Cikkek

Brókercsőd, adócsalás, bennfentes kereskedelem? Hívja a Fintha-Nagy ügyvédi irodát!

 

Ádáz harc dúl a Kulcsár Attila-féle K&H-s brókerbotrányban elkezelt milliárdokért. Egy olyan üzleti kör tenyerelne rá akár a bennfentes kereskedelem árán is, amelyik kedvezményezettként a belvárosi önkormányzat ingatlanmutyijában is vastagon érintett. Fintha-Nagy Ádám ügyvéden keresztül a szálak a Quaestor-csoporthoz, s egy még régebbi brókerbotrányig, a Lasalle 1998-as csődjéig is elvezetnek. 

 

Hirdetés

karacsony7_3

 

 

Előzmények

Cikksorozatunk előző részeiben azt mutattuk be, hogy a legmagasabb politikai elit és az alvilág együttműködése tette lehetővé Budapest történelmi belvárosa ingatlanvagyonának széthordását. Akkor a Szetlik-Pápa família volt a kapocs a fényes szalonok zsúrpubijai (Habony-Rogán szövetség), a vaskezű politika (Pintér Sándor), illetve a tömlöcök mélye (Portik Tamás) között.

Belvárosi ingatlanmutyi: a Rogán-Habony-Pintér tengely?

Belvárosi ingatlanmutyi II.: mi lenne Pintérből egy Rejtő-regényben?

Belvárosi ingatlanmutyi III.: a kofakirály örökségétől Portik Tamás letartóztatásáig

*****

Hiénák Kulcsár feketepénzei körül

Gondban van az V. kerületi önkormányzati ingatlanbiznisz egyik nagy kedvezményezettje, Fintha-Nagy Ádám ügyvéd. A BRFK ismeretlen tettes ellen nyomoz egy általa kötött tőzsdeügylet kapcsán bennfentes értékpapír-kereskedelem gyanújával. A Kulcsár-féle K&H-s brókerbotrányban eltűnt tízmilliárdokból vásárolt, 30 százaléknyi Kartonpack-részvénycsomag került az ügyvédhez gyanús körülmények között. Fintha-Nagynak kapcsolata volt két másik becsődölt brókercéggel, a tavaly bebukott Quaestorral és a rolót még 1998-ban lehúzó Lasalle-lal is.

Fintha-Nagy Ádámot a Kulcsár-üggyel összefüggésben először a Magyar Narancs nevezte meg, mint a sikkasztás károsultjainak jogi képviselőjét. Nagyjából féltucat kisebb per a károsultak győzelmével vagy egyezséggel zárult, köztük a legnagyobb tételt követelő betonutas Dunai Györgyé is. Dunai, illetve a Betonúthoz kapcsolódó DBI Kft, akárcsak a korábban szintén Kulcsár-féle VIP-ügyfél Mudura Sándor érdekeltségében lévő Ramexa Zrt. jogi képviselője szintén Fintha-Nagy volt.

Emlékezetes, Kulcsár Attila brókerkedése idején többmilliárd – akkori becslések szerint akár 10 milliárd – forintnak veszett nyoma a K&H brókercégéből, a pénz zöme azóta sem lett meg. A vádhatóság 8 milliárd forint elkövetési értéket állapított meg. Ebből mintegy 1 milliárd forintnyi értéket leltek fel, azt a Kulcsár-ügyben szintén vádlott Kerék Csaba vezette Britton Capital & Consulting Kft.-nél kellett keresni. A cég a pénzt Muduráék nagyváradi bevásárlóközpontjába, a Lotus Marketbe, a visegrádi Thermal Hotelbe, illetve Kartonpack Nyrt.-s részvényekbe fektette.

Most nagyon úgy fest, ádáz harc dúl a K&H-s fekete pénzek maradékáért. A Lotus Market romániai üzemeltető cégében Muduráék tőkeemelése kapcsán pereskedés folyik a szomszéd országban. A visegrádi Thermal Hotelt Dunaiék szerezték meg. Így a bruszt immár a Kartonpack-részvényekért folyik.

