Bezárás
Cikkek

Titokzatos magántőkealapok Mészáros Lőrinc tőzsdei cégeiben – 60 milliárdos tőkeemelésre készül az Opus Global

Akár karibi offshore-cégek is lehetnének, annyira semmit nem tudni arról, kik állnak a Mészáros-féle tőzsdei, vagy arra tartó cégekben érdekelt magántőkealapok mögött. A pesti börze sztárjában, az Opus Globalban tervezett gigantikus tőkeemelés révén egy újabb ilyen titokzatos alap is részvényessé válik. De Mészárost sem kell félteni, tulajdoni aránya növekszik majd.

Mészáros-cégek kerülnek az Opusba – ez volt a közelmúlt egyik vezető gazdasági híre. A gyorselemzések szerint a fő nyertes maga Mészáros: tulajdoni aránya nő, az ördög azonban most is a részletekben. Ki nyer a végén? Mi értelme az egész kavarásnak? Megtudjuk végre, hogy ki a hatalmas vagyont (tőzsdei szakszóval instrumentumokat) bekebelező cég tényleges tulajdonosa?

Előzmények

Égig érő fák nőttek a pesti tőzsdén Mészáros Lőrinc nyomában

Túlnyomórészt uniós forrásokból gazdagodtak Mészáros Lőrinc családi cégei az elmúlt hét évben

Mészáros Lőrinc a teljes magyar gazdaságtörténet leggyorsabban gazdagodó milliárdosa – infografikákkal

Veszélyesen eladósodott a nemzeti tőkésosztály, bankcsődöket hozhat egy kormányváltás

Huszonévesen milliárdosok – így áll a saját lábán az Orbán-rezsim második generációja

A kötelezően közzétett cégközlemény szerint a tranzakció lényege, hogy Mészáros-közeli cégek üzletrészeivel tőkésítik fel az Opus Globalt, cserébe az üzletrészeket átadó tulajdonosok Opus-részvényeket kapnak. A tranzakció határideje június 30. – addig szakértőkkel felértékeltetik a cégeket.

Ami biztos: február 13-i tőzsdezáráskori értéken, 611 forintos árfolyamon kapnak újonnan kibocsájtott Opus-részvényeket az apportáló tulajdonosok. A 25 forintos névértékhez képest ez csinos összeg. Csakhogy cikkünk írásakor az árfolyam 645 forint volt, azaz „ha most vasárnap” ütnék nyélbe az üzletet, máris nyernének az apportálók.

Az alábbi cégek üzletrészei cserélnek gazdát, méghozzá ebben a mértékben:

A tőkeemelés pontos értéke függ a vagyonértékeléstől. A közleményben a „tranzakciónak a társaság saját tőkéjére gyakorolt hatását 60-80 milliárd forintra” teszik. A becsült felső értékkel, 80 milliárd forinttal számolva a 611 forintos árfolyam 130 millió 932 ezer 896 darab új részvényt jelent, már ha nem ázsiósan történik a tőkeemelés. Jelenleg 325,29 millió részvény van forgalomban összesen 8,1 milliárd forint névértéken. A legnagyobb tulajdonosnak, Mészárosnak jelenleg 77 millió darab részvénye van, ami 23,6 százaléknak felel meg.

A kibocsájtás, tekintve hogy a tervek szerint akár plusz egyharmadnyi papír is kerülhet a parkettre, ráadásul egy zárt köré lesz, alapvetően meg fogja változtatni a tulajdonviszonyokat. Mivel a részvényhez jutó befektetők és a jelenlegi Opus-főrészvényesek köre mutat némi átfedést, érdemes tisztázni, ki milyen pozícióba kerülhet a tranzakció után.

Lehet-e mondani, hogy Mészáros apportál/emel tőkét, övé az árfolyam-nyereség, és övé lesz a kibocsájtott Opus-pakett? Nem lehet. A jelenlegi tulajdonviszonyok az üzletrész-cserével érintett társaságokban:

E szerint egyetlen cégben, az R-Kordban egyeduralkodó Mészáros, és olyan is akad, amelyikben még közvetve, és/vagy a résztulajdonosok között sem bukkan fel.

Nézzük a legegyszerűbb példát. A Mészáros és Mészáros Kft. felesben Mészárosé és feleségéé. A közös cég 51 százalékát apportálják majd az Opusba a tervek szerint.

