Az LMP a legnépszerűbb párt az egyik szegedi kollégium 70 hallgatója körében végzett nem reprezentatív, nem hivatalos, ám tudományos alapokkal bíró felmérése alapján, amely szerint a válaszadó hallgatók majd 80 százaléka biztosan vagy nagy valószínűséggel elmegy szavazni április 8-án. A válaszadó hallgatók az egészségügy helyzetét gondolják leginkább aggasztónak. Ez igaz még a Fidesz szimpatizánsokra is, akik a migrációt közepesen tartják súlyos problémának, míg ennél nagyobb gondnak ítélik a korrupció mértékét.
Március elején három szegedi fiatal felmérést végzett egy szegedi kollégium lakói között, a téma a választási részvétel, a pártok népszerűsége volt. A felmérés mögött nem állt semmilyen egyetemi intézmény. Ezt Lajos, a felmérés vezetője tartotta fontosnak hangsúlyozni az Átlátszó Országszerte blogjának, de még így sem szerette volna, ha a teljes nevét leírjuk.
Három kérdésre kértek választ:
Mennyire valószínű, hogy részt veszel április 8-án a Választásokon?
A) Tuti!
B) Valószínű
C) Inkább igen
D) Inkább nem
E) Valószínűleg nem
F) Tuti nem!
Ha elmennél szavazni április 8-án, kire szavaznál leginkább?
A) Fidesz-KDNP
B) Jobbik
C) MSZP-Párbeszéd
D) Demokratikus Koalíció
E) LMP
F) Momentum
G) Együtt
H) Egyik sem/ Másik párt
Mennyire tartod fontos problémának az alábbiakat a mai Magyarországon? (1-6 skálán, 1 nem fontos, nincs vele baj; 6 nagyon problémás!)
A) Korrupció
B) Migráció
C) Elvándorlás
D) Egészségügy helyzete
E) Oktatás helyzete
70 ember válaszolt a kérdéseikre, azt, hogy mennyi embert kérdeztek, Lajos nem szeretné pontosan megjelölni, nehogy beazonosítsák a kollégiumot, de annyit elárult, hogy alig akadt olyan, aki megtagadta a választ. A válaszadók közül 37 tuti elmegy szavazni, 18 valószínű igen, míg 2 inkább igen. Ez tehát 57 ember.
A 70 emberből legtöbben, huszonhárman az LMP-re szavaznának. Tizenheten a Momentumra adnák a voksukat, míg a Fidesz-KDNP-re és a Jobbikra ugyanannyian, 10-10-en ikszelnének. Az MSZP-Párbeszédre 4 ember szavazna, az Együttre 2, míg a DK-ra 1. Három válaszadó egyik pártra sem, vagy másik pártra szavazna. A kérdőív anoním volt.
A válaszokból az is kiderült az, hogy a biztosan vagy valószínűleg szavazók között szintén az LMP vezet 21 “szavazattal”, második itt is a Momentum (16), a Jobbik (8) ugyanakkor beelőzte a Fideszt (6). A részletes adatok ezen a linken böngészhetőek.
S hogy mely problémák miatt aggódnak ezen egyetemista fiatalok leginkább? Ahogy fentebb is látható (1-6 skálán, 1 nem fontos, nincs vele baj; 6 nagyon problémás):
A legproblémásabbnak az egészségügyet tartották, átlag 5,6 pont a skálán, másodikként a korrupciót emelték ki (5,5), harmadik helyre az oktatás (5,4), negyedik helyre az elvándorlás került (4,3), és a Fidesz-KDNP kormány által szinte kizárólagosan hangoztatott migráció az 5., utolsó helyezett lett ebben a fontossági sorrendben 3,4 ponttal. A kérdőívekből az is kiderült, hogy még a kormánypárt szavazói is ezt tartották a legkevésbé fontos problémának.
A megkérdezettek egyébként informális társaságként, afféle tudományos diákkörként is működnek. Mint mondják, szigorúan politikamentesen. Szoktak összejöveteleket és különböző tudományterületekről előadásokat tartani egymásnak, természet-, és társadalomtudományit egyaránt.
Februárban például a fiatalok választókedvéről, választási hajlandóságáról beszélgettek. Ez a beszélgetés adta az ihletet a kérdőív és az elemzés elkészítéséhez. Itt is elsődlegesen a választási hajlandóságra szerettek volna kérdezni, ám akinek kedve volt, választ adhatott pártpreferenciájára is. A legtöbben éltek is ezzel a lehetőséggel.
Egy ilyen rendezvényen kapták a kérdőíveket, amiket az est végéig egy asztalra kihelyezett, szigetelő szalaggal lezárt cipős dobozba dobhattak vissza. “Egész este a doboz mellett álltam, ezzel kiszűrtem azt, hogy valaki esetleg több válaszcetlit dobjon be a dobozba. Nem hekkelte meg senki a felmérést”– mondta Lajos.
A válaszokat anonim módon adhatták az egyetemisták, akikről pusztán annyit tudunk, hogy a Szegedi Tudományegyetem különböző karain tanulnak, s az ország számos részéről jöttek, tudomásom szerint több, mint a magyarországi megyék feléből és a határon túli magyar közösségekből is, de a lakóhelyüket sem kellett a kérdőíven feltüntetniük.
Az Átlátszó Országszerte kérdésére Lajos elárulta, nem vallja magát szakértőnek a kérdőívek készítésének a terén, de alkalmazott matematikusként tanulta azok módszertanát, és készített már élete során kérdőíveket. Segítője két hallgató volt, az egyikük matematikusnak, a másik tanárnak tanul.
A módszertanról Lajos annyit mondott, hogy sokszor páratlan számú skálát használnak hivatalos kérdezők. Ő ezt, mint alkalmazott matematikus, rossz megoldásnak tartja, ezért szándékosan páros számú skálát alkalmazott a harmadik kérdésnél, hogy a válaszok során ne lehessen egy biztonsági, semmitmondó középső választ adni, hanem valamilyen irányba állást kelljen foglalni.
Még egy módszertani újításuk volt, ugyanis a legtöbb közvélemény kutatásban azt a kérdést olvassa, hogy „ha ezen a hétvégén lennének a választások”, míg ők ezt kifejezetten április 8-ára kivetítve kérdezték.
Nem reprezentatív, ám mindenképpen elgondolkodtató felmérés szegedi egyetemisták körében, amely 2018 márciusában, 1 hónappal a választások előtt készült.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