Az elsősorban gyógyszerdobozokat gyártó Kartonpack osztalékot nem fizetett ugyan tavaly, de nem rossz cég: kétmilliárdos árbevétel mellett csaknem százmilliós volt az eredménye. Annak ellenére, hogy a büntetőeljárás 2005-ös kezdete óta a társaság teljes vagyona zár alatt van. Mivel Kerékék reménykedtek a zárlat feloldásában, befektetésbe is fogtak: pár éve a HVG értesülése szerint a Kartonpack napelemgyártó projektet gründolt Csornán egy német érdekeltségű svájci céggel, az Ecosolifer AG-vel.

A napelemes históriában mintha összeesküdtek volna a kartonpackosok ellen: a csornai projektet 1,9 milliárd forinttal finanszírozó Eximbank (vezérigazgató-helyettes: Puskás András, Rogán belvárosi alpolgármestere, bizalmasa és szomszédja) addig pisztolyozta a finanszírozás megvonásával a német tulajdonost, amíg az rávette a Kartonpackot, hogy szálljon ki a modulgyártó leányvállalatból.

A Kartonpack fő tulajdonosai a Budapesti Értéktőzsde honlapja szerint a Kerék-féle Britton Kft. (62 százalék) és a Washington államban jegyzett Britton Interinvest Llc (30 százalék). Utóbbinak a pakettjét tavaly vette meg Fintha-Nagy, ám a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozást indított bennfentes kereskedelmet gyanítva.

 

 

A K&H Bank és a Dunai-féle DBI is külön-külön több százmillióra perelte a washingtoni Brittont, a perek a felperesek győzelmével, illetve egyezséggel zárultak. A nyertesek végrehajtást indítottak a Britton Interinvest ellen, elérve az „amerikai Britton” bűnügyi zár alatt lévő Kartonpack-részvényeinek értékesítését. Ezen az árverésen vásárolta meg a papírokat Fintha-Nagy magánszemélyként tavaly februárban.

A Magyar Nemzeti Bank végül szeptemberi határozatában húszmillió forintra bírságolta Fintha-Nagyot és feljelentést tett bennfentes értékpapír-kereskedelem gyanújával. A BRFK azt közölte az Átlátszóval, hogy a nyomozást elrendelték, egyelőre ismeretlen tettes ellen folytatják. Úgy tudni, az MNB fő érve az volt, hogy az ügyvéd a végrehajtást kérő DBI képviselőjeként többletinformációhoz juthatott az „átlag” befektetőkhöz képest.

Érdekesség, hogy az MNB ugyan nem mondta ki semmisnek az ügyletet („csak” bírságolt és feljelentett), a tőzsde honlapja szerint azonban mégis a washingtoni Britton maradt a részvényes. Különös az is, hogy a bank és a DBI végigvitte ugyan a pert, majd mégsem kell nekik a végrehajtható vagyon. Erre Fintha-Nagy úgy reagált, hogy nem akartak részvényt, nekik inkább pénz kellett. Meg is kapták a jussukat a végrehajtótól abból, amit Fintha-Nagy kifizetett, így mindenki jól járt.

A Kartonpack 70 százaléka – a magyar Britton révén – Kerék Csabáé. Ha őt jogerősen elítélik, a részvények alighanem vagyonelkobzás alá esnek majd. Ebben az esetben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt illeti majd a csomag. Az MNV-nek, amely így egyből 70 százalékra tenyerel, a törvény szerint felvásárlási ajánlatot kell tennie a kisebb tulajdonosoknak, azaz Fintha-Nagynak is. A felvásárlási ár a 180 vagy 360 napos tőzsdei átlagár, vagy a saját tőke egy részvényre eső értéke – a három opcióból a kisbefektetők számára legkedvezőbb summa.

Ha viszont Kerék Csabát mégis felmentik, akkor kártérítésben ismét jön a K&H-DBI-páros, s ha nyernek, nekik lesz kötelességük megtenni a felvásárlási ajánlatot.