Csakhogy sajnos egyik esetben sem tudni, melyik tulajdonos milyen arányban tervez megválni az üzletrészétől. Márpedig legkevesebb 1 százalékától Mészárosnénak is meg kell válnia, hogy meglegyen az 51 százalékos apport. Ezzel azonban az asszony még nem válik az Opus „nagytulajdonosává”, a tőzsde szabályai szerint ez 5 százaléknál kezdődik.

Még ha tárazott is be korábban Opusból Mészárosné, és esetleg pont annyit, hogy épp ezért az 1 százalékért neki járó Opus-részvény hibázik az 5 százalékos küszöbhöz, a tőke-emeléssel az eddigi tulajdonrésze lecsökken, azaz ő semmiképpen sem lesz nagyrészvényes. Más lehet a helyzet, ha ő többet, férje pedig arányosan kevesebbet cserél be Opusra – csakhogy ezt, ahogy említettük, nem lehet tudni még.

Még bonyolultabb a helyzet a Viresolra átnevezett keményítőgyár, a Visonta Projekt esetében, amely felesben a Mészáros és Mészáros Kft.-é, azaz 25 százalékban Mészárosé. Ebben a pillanatban, de azt sem tudni, mi lesz az apportálás sorrendje, vagyis nem 51 százalékban az Opusé lesz-e már az anyacég akkor, amikor a Viresol is betolódik az nyrt.-be. A példák sora folytatható, lásd ábránkat.

Karibi sziget vagyunk, csak a pálmafák hiányoznak

A két energetikai cégben, a Mátrai Erőműben is érdekelt Status Power Investben, illetve a Status Geo Investben, papíron nyoma sincsen Mészárosnak a tulajdonosok között. Mindkettő a Status Energy Magántőkealapé. Amiről mit tudunk? Pont semmit, és alighanem ez is a célja.

Az alap kezelője a Status Capital Zrt., ami többségében Mészárosé ugyan, ezért szokás az alapot és az alaphoz sorolt cégeket is Mészáros-érdekeltségeknek mondani. Csakhogyaz alapkezelő nem azonos a tulajdonossal. Az alap „tulajdonosai” azok, akik legyezték a befektetési jegyeiket. Ám az ő kilétüket jótékony homály fedi.

Az Index elemzése alaposan elmagyarázza, ilyesmi hogyan létezhet, és miért nagy baj, hogy létezik. A lényeg: aki legyezi az alap befektetési jegyeit, anonim maradhat. Ráadásul a Status Energy papírjai a ma már meglehetősen ritka, nyomdai úton előállított értékpapírok közé tartoznak – ez a jegybank és a Budapesti Értéktőzsde közös tulajdonában lévő központi értékpapírszámla-nyilvántartó KELER honlapján az úgynevezett ISIN-keresőben ellenőrizhető.

Az értékpapírok tulajdonosai mondhatják, hogy övék az alap által tulajdonolt cég, azaz közvetve például a Mátrai Erőmű is. Mészáros környékén van jópár hasonló alap. Márpedig minél több ilyen akad, a nemzet gázszerelőjének annál nehezebb lemosnia magáról a strómanság bélyegét.

A Metis Magántőkealap például (szintén „papíralapon” nyilvántartva) az MKB Bank 45 százalékos tulajdonosa. Dematerializált, azaz elektronikusan nyilvántartott a Konzum PE Magántőkealap, amely az OpimusNyrt. második legnagyobb, 20,27 százalékos tulajdonosa.

Ér-e bármennyit is a szabály, amely szerint a cégeknek, mégpedig nem csak a tőzsdeieknek, nyilvánossá kell tenniük a tényleges tulajdonosaikat? Nem is a kíváncsi újságírók érdekében, sokkal inkább az üzleti partnerek, kisbefektetők, sőt, a nemzetbiztonság (pénzmosás, terrorizmus elleni harc) miatt. Nos, a jelek szerint nem sokat. Ezek a megántőkebefektetési alapok papíron minden, a tényleges tulajdonossal kapcsolatos kötelezettségüket teljesítik – mégsem ismerhetjük meg a valódi haszonhúzókat.

