Feleannyiért dolgozott volna Mészáros volt vejének cége, mint Mészárosé
Lapunk és Hadházy Ákos parlamenti képviselő is azt az információt kapta, hogy a Homlok-cég nyerhette volna a GVH által vizsgált tendert.
Minden valószínűség szerint felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte volna 2011-ben a bíróság Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselőt, ha három évvel korábban a Fidesz-frakció nem akadályozza meg mentelmi jogának felfüggesztését. Így viszont a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével – mai nevén költségvetési csalás – vádolt Simon ügyét elkülönítették a többi vádlottétól, és megszüntették ellene az eljárást. Az ügy összes többi vádlottját jogerősen szabadságvesztésre ítélték. Simon viszont 2010-ben és ’14-ben is újrázhatott a Fidesz színeiben, ma pedig az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnöke. Nemrég pedig a felesége által vezetett Nyírbogát község díszpolgára is lett – az ominózus bűncselekmény idején éppen ő volt a nagyközség polgármestere.
Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!
„Abban kételyem nincsen, hogy az Országgyűlés felfüggeszti Mengyi Roland képviselőtársam mentelmi jogát” – nyilatkozta Lázár János a múlt heti kormányinfón „Voldemort” ügyéről. Továbbá: „Hat év kormányzás után ez az első eset, hogy kormánypárti politikus esetében közvádas ügyben javasolja az ügyészség mentelmi jog felfüggesztését.”
Ez utóbbi állítás tényszerűen igaz, de erősen árnyalja a képet az a sajátos üzemmód, ahogy az elmúlt hat évben e Polt Péter irányította ügyészi szervezet kezelte a kormánypárti politikusokkal kapcsolatos korrupciógyanús ügyeket.
Mengyi lehetséges kiadatásával kapcsolatban további kételyt ébreszt, hogy 2008-ban az Országgyűlés, a mentelmi bizottság hasonló tartalmú határozati javaslata alapján, nem függesztette fel a közvádas ügyben meggyanúsított dr. Simon Miklós (Fidesz-KDNP) mentelmi jogát. A mentelmi bizottság ezzel egy közel húsz éves hagyományt tört meg, mely szerint közvádas ügyben mindig a képviselő kiadását javasolják – más kérdés, hogy aztán miképp szavaznak a frakciók.
A szocialista Lévai Katalint például 113 szocialista tartózkodása mentette ki 2007-ben egy közokirat-hamisítási ügyből. Igaz, a manőver csak ideiglenesen oldotta meg a problémát, Lévait 2014 nyarán a bíróság jogerősen megrovásban részesítette. Később aztán – például a volt házastársa sérelmére elkövetett zaklatással gyanúsítani kívánt MDF-es Lengyel Zoltán ügyében vagy az akkor még MSZP-s Arató Gergelynek a gyermekét ért kerti baleset miatt indult ügyében – már működött az új konszenzus, és a parlament a mentelmi jogot nem függesztette fel.
Úttörő döntés
2008. június 3-án tárgyalta a mentelmi bizottság Simon Miklós ügyét. Kovács Tamás Legfőbb Ügyész – ekkor éppen Polt-interregnum van – jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette megalapozott gyanúja alapján indítványozta dr. Simon Miklós képviselő-polgármester mentelmi jogának felfüggesztését. Az átirat röviden ismerteteti az ügyet, és egyértelművé teszi, hogy az ügyészség nem egy névtelen feljelentés alapján gyanúsítja a nyírbogáti polgármesterként elkövetett bűncselekménnyel Simont:
„A bűncselekmény megalapozott gyanúját az okiratok, a tanúk vallomásai, a vízügyi igazságügyi szakértői vélemény, valamint a mentelmi joggal nem rendelkező másik gyanúsított vallomása támasztják alá.” A bizottság meghallgatta Simont is, aki tagadta a terhére rótt vádakat, és „(…) az egész ügyet politikai indíttatásúnak minősítette, aminek célja személyének lejáratása.”
A bizottság nem-kormánypárti tagjai szintén úgy látták, nem szükséges, hogy bíróság döntsön a Simon elleni vádakról, ezért mind a négyen tartózkodtak. A paritásos bizottság négy kormánypárti igen szavazata így kevés volt ahhoz, hogy a határozati javaslat Simon mentelmi jogának felfüggesztését indítványozza.