Az is egy lehetőség a kisebb részvényeseknek, ha nem adnak el az MNV-nek, hanem ellenkezőleg: megvásárolják a pakettjét. A tőzsdeparketten otthonosan forgó forrásaink szerint a Kartonpack, mihelyt lekerül róla a bűnügyi zárlat, remek cég lesz. Elég kicsi ahhoz, hogy komolyabb versenyzőknek ne okozzon gondot összekalapozni a pénzt a megvásárlására. A 200 forintos névértékű papírok legutóbb 551 forintért keltek el, a saját tőke a harmadik negyedéves gyorsjelentés szerint 1,6 milliárd forint. A termékeinek fix piaca van (gyógyszergyárak), a zárlat feloldásával pedig pályázhat uniós forrásokra is.

Jó lenne tudni, jelenleg pontosan kié a washingtoni Britton LLC, amit korábban Kulcsár érdekeltségeként tartottak számon. A cikkel kapcsolatos anyaggyűjtés során ugyanis az a benyomásunk támadt, hogy a viaskodó felek mind úgy gondolják: jóval több vagyon lehet a tengeren túli cégecskében, mint hírlik. Mivel Washington Állam cégnyilvántartása érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy nem nyilvános adat a tényleges tulajdonos kiléte, magához Kulcsárhoz fordultunk. Ő annyit mondott, fölösleges a találgatás, „nem adta át senkinek” a céget, de az gyakorlatilag kiürült.

 

*****

 

A brókerbotránytól a belvárosi ingatlanmutyikig

A megismételt másodfokú eljárásban a bíróság előtt ma is zajló 2002-es Kulcsár-ügynek sokkal több kapcsolódási pontja van az V. kerületi ingatlanvircsafthoz, mint amennyit puszta véletlenként tudnánk értelmezni. Bemutatjuk Fintha-Nagy szerencsés önkormányzati ingatlanvásárlásait, illetve ügyfele, a Kulcsár-féle VIP-ügyfél Mudura Sándor Ramexa Zrt.-jének hasonló ügyleteit. Valamint azt: hogyan kötődnek az önkormányzat-közeli mutyisták – konkrétan Rogán Antal volt polgármester fő bizalmasai – a Kulcsár-sztorihoz.

Nettó 112 ezer forintot kell fizetnie havonta a Demkó Ékszer Kft.-nek, hogy „kisipari tevékenységet végezzen”, azaz órákat és ékszereket javítson a Kecskeméti utca 5. szám alatti önkormányzati üzlethelyiség bérlőjeként – ezt javasolja a polgármesternek szeptemberi határozatában a belváros-lipótvárosi önkormányzati képviselőtestület tulajdonosi bizottsága.

A Demkó Ékszer Demkó Anetté és férjéé, Fintha-Nagy Ádám ügyvédé. Fintha-Nagy két cégen keresztül közvetve is érdekelt a kisiparban: a legkisebb üzletrészt jegyző Aria Invest Kft. az eredetvizsgálatos adócsalásként a köztudatba vonult Eclipse-ügyben is emlegetett Lasalle Kft. és az OS 17 Ingatlanforgalmazó Kft. tulajdona – ezek Fintha-Nagy érdekeltségei.

Az Index tavalyi cikke mutatta be az OS17 Kft. nagy menetelését. A 2008 nyarán létrejött cég 2008-2013-ban hét értékes belvárosi ingatlant vásárolhatott meg a 30 százalékos, úgynevezett bérlői kedvezménnyel, több mint félmilliárd forintért, és ezzel a kerület legjelentősebb ügyfelei voltak. Az ingatlanok zömét a DM üzletlánc bérelte, amely az OS17 javára lemondott a bérlőket illető elővásárlási jogról.

A más települések/kerületek ingatlanaiból is szerencsésen bevásárló OS17-et Washington államban jegyzett offshore-cégek hozták létre. 2010-ben szerzett benne üzletrészt Fintha-Nagy és lánya, 2012-ben pedig a cégvezetéstől eltiltott vendéglátós, Tusán László.

Tusán és családja egy másik vállalkozást az ukrán Eduard Uszikovnak és körének adott át 2008-ban. Uszikov lánya egy időben Habony Árpád barátnője volt, az ukrán nagyvállalkozó NAV-os kalandjáról a hvg.hu számolt be 2014-ben.