Ha kihúzunk egy kockát, dőlhet az egész

Nem biztos, hogy csak minket izgat a sok talány. Korábban Fellegi Tamás tőzsdei szakíró fogalmazott meg bizonyos kételyeket az Átlátszónak készített elemzésében, miszerint az árfolyam hetvenszeresére emelkedését nem biztos, hogy visszaigazolja majd hosszú távon a piac. Most pedig, immár a giga-tőkeemelés apropóján Zsiday Viktor tőzsdemágus hasonlította írásában a távol-keleti, családi irányítású konglomerátumokhoz a Mészáros-féle tőzsdei cégcsoportot.

„Ezeknek a rendszereknek a nagy veszélye ugyanis az, hogy jelentős hitelállománnyal operálnak, keresztbe tulajdonolják és garantálják egymást, így ha kihúzunk egy építőkockát a felépítményből, akkor könnyen összedőlhet az egész, ami a bankrendszeri kapcsolatai miatt nemzetgazdasági recessziót is okozhat, vagy elmélyítheti azt” – olvasható Zsiday oldalán.

A jellemzés tűpontosan ráillik a Mészáros-birodalomra. A banki kapcsolatokban, hitel-tobozódásban rejlő veszélyre mi is felhívtuk a figyelmet korábbi cikkünkben. Ami a hiteleket illeti, az Opus meg is jegyzi a közzétételben, hogy a részvénycserés tranzakció függ a hitelező bankok jóváhagyásától is. Márpedig az érintett társaságok, a két Status-cég kivételével, meglehetősen kitettek a bankoknak – csak a béke kedvéért nem mondjuk, hogy a gatyájukig el vannak adósodva.

A hozzáférhető adatok alapján ugyanis csak az üzletrészekre terhelt jelzálogokat láthatjuk, ami egyrészt jelentheti, hogy másik társaság hiteléért állnak helyt (a Kall Ingredientsnél ez csaknem biztos például), illetve jelenthet keretbiztosítékot is, amiből nem tudni, mennyit hívnak le (ilyen az R-Kord esete). Ahogy előző cikkünkben, biztos, ami biztos alapon a létező legalacsonyabb összeget, ugyanazon bank javára szóló több jelzálognál például egyet, igaz, a legmagasabb összeget vettük figyelembe. E szerint a banki terhek így alakulnak:

– Mészáros és Mészáros: 5 milliárd forint az OTP,

– R-Kord: 10 milliárd forint szintén az OTP,

– Visonta Projekt: 15 milliárd az Exim/MKB-páros,

– Kall Ingredients: 3,7 milliárd forint és 102,6 millió euró úgyszintén az Exim/MKB javára.

Az úgymond jó instrumentumokkal álmodó tőzsdei befektetőknek ezt sem árt figyelembe venniük. A jó hírek serpenyőjében van viszont, hogy a Gazdasági Versenyhivatal ezúttal sem feküdt keresztbe Mészárosék terjeszkedésének. Az egyik frissen engedélyezett felvásárlás éppen a Status-cégeket érinti: a Status Geo Invest négy céget szerezhet meg a GVH áldásával, köztük az ország egyik legkorszerűbb biomassza és hulladékkezelő rendszerét, a Geosolt.

Kételyek ide vagy oda, Virág Ferenc, a Random Capital vezetője a Portfoliónak adott interjújában nem csak, hogy értetlenkedik Zsiday véleménye kapcsán, de olyanokat is állít, amitkől tátva marad a szánk. Például: „a Konzummal folytatott eddigi közös munkák során azt tapasztaltam, hogy rendkívül nagy igényük van a transzparenciára, és ez a gyakorlatban is megvalósul”.

Lelke rajta. Minket mégis érdekelne egy s más, ami eddig nem derült ki a közzétételekből. Ezért elhatároztuk, hogy jegyzünk egyet-egyet, illetve a szabályok szerint lehetséges legkevesebbet a Mészáros-érdekeltségű cégek papírjaiból. Csak a minimumot, nehogy szó érje a ház elejét, miszerint spekulációra adtuk a fejünket. Egyetlen részvénnyel is jogunk lesz közgyűlése járni és ott kérdéseket feltenni, azt reméljük, kapunk válaszokat is.

Leáll a mindent járó malmocska?

