Fapusztítás Budapesten: Hiába az ültetési kampányok, gondozás nélkül nem lesz több fa a városban

Az elmúlt öt év Budapesten a fapusztítás időszaka volt: Szíjj László gellérthegyi villájától az Orczy-kerten át a Kossuth térig összesen legalább 15 ezer fát vágtak ki. Igaz, a hivatalos adatok szerint mintegy 40 ezer facsemetét el is ültettek. Favágás persze nemcsak az ilyen közismert helyszíneken zajlott: az Index tavalyi alapos összesítéséből az derül ki, hogy 2010 és 15 között nagyjából 15 ezer fát vágtak ki a város 23 kerülete önkormányzatának engedélye alapján – a pontos számot azért nem lehet tudni, mert a portál nem kapott minden kerülettől adatot.

Összesítésünkben az ismertebb esetek, illetve projektek szerepelnek, összesítve a már elvégzett és még csak tervezett fakivágások adatai.

A számokat illetően sajnos elég sok a bizonytalanság: az Orczy-kertben zajló fapusztításról például nem állnak rendelkezésre teljes körű adatok, például azért, mert egyfelől csak a jogerős kivágási engedélyek száma ismert, másfelől senki nem tudja, ténylegesen hány fa esett és esik majd áldozatul a „kiemelt kormányzati beruházásnak”.

Hasonló a bizonytalanság a Városliget esetében, ahol már a fakataszter elkészítésekor kétségek merültek fel az abban szereplő adatok helyességét illetően. Ugyanez áll a Római-parta tervezett mobil-gátnak feláldozandó fák számát illetően – míg a tervező most mindössze 400-500 fa kivágásáról beszél, műszaki szakemberek szerint reálisan ennek a többszörösét kell majd kivágni.

A minap újabb tömeges fakivágásról döntött a fővárosi közgyűlés: tíz alatt az összes kanadai nyárfát kivágják Budapest közterein, igaz, gondoskodnak a kötelező pótlásról. A kellő számú facsemete kiültetése azonban – mint látni fogjuk – sajnos nem garancia arra, hogy belátható időn belül normális tempóban növekvő fák álljanak a kivágásra ítélt nyárak helyén.

A képre kattintva nagyobb méretben is letöltheted az infografikánkat

A fapusztításnak ritkán van jó sajtója, a fővárosban hangos botrányok kísérik az újabb és újabb tömeges fakivágásokat. Ettől vélhetőleg nem függetlenül az elmúlt két évben felpörgött Budapesten a faültetési láz: a kerületek sok ezer fiatal fa folyamatos elültetésével „zöldítik a várost”, és a nemes versengésbe immár a FŐKERT is beszállt.

Ez mindenképp örvendetes lenne, csakhogy az elmúlt években kampányszerűen ismétlődő faültetési hullámok jellemzően nem- vagy alig növekedő fákat eredményeztek: a városban csak elvétve látni a koruknak megfelelő ütemben fejlődő 6-10 éves fákat.

Sok helyen kitart a mostani kampány lendülete, és még lelkesen öntözik a fasorok új tagjait; viszont jó néhányán olyan helyszínt is találtunk, ahol az indulás esélyét sem adják meg a kiültetett növényeknek: se öntözés, se gondozás.

Az ültetés-elhanyagolás-újabb ültetés – ciklus legszomorúbb eredménye az a jó néhány fasorkezdemény, ahol a néhány éve ültetett, sorvadó, a túlélésért küzdő vagy éppen már kiszáradt facsemeték közé ültettek újabbakat a mostani hullámban, de már ezek is a lassú pusztulás jeleit mutatják: a II. kerületben, az Árpád fejedelem útján tavaly ültetett fasor például olyan rossz állapotban van, hogy a megmaradása is kérdéses. De ugyanezt a jelenséget láthatjuk Kőbányán, Zuglóban vagy a XI. kerületben is.

A megkérdezett illetékesek szerint persze nincs nagy baj, rendelkezésre állnak a szükséges kapacitások, és rendszeresen ellenőrzik is a kiültetett fák állapotát. Videónkban Visnyovszki András kertészmérnök konkrét példákon mutatja be, mi okozza a fiatal fák vesztét.

Hiába a fásítási kampányok, gondozás nélkül nem lesz több fa a városban from atlatszo.hu on Vimeo.

Egy biztos: akármit is állítanak a hivatalos válaszok, az eredmény azt mutatja, hogy látványosan kevesebb erőforrás jut a fiatal fák gondozására, mint amennyit a városban lábra kapott kampányszerű faültetés indokolna. Igaz, nem nehéz belátni, mennyivel kisebb marketingértéke van például a rendszeres locsolásnak, mint egy-egy ünnepélyes faültetésnek, lelkes földlapátolásnak.

Becker András – Visnyovszki András