Fintha-Nagy Ádám és lánya 2010 óta tulajdonosok az OS17-ben.

Nem az OS17 volt Fintha-Nagy egyetlen csatornája a belvárosi ingatlanokhoz. Az önkormányzati jogi és ügyrendi bizottság 2008 novemberében tárgyalta és hagyta jóvá, hogy a B5 Invest Kft. kedvezményesen megvehessen egy Nádor utcai és egy Zrínyi utcai ingatlant. A cég ekkor szintén egy Washington állambeli offshore társaságé volt (ugyanazé, mint az OS17), utóbb azonban érdekelt volt benne az OS17 és Fintha-Nagy is, a kft jelenleg Tusán Lászlóé.

A Belváros-Lipótváros jogi és ügyrendi bizottságában ekkor régi ismerősünk, Kertész Balázs ügyvéd, akkor fideszes önkormányzati képviselő elnökölt. Korábbi cikkeink a szürke eminenciásról:

Íme Rogán Antal propagandaminiszer kávépartnerének svájci villája

Titokzatos svájci cégeken keresztül is a Rogán-Kertész üzleti körhöz köthető Fürstner József fogorvos

Régi ismerősünk Kertész Balázs, a propagandaminiszter tegnap kiszerkesztett fantomja

Gellérthegyi kertes villa felújításába kezdett Rogán Antal jobbkeze

Hét korrupciógyanús ügy, amikbe Rogán Antalnak régen bele kellett volna buknia

A karrierjét a Fidelitasban, illetve az óbudai Fideszben kezdő Kertész Balázs országos ismertségre először jó tíz évvel ezelőtt, Kulcsár Attila egykori bróker, a K&H-s sikkasztás fővádlottja büntetőügye nyomán tett szert. Most Kulcsár azt mondta az Átlátszónak, Kertész neve, mint egy gyanús tranzakció kedvezményezettjéé egy, az ügyészségre küldött névtelen levélben szerepelt, ő maga ilyen vallomást nem tett, a levél tartalmát pedig nem kívánta kommentálni kérdésünkre.

Az Országgyűlés parlamenti vizsgálóbizottsága mégis behivatkozta az értesülést, miszerint a bank pénzének egy részét Kertész, adott esetben Rogánnal egyetértésben magához vehette. Legalábbis egyebek mellett erre a kérdésre is választ kerestek a vizsgálóbizottság tagjai a testületet megalakító országgyűlési határozat szerint. Választ természetesen nem találtak, pont úgy nem, ahogy a többi parlamenti vizsgálóbizottság sem, bármilyen hasonló ügyben 1990 óta.

A közelmúltban az Átlátszó birtokába került az OS17 Kft. 2009-2012-es, összesen hét belvárosi ügyletének dokumentációja. A részletekből egyrészt a korábbi ügyekben már ismertetett, szokásosnak mondható ügymenet derül ki – olcsón privatizálni értékes ingatlanokat -, de érdemes végignézni azt is, kinek milyen szerep jutott ezekben önkormányzati részről.

A 2009-2010 eleji adásvételeket a 2006-2010-es önkormányzati választási ciklus alatt ütötték nyélbe. A szerződéseket Rogán Antal jegyezte polgármesterként, a részletekre a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. részéről az akkori vezérigazgató, Sélley Zoltán bólintott rá, a testületi előterjesztéseket jegyzőként Rónaszéki László szignálta.

Rónaszékinek azóta útilaput kötöttek a talpára. A bíróság ugyanakkor idén márciusban első fokon bizonyíték hiányában felmentette az ellene egy szintén belvárosi vesztegetéses ügyben emelt vád alól.

Rónaszéki utóda a jegyzői székben Sélley lett. Ő sem volt ismeretlen a vevő Fintha-Nagy számára: 2005-2006-ban közösen erősítették egy magánnyomozó vállalkozás, a Presidente Kft. felügyelőbizottságát. Ez a cég Miklós Barna ügyvéd érdekeltsége. Az ő neve pár évvel később úgy került be a hírekbe, hogy az általa gründolt vadásztársaság állami földeket használhatott a Bakonyban.

