T. Mészáros feltűnően jó áron adott el olyan, egyébként osztatlan közös tulajdonban lévő területeket, amilyeneket mások áron alul sem tudtak értékesíteni. Vagyis a polgármester szinte ajándékot kapott az ingatlanokat megvásárló ismeretlentől.
Az ügy nem jutott el a bíróságig, a nyomozás elrendelését bűncselekmény hiányában megtagadták. Harmat vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett, és kérte T. Mészáros vagyonnyilatkozatának nyilvánosságra hozatalát, de ez a jelek szerint nem történt meg: nem találni a nyomát annak, hogy a vagyonnyilatkozatot a szélesebb nyilvánosság elé tárták volna.
T. Mészáros Harmat Béla akcióját a 2014-es önkormányzati választás előtti egyik sajtónyilatkozatában szimpla politikai sárdobálásnak nevezte, az ügy ezután lényegében lekerült a napirendről.
A fentiek alapján T. Mészáros polgármester számára is fontos kellene, hogy legyen vagyonosodása folyamatának átláthatósága. Ennek viszont feltétele a korábbi évek vagyonnyilatkozatainak közzététele. Ironikus módon a szabályozás ezt a lehetőséget kizárólag az érintettnek, Érd 100 milliós vagyonra szert tevő polgármesterének teszi lehetővé.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