A június 9-i szavazáson aztán az Országgyűlés 206 „igen”, 141 „nem” és 19 tartózkodás mellett nem szavazta meg Simon kiadatását. A szavazáson a mentelmi jog felfüggesztése mellett szavazott a teljes MDF-frakció is, de a Fidesz-KDNP szavazatai blokkolni tudták Simon kiadását. Az ügy fontosságát mutatja, hogy a szavazáson részt vett a teljes vezérkar: Orbán, Áder, Kövér is Simon kimentésére szavazott. Ahogy Lázár János is.
Az meg már Simon Miklós emberi nagyságát mutatja, hogy a saját ügyében ő is voksolt – természetesen a mentelmi joga felfüggesztése ellen.
Kapcsolódó cikkek
Az Orbán-rendszer legfontosabb pillére – Polt Péter legfőbb ügyész pályaíve
Hét korrupciógyanús ügy, amikbe Rogán Antalnak régen bele kellett volna buknia
Karrierstart Nyírbogádon
A házaspárt hosszabb ideje ismerők történetei alapján nagyon úgy tűnik, hogy Simon Miklós képviselő politikai pályájának legfontosabb mozzanata a felesége, dr. Simonné dr. Rizsák Ildikó, nyírbogát jelenlegi polgármestere. Simonné két éve vívta ki egy rövid időre az országos közfigyelmet azzal, hogy a 2014-es parlamenti választás után a polgármesteri stallumról lemondani kényszerült férjének bruttó 5,2 milliós végkielégítést és szabadságmegváltást szavaztatott meg a nyírbogáti képviselő-testülettel.
A remek ötlet nyomán kirobbant felháborodás miatt Simonnak vissza kellett fizetnie az ajándék pénzt, idén viszont egy nyírbogáti díszpolgári címmel vigasztalódhatott.
Simonék még a nyolcvanas évek végén költöztek Nyírbogátra – helyi forrásaink szerint Simonné a település akkori tanácselnöke, Birta Sándor, későbbi MSZP-s országgyűlési képviselő segítségével kapott a községben orvosi állást. Nem sokkal később ugyancsak Birta segítségével lett a pedagógiai végzettséggel nem rendelkező Simon Miklós a helyi általános iskolában tanár.
Simonék helyi forrásaink szerint erősen támogatták az MSZP színeiben politizáló Birtát, mígnem 1997 tájékán megromlott köztük a viszony. Olyannyira, hogy Simon az 1998-as országgyűlési választásokon kisgazda színekben már Birta ellen indult. Az első fordulóban Birta kapta a legtöbb szavazatot, a két forduló között megkötött Orbán-Torgyán paktum azonban itt is eredményes volt, így Simon lett a körzet képviselője.
2001-ben az időközi választáson Nyírbogát polgármesterének is megválasztották. Simon is azok közé tartozott, akik időben ugrottak le a süllyedő kisgazda hajóról, így a 2002-es választásokon már a Fidesz által támogatott jelöltként szerzett a nyírbátori körzetben mandátumot. Igaz, erre a győzelemre némi árnyékot vet egy helyi vállalkozó, Bartha Imre ügye, akit Simonnéval együtt tetten értek, amint törvénytelen eszközökkel kampányol Simon mellett.
Bartha azt vallotta, hogy a segítségért cserébe Simon ígért neki egy 17 milliós önkormányzati megbízást, de az ügy kipattanása után nem tartotta a szavát. Állítása szerint Simonék rábeszélték, hogy vigye el egyedül a balhét; továbbá vele küldtek ki több százezer forintot a Simonnéra valló, a kampányban élelmiszer-csomagokkal megvásárolt szavazóknak, hogy azok vonják vissza nyomozati vallomásukat. Ez meg is történt, a tanúk sorban visszavonták a korábbi, Simonnéra terhelő vallomásukat, így ellene az eljárást megszüntették.
A vádiratban a történet már úgy szerepel, hogy Bartha ismeretlen társával járta végig a cigánysort az önkormányzat autójával, és osztott csomagot Simon szórólapjával. Barthát később jogerősen el is marasztalták az ügyben, állítása szerint a 30 ezer forintos pénzbírságot Simon fizette ki. Az ítélet mindenesetre leszögezi, hogy Bartha Simon szórólapját osztogatva követte el a választás rendje elleni bűncselekményt, de a tényállás nem tér ki Simon szerepére.