A Rogán-bizalmas Kertész Balázs Sélley egyetemi évfolyamtársa volt a Pázmányon. Kertész az OS17 nagy menetelése idején a képviselő-testület fideszes tagja volt. A 2010-es ciklusban már nem volt képviselő, bekerült ellenben a vagyonkezelő igazgatóságába, amelynek jelenleg is a tagja.

Fintha-Nagy ügyvédi irodája a Belvárosban található, az egykori Török Bankház szecessziós műemléképületében. Az ingatlan a 2010-es évekig szintén önkormányzati tulajdonban volt, közpénzből pazarul helyre is állították, majd az SCD-csoport vásárolt meg belőle csaknem 600 négyzetmétert. Az SCD azonban nem sokkal később becsődölt, s ez az ingatlan is kalapács alá került. Mivel az ingatlan műemlék, a Fővárosi Önkormányzatnak lett volna rá elővásárlási joga, de nem élt vele.

A SCD-felszámolás során vett meg az ingatlanból legkevesebb 240 négyzetmétert a Fintha-Nagy és Vécsey Róbert érdekeltségében álló Lasalle Informatikai Kft. 2014 márciusában. A Lasalle pár héttel később apportálta szerzeményét a Ház a Szervita téren Zrt.-be, amely a 2015-ös mérlegzáráskor fele részben Bajor András Gyula közvetett érdekeltsége volt. Őt nemrégiben a Vigadó téri Mahart-székház vevői között emlegette a Heti Válasz, ráadásul egy Tiborcz-mutyival kapcsolatban.

Bajornak üzleti kapcsolata van az MNV Zrt. jelenlegi vezérigazgatója, Szivek Norbert felé. Bár abban a három vállalkozásban, amelyben Bajor és Szivek neve is fölbukkan, sosem azonos időben szerepelnek, Szivek 2012-ben alapítványt alapított a hátrányos helyzetű diákok kollégiumi ellátására Szivek a Szivekért Alapítvány néven, amelynek tavaly óta Bajor a képviselője.

Szivek egy 2013-as hivatalos alapítványi papírt zürichi címmel írt alá, s egészen a közelmúltig a cégnyilvántartásban is szerepelt, rögtön kétféle svájci lakcímmel. Szivek svájci kapcsolatait tavalyi cikkében boncolgatta a Vs.hu: az MNV-vezér ugyanazzal a svájci cégcsoporttal – a zugi United Trust Consulting AG – üzletel, mint Tarsoly Csaba, vagy a CBA-s Lázár-fivérek.

 

*****

 

Jelzálogüzlet Tarsoly Csabával

Fintha-Nagy a szerencse fia? Éppen ellenkezőleg? A K&H Equities-en kívül két másik brókercégnél is megfordult, amely utóbb csődbotrány miatt került a címoldalakra. Ráadásul az itt játszó személyek egy része később szintén a Belvárosban kötött ki.

Fintha-Nagy egyik korábbi állomáshelye – jóval az ő távozása után – még a K&H-ban bemutatottnál is cifrább pénzügyi visszaélések színtere volt. A Quaestor-csoportról van szó. Bár Fintha-Nagy távozása (2007) és a 2015-ös csőd között csaknem egy évtized telt el, a 444 cikksorozatából és az Átlátszó összefoglalójából is kitűnik: a quaestoros üzelmek egyik alapvonása volt, hogy gyakorlatilag a kezdetektől ment a nyúlás, éppen csak a pénzügyi felügyeleti szervek ingerküszöbét nem érte el valamiért.

Fintha-Nagy 2003-2007-ben, a cég alapításától kezdve tagja volt a Quaestor Jelzálog Finanszírozási Zrt. felügyelőbizottságának, 2005-ig a mostani büntetőügyben a vád által kvázi főkolomposként kezelt Májer Zsolttal, a Tarsoly utáni második emberrel együtt.

A Quaestor Jelzálogot többségi tulajdonosként az anyacég Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. egy bizonyos Finanziamento Kft.-vel hozta létre. A ma már végelszámolás alatt álló kft jelenleg a Quaestoré, ám akkoriban magánszemélyeké, köztük Vértessy Balázs üzletemberé volt. Ő jelenleg a Török Bankház kapcsán már emlegetett Lasalle felszámolási ügyekkel foglalkozó ügyvezetője.

