Migráns-simogatók a Szegedi Tudományegyetemen? Áll a bál a tudósok és a helyi Fidesz között

Nyílt levélben kér helyreigazítást Feleky Gábor, a Szegedi Tudományegyetem szociológiai tanszékének docense a város fideszes képviselőjelöltjétől. A jelenleg is honatya B. Nagy László az egyik egyetemi kutatást citálhatta, hogy migránsozhasson egy erőset.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Március 16-án sajtótájékoztatót tartott Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója, és Csongrád megye 1-es, illetve 2-es számú választókerületeinek két képviselőjelöltje, Bartók Csaba, és a jelenleg is országgyűlési képviselő B. Nagy László.

A sajtótájékoztatón B. Nagy László a következőket mondta:

“Pillanatnyilag egyetemisták szondázzák a lakosságot, különböző felmérések keretén belül, és ott a kérdéseknek a jó része már erre vonatkozik, hogy ki milyen színű, bőrszínű, milyen bevándorlóval tudná elképzelni a társas együttlétet, az életet Szegeden. Én úgy gondolom, hogy ez a folyamat elkezdődött.“

Mivel Szegeden nem találkoztunk ilyen felméréssel, mi is kerestük, mi lehet ez, amiről B. Nagy László – Hidvéghi Bartók egyetértése mellett – beszélt.

Nem kellett sokáig keresnünk, mert a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának szociológiai tanszéke hamar megszólítottnak érezte magát. Először a tanszéken 1981 óta oktató Katona Péter tett egy kritikus megjegyzést Bartók Csaba képviselőjelölt posztja alá, ám információink szerint ezt a tanszéki oktatók között kialakult viták miatt eltávolította onnan.

Katona nem kívánt nyilatkozni az Átlátszó Országszerte blognak. Feleky Gábor docens, a kutatás vezetője nyílt levelet írt B. Nagynak:

„Tisztelt dr. B. Nagy László képviselő úr!

Több hírportálon és a Délmagyarország című napilapban is olvasható volt egy március 16-i szegedi sajtótájékoztatón tett nyilatkozata, mely szerint bevándorláspárti politikai erők „egyetemistákkal szondázzák a lakosságot különböző felmérések során”, a „kérdések jó része pedig arra vonatkozik, ki milyen bevándorlóval tudná elképzelni az életet Szegeden”.

Nekem ugyan nincs tudomásom ilyen indíttatású, és pontosan ilyen tartalmú felmérésről, s azt sem tudom, hogy Ön egy ilyen adatfelvételnek személyes résztvevője volt-e, vagy csak hallomásból tájékozódott, de nyilatkozatával kapcsolatban szeretném tájékoztatni Önt az alábbiakról.

A Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke 2000 óta minden év tavaszán végez adatfelvételt Szeged felnőtt lakossága körében. Célunk az, hogy a szociológus hallgatók ezen kutatások során elsajátíthassák a kérdőíves adatfelvétellel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat. Jelenleg is folyó kutatásunk során immáron tizenharmadik (!) alkalommal tesszük fel a szegedieknek a következő kérdést: „A szülők egy részét kifejezetten zavarja, ha gyermeke az övékétől eltérő társadalmi csoportból választ magának házastársat. Ön hogyan fogadná (örülne-e neki avagy ellenezné), ha gyermeke választottja … (arab, más vallású, cigány származású, néger, zsidó származású, kínai vagy morén) lenne?”.

Ez a kérdés a nemzetközi irodalomban használatos társadalmi távolság skálának egy általunk kidolgozott variánsa, arról szól, hogy különböző népcsoportok tagjait a megkérdezettek befogadnák-e családjukba. Közel húsz év nagyon nagy idő! Ezt a bennünket érdeklő kérdést attól függetlenül tettük fel eddig tizenhárom alkalommal, hogy éppen ki van kormányon, hogy éppen választási kampány van-e, s hogy a magyar társadalom éppen milyen érzelmi állapotban van a bevándorlást illetően.

Merthogy ez a kérdés nem a bevándorlásról szól, de még arról sem, hogy maga a megkérdezett milyen bőrszínű bevándorlóval tudná elképzelni az életet Szegeden.

Egyébiránt az a kijelentése sem állja meg a helyét, hogy a kérdőívi kérdések „jó része” ezzel a problematikával foglalkozna: ez mindössze egyetlen egy kérdés az 59 kérdésből álló idei kérdőívünkben. Ezek szerint a kérdések „jó része” mégsem ezzel foglalkozik.

Végül pedig jelzem, hogy magam és kollégáim megdöbbenéssel fogadtuk, s a leghatározottabban visszautasítjuk azon állítását, miszerint a tizenhárom év során változatlan formában feltett kérdés mögött valamilyen „bevándorláspárti” erő egyetemistákat felhasználó szondázási törekvése állna. Ezt tisztázandó, kérjük, ossza meg velünk erre vonatkozó ismereteit! A társadalomtudományi kutatás iránt elkötelezett tudományos műhelyként őszintén érdekel bennünket, hogy melyek azok a felmérések, amelyekre Ön az információit alapozza.

Tisztelt képviselő úr, bármikor állunk szíves rendelkezésére, hogy a kutatással kapcsolatos tényeket (dokumentumokat) megismerhesse, készséggel bemutatjuk Önnek adatfelvételeink módszertanát, de szívesen tájékoztatjuk Önt arról is, hogy mit válaszoltak erre a kérdésre a szegediek az elmúlt közel két évtized során.

Természetesen elnézését kérem érte, ha a sajtótájékoztatón Ön által elmondottak a miénkétől eltérő kutatásra vonatkoztak volna, hiszen Ön a „különböző felmérések” megfogalmazást használta.

Ha viszont a mi kutatásunkról nyilatkozott, úgy tisztelettel kérem nyilvános helyreigazításra! Ez nem is elsősorban a mi szakmai tisztességünk szempontjából lenne fontos, hanem azért, mert fennáll a veszélye annak, hogy az Ön nyilatkozatát követően nehéz és méltatlan helyzetbe kerülhetnek kérdezőbiztosi munkájukat még jelenleg is végző hallgatóink.”

Kékesi Márk Zoltán szociológus több éven át, hallgatóként részt vett ezen kérdőívek felvételében, mint kérdező és mint adatfeldolgozó is, ugyanis ez minden hallgatónak kötelező volt. Lapunknak elmondta, igen baráti a viszonya a tanszék munkatársaival, ő maga is érdeklődött Feleky Gábornál, mikor meglátta a Fidesz-KDNP sajtótájékoztató anyagát.

Az, hogy ki milyen intenzitással vesz és vehet benne részt, annak a függvénye, hogy ki hanyad éves. Évről-évre 1200-1300 szegedit kérdeztek, és kérdeznek meg a mai napig is. A kérdőív egyébként hosszú, és nagyon változatos témákból áll.

Elmondta azt is, hogy ez a kérdés, ami a tanszék szerint is a propaganda célkeresztjébe került, az úgynevezett Emory Bogardusról elnevezett társadalmi távolság-skála, amelyet nemzetközi szinten használnak, nem csak szociológusok, hanem szociálpszichológusok is.

Az ügyben megkerestük B. Nagy Lászlót, válaszát várjuk.

Kapcsolódó cikkeink

Fideszeshez került a vásárhelyi Fidesz kampányt támogató helyi portál Hódmezővásárhelyen

Szeged nem takarja ki a Soros-plakátokat

Nem azért tanultam, hogy nélkülözzek – szegedi medikusok az orvosok kivándorlásáról

B. Kovács Tamás