Valamit visz a belvíz
2010 októberében hozott ítéletet a Nyíregyházi Városi Bíróság Nyisztor Ferenc nyírmihálydi polgármester ügyében. Nyisztort jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette miatt 10 hónap börtönre ítélték, a végrehajtást két évre felfüggesztették. 1 év 10 hónap letöltendőt és 18 millió forintos vagyonelkobzást kapott viszont a másodrendű vádlott, Dibáczi Zoltán vállalkozó – az ítélet szerint ő volt a felbujtó. A bíróság a csalásban közreműködő III.-V. rendű vádlottakra is felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki.
Az ítélet szerint Nyisztor polgármester a vállalkozó biztatására úgy pályázott a Földművelésügyi Minisztérium által nyújtott belvíz-elvezetési támogatásra, hogy az önkormányzat a feltételül szabott önerővel nem rendelkezett, azt ténylegesen a teljes munkára szerződő Dibáczi Zoltán vállalkozó biztosította. Ráadásul a szerződésben vállalt munka nagyobb részét el sem végezték, de a vállalkozónak valótlan teljesítési igazolások alapján a teljes vállalkozói díjat kifizették; az ítélet szerint 14 millió forint kárt okoztak.
Nagyon hasonló konstrukcióról győzte meg a vállalkozó a szomszédos Nyírbogát polgármesterét, Simon Miklóst. A nyírbogáti projekt leginkább abban különbözött a szomszédékétól, hogy itt a polgármester a hiányzó önerőt a munkaügyi központ által finanszírozott közmunkásokkal biztosította.
Volt még egy jelentős különbség: a nyírmihálydi polgármester a vállalkozóval aláíratott egy nyilatkozatot, miszerint az megelégszik a teljes vállalási ár 60 százalékával – vagyis a nyírmihálydi polgármester csak az állami forrást dobta be a buliba, a településnek így a projekt egy forintjába sem került. Simon Miklósnak nem volt ilyen kikötése, igaz, ő is csak az állami támogatás összegét fizette ki a későbbi II. rendű vádlott vállalkozónak.
Az első fokú bíróság a nyírmihálydi és a nyírbogáti ügyet egyesítette, így a Simon elleni vádat is ebben az eljárásban bírálták volna el.
Mindenki vádlott, csak a polgármester tiszta
Sajátos mellékszála a történetnek a 2002-es elkövetés és a 2011. szeptemberi jogerős ítélet közt eltelt 10 év magyarázata. A 2002 nyarán indult nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség 2004 októberében megszüntette – ekkor Polt Péter a legfőbb ügyész. 2007 januárjában, három hónappal Kovács Tamás legfőbb ügyésszé történő kinevezése után, újra elrendelik a nyomozást, majd 2008 végén vádat is emelnek az ügy szereplői ellen. Igaz, ekkorra Simont a Fidesz a mentelmi jog fenntartásával kimenti az eljárásból.
Simon persze megkerülhetetlen szereplő az egész történetben, így a neve lépten-nyomon felbukkan mind a vádiratban, mind az ítéletekben. A valós tényállás és Simon szerepe rekonstruálható azokból a viccbe illő mondatokból, amelyekben minden szereplő vádlott, csak a vádolhatatlan polgármester lóg ki a sok bűnöző közül:
„A vádbeli időszakban I. rendű Mizsák István vádlott Nyírbogát Nagyközség Önkormányzatának jegyzője volt. Ebben az időszakban a település polgármestere dr. Simon Miklós volt. A vádbeli időszakban III. rendű Dibáczi Zoltán vádlott a képviselőtestület tagja volt (…)”
„III. r. vádlott felhívására I. r. vádlott és dr. Simon Miklós polgármester 2002. január hó 22. napján pályázatot készített.” „Az önkormányzat nevében készített pályázatot (…) I.r. Mizsák István vádlott mint a település jegyzője, és dr. Simon Miklós, mint a település polgármestere írta alá.”
„A dr. Simon Miklós, illetve az I.r. Mizsák István vádlott által képviselt Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata vállalkozási szerződést kötött III. r. Dibáczi Zoltán vádlottal(…)” „Dr. Simon Miklós utasítására a közhasznú munkások III.r. Dibáczii Zoltán vádlott által meghatározott feladatokat láttak el.”