Szintén a Lasalle-Szervita ház-kapcsolatnál említettük Vécsey Róbertet. Ő 2003-2005-ben a Quaestor Jelzálog igazgatóságának elnöke volt.

A Török Bankházban tulajdonos, jelenleg az ex-quaestoros Vécsey és Fintha-Nagy tulajdonában álló Lasalle Informatikai és Szolgáltató Kft. jogelőde a Lasalle Értékpapírforgalmazó Rt. volt.  Akkoriban a pénzügyi szaksajtó azt írta, hogy veszélyes tőzsdeműveletekbe fogtak, más papírok mellett a TVK részvényeire kötöttek lombardhitelszerű ügyleteket. Bár a BÉT vezető brókerei voltak még nem sokkal korábban, csőd lett a vége.

A legtöbb pénzzel a győri Graboplast ragadt benn, az összes kárt 1998-ban kétmilliárd forintra becsülte a média. Ez a kár azonban – ellentétben a K&H-s és a quaestoros pénzekkel – megtérült, nem maradtak kárvallottak.

Az Eclipse-rejtély

A Lasalle-ban 2011-2012-ben tulajdonos volt az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt., Fintha-Nagy pedig jelenleg is felügyelőbizottsági tag az Eclipse-ben. Ez az a cég, amelyiknek vezetői gépjárművek eredetiség-vizsgálata kapcsán elkövetett adócsalás miatt állnak bíróság előtt, és a megismételt első fokú eljárásban viszonylag enyhe elmarasztaló ítéleteket kaptak. Igaz az elkövetési érték is 700 millió forintra apadt a kezdetben kiszivárgott több milliárddal szemben.

Az Eclipse-nek érdekes kapcsolatrendszere van: ennél a cégnél dolgozott programozóként Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter lánya, Pintér Hajnalka, a cég Pintér Sándor akkori érdekeltségétől, a CBSZ Zrt.-től bérelt irodát, a megrendelői között pedig felbukkantak a miniszter volt bizalmas kollégái is. Az Eclipse belügyi és honvédségi szerveknek, és olyan nemzetbiztonsági szempontból kiemelt objektumoknak is dolgozott, mint a ferihegyi repülőtér.

Korábbi cikkünk az Eclipse-ügyről:

Tovább húzódik az Eclipse-ügy, amelyhez Pintér Sándornak nincs semmi köze

Az Eclipse-alapító és egykori Lasalle-főnök Deák Endre tulajdonostársa volt egy másik cégben Hevesi Tóth Ferenc, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat volt vezetője. Az Eclipse alvállalkozója volt az idén májusban felszámolt Zömök Kft., amely egyrészt szintén nemzetbiztonsági beszállító volt, másrészt tulajdonosa, Püski László vádlott volt Szilvásy György volt titokminiszter jogerős felmentéssel zárult  kémperében.

 

*****

 

Én mindenkivel jóban vagyok!

– ezt maga Fintha-Nagy mondta az Átlátszónak, amikor szövevényes kapcsolatrendszerének felfejtésében kértük a segítségét. Munkatársunkat a Török Bankház épületében lévő irodájában fogadta, ahol készségesen válaszolt minden kérdésünkre, kivéve az Eclipse-Zömök-rendszer kémjátszmáit. Ez volt az egyetlen, amelyben hárított.

A magyarországi tőzsdecápák akváriumában mély tisztelet övezi – ebben valamennyi forrásunk egyetértett, amikor Fintha-Nagy tevékenységéről kérdeztük. Az ilyenkor szokásosan hangsúlyozandó jó tulajdonoságait emelik ki, mint munkabírás, szakértelem és pengeéles logika. Még a vele kevésbé rokonszenvezők is alátámasztják ezeket a jellemvonásokat azzal, hogy hozzáteszik: alapvetően bizalmi vagyonkezelőnek ismerik.

