Másfélmilliárd forintba került, de sok hasznot még nem hajtott a nagyszénási geotermikus erőmű

1,5 milliárd, részben uniós forintból újították fel a termálfürdőt, és építettek ki geotermikus fűtési rendszert Nagyszénáson 2015 végére. A projekt évekig húzódott, és egy helyi önkormányzati képviselő szerint végül szabálytalanul valósult meg: hiányos az engedélyeztetése, a rákötések nem valósultak meg, a termálfürdő kihasználatlanul működik, a felesleges termálvizet pedig visszasajtolás helyett egy titkos csövön a közeli patakba vezetik. Videóriport.

77%

Év végéig még

23 909 991 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

„A települést kedvezőtlen demográfiai folyamatok jellemzik (…) Nagyszénáson a munkahelyek számát illetően mintegy 6-8 éve nem történt jelentősebb változás. (…) A lakosságot az alábbi fő betegségcsoportok érintik: szív- és érrendszeri, mozgásszervi, idegrendszeri, daganatos és légzőszervi megbetegedések.” – így ismertetik a körülményeket abban a tájékoztatófüzetben (PDF), amely a „Termálvíz-hasznosítási program Nagyszénás geotermikus adottságainak kiaknázásával” címet kapta.

A projekttől nem csak a turizmus fellendülését, ezáltal új munkahelyek létrejöttét, valamint a lakosság egészségi állapotának javulását várták és várják, hanem az önkormányzat energiaköltségének csökkenését is. A 96 Celsius fokos termálkútból kinyerhető geotermikus energiát az önkormányzathoz tartozó intézmények fűtésére fordítják, de lehetőséget ígérnek arra is, hogy magánlakások is rácsatlakozhassanak.

A jól hangzó tervvel azonban mégsem stimmel minden. A helyszínen járva az derült ki, hogy már az indulás is döcögős volt, több évet kellett várni arra, hogy egyáltalán elindulhasson a beruházás. Az ötlet már 2011-ben felmerült, de csak 2014-ben kapták meg az 1 milliárd forintos uniós támogatást, és a végén mindössze 5 és fél hónap maradt a befejezésre – erről mesélt az Átlátszónak Nyemcsok János polgármester.

Ráadásul a közbeszerzés során problémák adódtak: a vesztes cég szerette volna megakadályozni a projekt megvalósulását. A polgármester szerint politikai támadások állnak a háttérben. A nyolc éve a települést vezető Nyemcsok korábban a Fidesz színeiben indult, aztán a párton belüli feszültségek miatt kilépett. A helyi szóbeszéd szerint a helyben illetékes, „dinnyekartelles” Simonka György dél-békési országgyűlési képviselő helyett inkább Vantara Gyula békéscsabai parlamenti képviselő mellé állt.

A fürdőt végül sikerült befejezni és 2015 végén át is adták, ám 2016. áprilisban, mindössze pár hónapnyi működés után ideiglenesen bezárták. A karbantartási munkálatok időtartamát három hétre becsülték, ám a fürdő csak június elején nyitott újra. Ez természetesen kihat a település költségvetésére is, hiszen 2016-ra már úgy tervezték, hogy meg fog látszani a geotermikus fűtéssel megspórolt pénz, valamint a fürdőbelépők ára.

„[A] fürdő jegy-árbevételének teljesülése alacsony (…) a dologi kiadásoknál jellemző túllépés a Parkfürdő üzemeltetési, anyag, villamosenergia, víz és szennyvízkiadásainál van” – áll az Átlátszóhoz eljuttatott féléves költségvetési beszámolóban.

Ottjártunkor, október elején csak három fürdőzőt láttunk: mivel fedett medence nincs, csak a termálmedence használható a nyári szezonon kívül. A kiadások „a fürdő energiafelhasználása és az iskola év elejei gázenergia felhasználása miatt” is nőttek, holott az iskola pont az egyik olyan közintézmény, amelyet az új rendszerrel kellett volna fűteni már 2016 elején is.

A pénz azonban csak egy dolog a beruházást állítólagosan övező problémák közül. Nagy Mihály, ellenzéki önkormányzati képviselő arról beszélt az Átlátszónak, hogy a fürdő megnyitásához nincsenek meg az engedélyek, illetve környezetszennyező módon engedik ki azt a termálvizet, amelyet vissza kellene sajtolni a földbe.

Másfélmilliárd forintba került, de sok hasznot még nem hajtott a nagyszénási geotermikus erőmű from atlatszo.hu on Vimeo.

Nagy már többször megkereste az illetékes hatóságokat, akik kiszálltak vizsgálódni, míg 2016. júliusban a Békés Megyei Kormányhivatal meg is állapította, hogy

„a tároló tóból a termálvizet földbe temetett csövön keresztül a Mágocs-érbe vezetik”

 

 

Márpedig erre nem kapott engedélyt az önkormányzat. Ez a cső lehetett az, amelyet az Átlátszó is videóra vett több mint két hónappal később.

A polgármester nem örül Nagy Mihály vizsgálódásainak, ennek egy augusztusi testületi ülésen (PDF) hangot is adott. Nyemcsok arról beszélt, hogy a képviselő „által gerjesztett” plusz szakhatósági dokumentáció elkészítése 1,7 millió forintba kerül az önkormányzatnak, illetve 100 ezer forintot kell kifizetniük büntetésként.

Kapcsolódó cikkeink

Magyarország dobogós helyeken az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF feketelistáin

Megírtuk, nyomoznak: OLAF-vizsgálat indult vakszoftverügyben

Olajozott gépezet – az Elios Innovatív Zrt. közbeszerzéses munkái az OLAF csalás-indikátorok tükrében

Átlátszós cikksorozat alapján készült a magyar esettanulmány az OLAF éves jelentésében

Tizenkét grafikon Magyarország EU-támogatásainak politikai befolyásoltságáról

Továbbfejlesztettük az EU-támogatás térképet, és nem lennénk most a független polgármesterek helyében

Interaktív térképen mutatjuk meg, hogy mennyi EU-s pénzt kaptak a magyar települések

>>> Tovább az Átlátszó uniósmutyi-dossziéjára

 

Az Átlátszó interaktív EU-támogatás térképén további infókat találhatsz a lakóhelyedet érintő uniós fejlesztésekről.

D. Kovács Ildikó

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.