Kiszámoltuk a kvótakampány teljes állami költségét: 17 milliárd forintot vertünk el

A népszavazás előtti héten az Átlátszó 15 milliárd forintra becsülte a kvótareferendumot megelőző EU- és bevándorlásellenes kampányköltést, a Miniszterelnöki Kabinetiroda viszont a népszavazás után 6,7 milliárd forintban jelölte meg a kormányzati kampány költségét. Az elmúlt napokban az augusztusban kötött szerződésekről is megjelentek a közbeszerzési tájékoztatók, így a tényszámok alapján egy újabb, még pontosabb összesítéssel jelentkezünk.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Előzmények

Felszólította a Miniszterelnöki Kabinetirodát a NAIH, hogy tegyen eleget adatigénylésünknek

A tíz legdurvább történet a kvótareferendum-kampányból

Csetényi üzlettársa kaszált a kvótakampány rádióreklámjaival

A nyomtatott sajtóban a Mediaworks profitált a legtöbbet a kvótakampányból

A kormányzati tájékoztató kampány milliárdjai – titkolják, hogy hova megy a közpénz

Kvótamenekültenként több mint 7 évnyi ellátás árát költöttük gyűlöletkampányra

A ’hivatalos’ kormányzati számok és minden más számítás közti ellentmondás két körülményen alapul.

Az egyiket könnyű átlátni és korrigálni: a Kabinetiroda az érintett közbeszerzések értékének megállapításakor is alkalmazott nettó összegekkel számol, ugyanakkor a szerződéses szolgáltatások után meg kellett fizetni az áfát is. A Kabinetiroda azzal érvel, hogy az visszafolyik a költségvetésbe, ami igaz is, de ettől még itt is be kellett tervezni a költségvetésbe és ki kell fizetni, mint ahogy más közkiadások forrásának tervezése esetében is számolni kell az azok után befizetendő adókkal és más közterhekkel.

Nem mellesleg ez a piaci ár is, hiszen ha magánmegrendelő – például, ha pártkampányt nem az adófizetők finanszíroznának, akkor a Fidesz – fizette volna a kampányt, akkor neki is a bruttó összegeket kellett volna megfizetnie. Ennek megfelelően szerintünk az összevethetőség érdekében az áfával növelt összegekkel ésszerűbb számolni, de az alábbi összesítésben a könnyebb áttekinthetőség kedvéért a nettó és a bruttó összegeket is feltüntettük.

A nagy eltérések másik oka már szubjektívebb: a kormány jóval szűkebben érti a kvótakampányt, mint mi, vagy a kampányköltségeket eddig összesíteni próbáló újságírók többsége. A Kabinetiroda a saját számait a költések részletezése nélkül adta meg, de az index korábbi cikkére adott, a cikk végére szerkesztett reakcióból az derül ki, hogy a kabinetirodás számok a népszavazás kezdeményezése után megvalósult kommunikációs kampányok költségeit foglalják magukban.

A népszavazást a Kormány február 24-én (az NVI-s kopaszos balhé másnapján) kezdeményezte, így a Kabinetiroda összesítése elvileg az ettől az időponttól a népszavazás napjáig lefolytatott kampányokat tartalmazza.

Ehhez képest a bevándorlásellenes kormányzati kampány – összehangolt, egymásra épülő üzenetekkel – jóval korábban kezdődött és a népszavazás után közzétett „98%-os” hirdetésekkel jelenleg is tart, hiszen a kormányzati kommunikációt másfél éve ez az egyetlen téma tölti ki.

Az első, kifejezetten ebben a témában kezdett akció a tavaly májusban kezdett nemzeti konzultáció volt, majd jöttek nyár végén az emlékezetes „Ha Magyarországra jössz” kék plakátok, ősszel a konzultáció eredményeit hirdető „Az emberek döntöttek” kampány. Ezek eredményeire épülhetett aztán a népszavazás bejelentése után a három, a Kabinetiroda által is kampányköltésnek tekintett újabb forduló („Üzenjük Brüsszelnek”, „Tudta?”, „Ne kockáztassuk”).

Nyilván van jelentősége, hogy mi történt közvetlenül a népszavazáshoz kapcsolva, és mi azt megelőzően, és mit publikáltak október 2. után, de szerintünk – amellett, hogy az egyes kampányokat, ahol lehetett, igyekeztünk szétválasztani – a bevándorlásellenes kommunikáció másfél éves időszaka teljes költését, azaz felsorolt akciók összes költését érdemes tekinteni.