Sokan a kétezres években, a Budapesti Értéktőzsde és az árutőzsde felvásárlása és fúziója körüli éles csaták során ismerték meg a börze világában, mint Leisztinger Tamás és Albrecht Ottó üzletemberek segítőjét. A BÉT-es csapat annyira gyümölcsözőnek ítélte meg az együttműködést, hogy közösen vágtak neki egy jó nevű informatikai cég, az ebben az időben a tőzsdén jegyzett Synergon felvásárlásának. Fintha-Nagy érdeklődésünkre árnyalta a képet:

„Három tőkepiaci brókerrel vágtunk neki az ügynek, sem Albrecht Ottónak, sem Leisztinger Tamásnak ekkor semmi köze nem volt a történethez. A mi tervünk az volt, hogy a többi részvényesi csoport drágán fog minket kivásárolni. Ez nem következett be, sőt irányító befolyást szereztünk az akkor meghatározó informatikai cégben. Ezzel akkor ott mi nem nagyon tudtunk mit kezdeni, ezért vevőket kerestünk a részvénycsomagunkra. Tény, hogy a részvénycsomagunkat Albrecht Ottóhoz és a Pannonplasthoz köthető társaságok vásárolták meg.”

Ez a csapat évekkel azután érkezett a Synergonba, hogy Kulcsár előszeretettel spekulált annak papírjaira. Synergon-tulajdonos volt a Pannonplast is, Fintha-Nagy nekünk említette is, hogy épp tőlük vett részvényt. Márpedig ennek a cégnek a részvényei indították el magát a Kulcsár-botrányt. Szász Károly, a pénzügyi felügyelet ekkori vezetője éppen befejezett egy kényes vizsgálatot a Pannonplasttal kapcsolatban – a Kerék-féle Brittonra róttak ki bírságot ­-, amikor megverték. A támadókat utóbb elítélték, de a motívum sosem derült ki.

Más összefüggésben is előkerült a Synergon a Kulcsár-ügyben. Az állítólagos ügyészségi névtelen levelező – a Heti Válasz 2005-ös cikke szerint vallomásában maga Kulcsár – Czakó Ferenc akkori vezérigazgatóról állította, hogy összejátszott az MSZP informatikai szakpolitikusával, Baja Ferenccel a cég állami megrendelései érdekében. Sem ennek, sem politikusokat illető egyéb tanúvallomásoknak nem lett büntetőjogi következményük. Fintha-Nagy pedig most, egy évtizeddel később visszakerült a Synergonhoz: január óta a tőzsdéről már kivezetett társaság végelszámolója.

Valamennyi ügyfelével jó viszonyt ápol, függetlenül a politikai hovatartozásuktól, állítja. S valóban, nem sok híja volt például, hogy kezdeményezésére Medgyessy Péter volt MSZP-s kormányfő tagja legyen a Synergon felügyelőbizottságának. De sajnos nem sikerült a viaskodó tulajdonosi köröknek egyetértésben felkérni őt, ami Medgyessy feltétele lett volna Fintha-Nagy elmondása szerint.

„Amennyiben az a kérdés, hogy jóban vagyok-e a jelenlegi hatalommal, akkor azt válaszolom, hogy az általam képviselt ügyek mennyisége és mérete jelentős kapcsolatrendszert biztosít, és az azokban szereplő személyek közül lényegében mindenkivel jó vagy baráti a kapcsolatom.”

Az ügyvéd méltánytalannak érzi például az Index tavalyi cikkét a belvárosi ingatlanvételekről. Azt mondja, a kétezres évek közepe óta kiváló a munkakapcsolatuk a DM-lánccal, amely húsz éve töretlenül bérli az OS17 által időközben megszerzett ingatlanokat. „Ötven ingatlant vettünk ekkoriban, ennek a töredéke volt az V. kerületben. Az OS17-féle ügyletek még Juhász Péter feljelentésébe sem kerültek bele” – Fintha-Nagy szerint nem véletlenül: nincs rajtuk fogás.

A mostani egyes számú pénzügyi közellenség Tarsoly Csabával közös ügyletére pedig úgy emlékezik: a Quaestor Jelzálogban résztulajdonos finanziamentós csapaté volt az ötlet, beszállni a záloghitelezésbe. A bankok ugyanis ekkoriban szinte öntötték kifelé a tőkét. Ehhez kerestek megfelelő anyagi háttérrel rendelkező csapatot, s Tarsoly Csaba cége ekkor ilyennek tűnt.

„Rövid időn belül kiderült azonban, hogy nem zökkenőmentes az együttműködés, korrekten elszámoltunk Tarsollyal és elváltak útjaink” – mondta most Fintha-Nagy. Itt ismerte meg viszont Vécsey Róbertet, akivel azóta is remekül kiegészítik egymást a közös munkában.

A talán legkényesebb, de mindenképpen leginkább aktuális esetről, a kartonpackos bennfentes kereskedelem gyanúról azt mondta, legfeljebb a kiírás pontos idejéről tudhatott előre, de annak sem tényleges relevanciája nincsen, az ügylet idején hatályos tőkepiaci törvény szerint pedig még jogi sem volt.

„Nem vagyok bennfentes személy, nem rendelkeztem a törvény által bennfentesnek minősített információkkal” – szögezte le az ügyvéd. Nem véletlen, hogy az MNB-ben másfél évig rágták az ügyet – érvelt. A jegybank határozatát megtámadta, a nyomozás ellen viszont nem tud mit tenni, ha kell, mint mondta, viselni fogja a következményeket.

Spanyol spekulánsoknak is dolgozott

Fintha-Nagy Ádám neve az egyebek mellett a meghiúsult sávolyi motorversenypályát és pátyi gigalakóparkot jegyző, spanyol hátterű Grupo Milton cégcsoport környékén is felbukkant: ügyvédként a tízmilliárdos volumenű ingatlanügyletekben részt vevő több cégnek is ő volt a jogi képviselője. Az azóta teljesen eltűnt cégcsoport nagyszabású, ám korrupciógyanú és törvénytelenségek miatt végül meghiúsult terveiről 2009-10-ben az Index publikált cikksorozatot.

„Nem teljesen értem a személyem iránti érdeklődést, bár nem vitatom, hogy az általam képviselt ügyek, mint gazdasági súlyuk, mint a sajtó miatt jelentősek voltak” – mondta munkatársunknak Fintha-Nagy. Nem csak jelentősek, de fölöttébb kényesek is: az ő esetében nem könnyű elválasztani az ügyvéd, a magánbefektető és a „bizalmi vagyonkezelő” szerepét. A szerteágazó kapcsolatok ugyanakkor a véletlenként értelmezhetőnél gyakrabban mutatnak egyfelé: a Rogán Antal kancelláriaminiszter nevével fémjelezhető üzleti kör irányába.

Viszont mintha fogytán lennének az erőforrások: erre utal például a kormány-közeli oligarchák finanszírozására szakosodott állami pénzintézet, az Eximbank legújabb, 46 milliárdos feltőkésítése is. Azé az Eximbanké, amely például a Kartonpackhoz kötődő svájci érdekeltségű napelemprojektet is több mint 7 milliárd forinttal hitelezte meg. Amennyiben a Kartonpack főtulajdonost vált, könnyen meglehet, hogy sem a finanszírozó Eximbank, sem a svájci anyacég nem húzódozik tovább, s visszafogadják a dobozgyárat a projektbe – márpedig akkor Fintha-Nagyék ehhez a biznisznez is közel kerülnek.

Ezzel együtt a korábbi projektek, az Eclipse-Lasalle-Zömök-sztoritól a Synergonon át akár a Belváros felvásárlásáig, nagyobb volumenűnek tűntek, mint a spekuláció Kerék Csaba lesittelésére. „Lopják a lopott pénzt” – fogalmaztak az Átlátszónak az exbróker Kulcsár környezetében, s fölöttébb úgy fest, nem tévedtek nagyot.

Rádi Antónia

 

HELYREIGAZÍTÁS (2017. január 8.) A fenti cikk egy korábbi verziójában valótlanul híreszteltük, hogy Császy Zsolt Miklós Barna ügyvéd vadásztársa lett volna.

 

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Megosztás