„III.r. vádlott 33.411.410 Ft összegű számlát bocsájtott ki (…) A fenti számlát még a kibocsájtás napján II.r. Tóth István Kálmán vádlott a számlán feltüntetett munkák igazolása érdekében záradékolta. (…) A számlán szereplő munka elvégzését dr. Simon Miklós polgármester is igazolta, és a számla kifizetését javasolta. A fent megjelölt záradékkal ellátott, és valós teljesítést nem tartalmazó számlaösszesítőt (…) dr. Simon Miklós benyújtotta az FVM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hivatalához.”
„I.r. vádlott és dr. Simon Miklós 2002. december hó 23. napján 11.000.000, míg 2002. december hó 27. napján 3.951.000 Ft-ot utalványozott III.r. Dibáczii Zoltánnak (…)”
„A benyújtott pályázat, majd a támogatási szerződés alapján összesen 17.041.000. Ft-ot utalt át az FVM Szabolcs-Szatmár–Bereg Megyei Hivatala az önkormányzat számlájára, mely bűncselekménnyel okozott kár nem térült meg.” – így összegzi a tényállást, és benne a polgármester szerepét a vádirat.
Az elévülés nyugszik
A másodfokon eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság érdemben nem változtatott az első fok ítéletén. Bűnösnek mondta ki a mentelmi joggal nem rendelkező nyírmihálydi polgármestert, Simon jegyzőjét, a két településsel szerződő vállalkozót, és a többi vádlottat, akik Simonnal együtt részt vettek az ügyletben.
A másodfokú bíróság észrevételezte, hogy az eljárásban Simon Mihályt tanúként sem hallgatták meg, ezért elrendelte a polgármester-képviselő meghallgatását. Simon vallomásából az derült ki, hogy a pályázat lehetőségére nem a III. rendű vádlott vállalkozó, hanem ő hívta fel a nyírmihálydi polgármester figyelmét, és ő ajánlotta a figyelmébe Dibáczi Zoltán vállalkozót – ezt az értelmezést a bíróság magáévá tette.
A jogerős ítélet megszületése után Harangozó Tamás MSZP-s képviselő kérdezte a legfőbb ügyészt, az új helyzetben tesz-e valamit az ügyészség. Polt válaszában mindössze annyit mondott, hogy a képviselő mandátumának fennálltáig az ügyészség nem folytathatja az eljárást – vagyis amíg képviselő, és a Fidesz nem adja ki, addig az ügyészségnek nincs teendője Simon ügyében. Majd akkor lesz, ha az ötödik ciklusát töltő politikus kikerül a parlamentből. Mivel az elévülés a mentelmi jog fennállása alatt „nyugszik”, az ügyészségnek ekkor meg kell majd indítania az eljárást.
Az eljárásban korábban feltárt bizonyítékok, a tanúvallomások és a jogerős ítélet analógiái alapján szinte biztosra vehető, hogy Simon Miklóst, ha nem védi a mentelmi jog, bűnösnek mondja ki, és szabadságvesztésre ítéli a bíróság. Vagyis ha nem falaz neki 2008-ban a Fidesz-KDNP-frakció, akkor most nemhogy az országgyűlés rendészeti bizottságának alelnöke, de önkormányzati képviselő sem lehetne.
Kizárt, hogy 2009-ben, mikor Orbán Viktor vezetésével zajlott a képviselői casting, ne tudott volna a Simon elleni büntetőügyről a párt vezetése – valamiért mégis Simon lett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 6-os választókerületben a Fidesz jelöltje. 2010-ben és 2014-ben is. Sőt, 2014-ben rendészeti bizottsági alelnököt is csinált a pártvezetés a költségvetési csalás vádja alatt álló képviselőből. Adódik a kérdés, a mentelmi jog felfüggesztése vagy fel nem függesztése szempontjából mi a különbség a Mengyi-ügy és a Simon-ügy között.
Becker András
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásLapunk és Hadházy Ákos parlamenti képviselő is azt az információt kapta, hogy a Homlok-cég nyerhette volna a GVH által vizsgált tendert.
Titkos eljárásban, a nyilvánosság teljes kizárásával folyik a Lázár János által „kastély-örökbefogadásnak” nevezett kastély-privatizációs pályázat.
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
Két éve és idén is megkérdeztük a BGA-tól, hogy mennyi pénzt adott a CÖF-nek. 2022-ben mást mondtak, mint most. Mi lehet vajon a valóság?
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!