A sajtóban az adott kampányok kapcsán megjelent számok hol nettó, hogy bruttó összegek, hol szerződésekre, hol a szerződést megrendelő szervezeteknek adott forrásokra vonatkoznak, úgyhogy mi most előröl kezdtük a számolást a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmények és tájékoztatók alapján.

A szerződés szerinti keretösszegek ugyan elvileg nem feltétlenül jelentik azt, hogy azokat ki is merítették, de ahol nyilvánosságra kerültek egzakt elszámolások, ott néhány millió forintnál több nem maradt a keretekből.

Az alábbi, a reklámköltéseket tartalmazó táblázat kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy két tavalyi szerződést közbeszerzési hivatkozás nélkül, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által adott írásos tájékoztatás alapján szerepeltettünk: ezek létéről és összegéről az NKOH egy, a Kabinetiroda ellen folyamatban lévő perben adott hivatalos tájékoztatást.

Kattintson a táblázatra a nagyobb felbontású verzióért!

Némi bizonytalanságot okoz a számításban, hogy nem teljesen világos, hogy az így számolt 16,1 milliárd forint maradéktalanul tartalmazza-e a népszavazással kapcsolatos tájékoztató levelek és a háztartásokba eljuttatott kiadványokra a Kabinetiroda összesítései szerint költött nettó 875 millió, bruttó 1,111 milliárd forintot.

Teljes egészében nyilván nem, hiszen a miniszterelnöki leveleket és a „kék füzeteket” nem a szerződött reklámcégek, hanem maga a kormány küldte ki, így legalább a borítékolási és postaköltség – azaz az MNO által közzétett fenti összesítés szerint nettó 682, bruttó 866 millió forintos kiadás – közvetlenül a Kabinetirodánál kellett, hogy megjelenjen.

Megint a kormányközeli média járt jól

A Miniszterelnöki Kabinteirodától általunk eddig megkapott adatok szerint a kvótakampánnyal egyértelműen kormányközeli médiacégek jártak jól. Csetényi Csaba cégei az állami reklámmilliárdok nagy részét ugyanis egy szűk körben osztották szét: a közterületi hirdetések a TV2-nek beszállító IKO-médiacsoport tulajdonában lévő Odex Outdoor Expert Kft. és a Garancsi István érdekeltségébe tartozó ESMA Zrt. felületein jelentek meg; a televíziós reklámokra kifizetett pénz jelentős része az Andy Vajna kezében lévő TV2-csoporthoz, és az MTVA által üzemeltetett állami csatornákhoz kerültek.

A rádióhirdetések nagy többsége a KOD MEDIA közvetítésével jutott el a hallgatókhoz, a cég tulajdonosa a HGY Invest Kft.-n keresztül Krskó Tibor, aki Csetényi Csaba régi üzlettársa. A nyomtatott sajtóban a nemrég Mészáros Lőrinc-közelbe került Mediaworks, a Széles Gábor kezében lévő Magyar Hírlap, valamint a Habony-féle médiabirodalom lapjai, a Magyar Idők és a Lokál kaszáltak a kvótakampánnyal. Az online hirdetések a Facebook mellett szinte kizárólag csak nyíltan kormánypárti portálokon jelentek meg, így a 888.hu, a Lokál, a Pesti Srácok, a Magyar Idők, a Ripost, és az Origo felületei kaptak pénzt a népszavazás apropóján elvert állami milliárdokból.

Csak becsülni tudjuk végül azokat a kiadásokat, amelyeket az állami szervek és az önkormányzatok a központi kereteken kívül költöttek a kampány során. Bár a Józsefváros 10 millió forintos saját népszavazási kampányához hasonló párhuzamos kommunikáció nem volt azért általános, de a kampány során tartott helyi rendezvények és azok helyi promóciója, a választóknak küldött különféle levelek költsége is összességében legalább százmilliós tétel lehetett.

Így aztán arra kell jutnunk, hogy korábbi becslésünk sajnos teljesen reális volt: a bevándorlás elleni kommunikációra fordított közpénz összege jelenlegi állás szerint meghaladja a 17 milliárd forintot, aminek döntő többségét, bő 13 milliárd forintot február óta, a szűken vett népszavazási kampányra költöttek el.

Sepsi Tibor – Erdélyi Katalin

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.