A börzén otthonosan forgó forrásaink aggodalomról adtak számot kisbefektetői körökből. Mintha a mostani tranzakcióval lezárulna a cégtörténet mindent járó malmocska szakasza – némi ez-az még kerülhet a csoportba, de nagyjából a zeniten vannak. Mégsem gazdagodunk együtt Lőrinccel – ez a csalódott mondás többektől. A tőkeemelés bejelentése után ugyan felugrott 697 forintra az árfolyam, azóta azonban csordogál visszafelé.

Tőzsdei közhely, hogy nincsen mindig felfelé, most azonban inkább lefelé van, a hétfői tőzsdezáráskor 549 forintra tartották a befektetők az Opust. Ami azt is jelenti, hogy ha “most vasárnap” jegyeztek volna az új tulajdonosok, erőset buktak volna a 611-es árfolyamon, márpedig ilyesmit Mészárosról nem hallottunk az utóbbi években. Persze júnusig még bármi is történhet.

A tőkeemelés után valamennyi jelenleg tulajdonosnak, így a kisrészvényeseknek is csökken a tulajdoni arányuk (az úgynevezett közkézhányad). A kisbefektetők hivatalos érdekvédelme mégsem aggódik.

Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke az Átlátszó érdeklődésére azt mondta, az apporttal két olyan építő vállalkozás (Mészáros és Mészáros, R-Kord) kerül az Opushoz, amelyeknek a megrendelésállománya eléggé kitett a politikának. A többi, így a keményítőgyár, amiből nemzetközi szinten is kevés van, illetve az édesítő-alapanyaggyár, vagy a Mátrai Erőmű anyacége, képes prosperálni bármilyen politikai szélviszonyok mellett. Vagyis ezek jó instrumentumok lehetnek – fűzte hozzá azzal, hogy hangsúlyozta: a Tebész semmilyen körülmények között nem ad, nem is adhat befektetési tanácsot.

Dióslaki nem hiányol a jelenleginél nagyobb transzparenciát sem: aki 5 százalék fölé kerül a tőkeemelés után, azt kell majd a törvény szerinti szintek átlépése esetén nyilvánosságra hozni, vagyis a bekövetkezett tényeket utólag. A bujkálás, például a tőkealapok mögé bújás pedig nem a Mészáros-kör specialitása, de még csak nem is magyar sajátosság. Ráadásul még a legnagyobb magyar tőzsdei cégeknél is van olyan offshore cég, vagy banki letétkezelő bejegyezve a részvénykönyvbe, akinél nem lehet tudni, ki a mögöttes tényleges tulajdonos.

Az Opus Global Nyrt.-ben a jelenlegi részvényesek tulajdoni aránya jelentősen csökken majd. A 60-80 milliárdos mondást alapul véve (ha nem ázsiós lesz a tőkeemelés) 98 millió – 131 millió darab új részvény kerülhet forgalomba. Még Mészáros pakettje is apad – persze csak egy elméleti pillanatig, hiszen ő szépen jegyez majd az új papírokból is. A Portfolio gyorselemzése szerint 80 milliárdos emelés esetén például 45,6 százalékra tornázná föl magát.

Ebben azért van bizonytalanság, hiszen, ahogy jeleztük, koránt sem minden Mészárosé, ami annak tűnik, ráadásul most még nem tudni, mikor ő apportál majd, és mikor az üzlettársai. De hogy összességében nagyobb pakettje lesz júliustól, mint most van, az valóban biztosra vehető. Ha pedig eléri a bűvös 33 százalékot, ami eléggé valószínű egyébként, nyilvános vételi ajánlatot kell tennie tulajdonostársainak.

Ilyenkor  törvényben meghatározott szempontok szerint kalkulált áron köteles azon tulajdonostársai részvényeit is megvásárolni, akik élnek a lehetőséggel – mert például nem akarnak csendestársak maradni.

A fő változás az, hogy júliustól, azaz nagyjából a bármilyen előjelű új kormány megalakulása utántól fogva még erősebb rálátást nyernek a csoportra a titokzatos alapkezelők még titokzatosabb befektetői. Bárki is legyen az illető (illetők?), csaknem biztos, hogy Mészáros nincs köztük, hiszen miért pont ezeket ne venné a nevére, ha minden mást igen. Ráadásul az alapkezelőkben is van érdekeltsége, ami összeférhetetlen lenne a befektetéssel.

Rádi Antónia

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom